Izrael célzott akció keretében likvidálta a Hamász három tagját, és továbbra is intenzíven folytatja a terrorista csoport elleni nyomozását és üldözését.

Az izraeli hadsereg (IDF) és a belbiztonsági szolgálat legfrissebb jelentése alapján újabb Hamász-tagokat semlegesítettek, akik részt vettek a 2023 októberi Nova-fesztivál során izraeli túszok elrablásában. A hatóságok továbbra is nyomoznak, és elkötelezetten folytatják a többi elkövető felkutatását.

A művelet precíziós beavatkozásként zajlott, izraeli források szerint részletes hírszerzési előkészítés után. Az IDF közleménye a célpontokat "az emberrablásokban és tömeggyilkosságokban való közvetlen részvételük" miatt jelölte meg. A közlés szerint a terroristák részt vettek Noa Argamani, Avinatan Or és Eitan Mor elrablásában és fogva tartásában a Nova zenei fesztivál elleni támadás után - számolt be az Euronews.

A Shin Bét Biztonsági Ügynökség csütörtöki nyilatkozatában bejelentette, hogy a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását követően megalakították a "Nili" egységet. Ennek a különleges alakulatnak az a feladata, hogy nyomozzon és likvidálja azokat, akik részt vettek az izraeli civilek lemészárlásában vagy túszul ejtésében.

A biztonsági ügynökség és az IDF már két éve közösen dolgozik egy egyedülálló programon, amely keretében magasan képzett hírszerző tiszteket vontak be. Őket a megszokott feladataikból átirányították, hogy a betolakodók azonosítására, nyomon követésére és célponttá tételük előkészítésére összpontosítsanak.

A jelenlegi akció összhangban áll Izrael hosszú évtizedek óta alkalmazott gyakorlatával, amely a célzott likvidálásokat, angolul "targeted killings", a nemzetbiztonsági stratégiák egyik alapvető eszközének tekinti. E módszer lényege, hogy a katonai vagy terrorista vezetők eltávolítását hírszerzési információk alapján, gondosan megtervezett és alacsony kockázatú beavatkozások révén valósítják meg. E célból drónokat, helikoptereket és gyakran helyi ügynököket alkalmaznak.

Münchentől Gázáig: a tradíció gyökerei

A célzott akciók története az 1972-es müncheni Olimpiáig nyúlik vissza, amikor a Fekete Szeptember palesztin terrorcsoport meggyilkolt tizenegy izraeli sportolót és két német rendőrt. A válasz az úgynevezett "Wrath of God" hadművelet volt (Isten Haragja), amely során a Moszad éveken át vadászott a merénylet szervezőire és támogatóira Európa-szerte, de a Közel-Keleten és Afrikában is, például Tunéziában. A művelet világszerte precedenst teremtett az állami szintű titkos megtorló akciókra.

A Golda Meir miniszterelnök által elrendelt titkos akciót végül leállították, miután Lillehammerben a kommandósok elhibázták a célt, és egy ártatlan arab pincér életét oltották ki. Az incidens súlyos felháborodást váltott ki a norvég kormány részéről, és olyan nemzetközi figyelmet vonzott az ügyre, hogy a művelet folytatása lehetetlenné vált.

A következő évtizedek során a módszerek egyre kifinomultabbá váltak. A Spring of Youth művelet keretében izraeli kommandósok Bejrút és Szíria területén hajtottak végre rajtaütéseket palesztin célpontok ellen, gyakran szoros együttműködésben az Egyesült Államokkal. Egy damaszkuszi akció során a célkeresztben egy ismert terrorista állt, akiről értesültek, hogy részt vesz az iráni nagykövetség által rendezett fogadáson. Az épület közelében parkoló autóban elhelyezett robbanószerkezetet távirányítással aktiválták, amikor a célpont éppen elhaladt mellette.

Khalil al-Wazir, közismert nevén Abu Dzsihad megölése igazi különlegesség volt a titkosszolgálati műveletek között. A Moszad hosszú, egy éven át tartó kutatás és előkészítés után csapott le Tuniszban. Az akciót egy különleges egység hajtotta végre, akik gumicsónakon közelítették meg a célt, majd a sikeres beavatkozás után tengeri úton vonultak vissza, megvalósítva ezzel egy precízen kidolgozott tervet.

A technológia kora - telefonbomba és precíziós csapás

A 1990-es években az izraeli hírszerzés innovatív módon integrálta a technológiai eszközöket a célzott likvidálási műveletekbe. Egyik legismertebb eset a Hamász bombagyárosának, Yahya Ayyashnak a megölése volt, aki a "Mérnök" néven vált híressé. 1996-ban a hírszerzés egy robbanóanyaggal ellátott mobiltelefont használt a likvidálására, amely robbanás végzetes következményekkel járt. Ez az akció a pontos hírszerzési munka és a távoli robbantás mesteri ötvözését képviselte, és megalapozta a modern izraeli precíziós műveletek irányvonalát, amely már Iránra is kiterjedt.

A 2000-es évek elején a módszertan jelentős átalakuláson ment keresztül. 2004-ben Sheikh Ahmed Yassin és Abdel Aziz al-Rantisi, a Hamász két alapító vezetője tragikus módon vesztette életét a Gázai övezetben, amikor helikopteres Hellfire-rakéták csapása érte őket. Ekkor az izraeli hadvezetés nyíltan kommunikálta, hogy a célzott likvidálás nem csupán egyfajta megtorlás, hanem inkább a megelőzés eszköze, amelynek célja a jövőbeli terrortámadások megakadályozása volt.

A 21. századi "vadászat" - drónok és mesterséges hírszerzés

Az utóbbi években az izraeli hadviselési módszerek radikális átalakuláson mentek keresztül. Az elektronikus lehallgatás (SIGINT), a mesterséges intelligencia által vezérelt célazonosítás és a dróntechnológia együttes alkalmazása lehetővé tette, hogy a célpontokat valós időben figyeljék meg és likvidálják. Az izraeli haderő több tucat Hamász-vezetőt és iráni támogatású harcost semmisített meg Szíriában, Libanonban és Gázában, gyakran úgy, hogy hivatalosan sosem vállalták érte a felelősséget.

A 2023-as Hamász-támadást követően az IDF (Izraeli Védelmi Erők) átfogó célpontvadászatba kezdett, amely során nemcsak katonai vezetőket, hanem a szervezet pénzügyi és logisztikai hátterét is célba vették. Az Archimedes, Iron Sting és egyéb műveletek keretében végrehajtott akciók az izraeli védelmi doktrína értelmében "megelőző önvédelemnek" minősülnek, amelynek célja a terrorfenyegetés korai szakaszban történő felszámolása. Ezzel a megközelítéssel az IDF arra törekszik, hogy megakadályozza a jövőbeli támadásokat, és biztosítsa a polgári lakosság biztonságát.

A jog és politika határvonalán egyensúlyozó megközelítés régóta éles viták tárgyát képezi. Az izraeli Legfelső Bíróság 2006-ban úgy határozott, hogy a célzott likvidálások nem minősülnek automatikusan törvényellenesnek, ám hangsúlyozta, hogy minden egyes esetet alaposan kell vizsgálni a nemzetközi humanitárius jog keretein belül. A nemzetközi közösség részéről gyakori kritikák hangzanak el, miszerint ezek a katonai műveletek civil áldozatokkal járhatnak, valamint hogy sok esetben a politikai megtorlás és a katonai önvédelem közötti határvonal elmosódik, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

Izrael szempontjából a stratégia egyértelműen hatékonyan működik: az ellenséges hálózatok vezetőinek eltávolítása jelentősen megbénítja a szervezetek döntéshozatali folyamatait, és hosszú távon elrettentő hatást gyakorol. Ezt a megközelítést követi a legújabb művelet is, amely – ha a hírszerzési adatok megbízhatóak – a Hamász legnagyobb emberrablási ügyének kulcsszereplőit iktatta ki.

A logika, amely az állam önvédelmére hivatkozva a terroristák megsemmisítését célozza, módszereiben változott, de alapelve ugyanaz, mint 1972-ben.