Zöld öngól: Európa önként lemond ipari erejéről Kína javára - figyelmeztet a klímapolitikai államtitkár.

Kétségtelen, hogy a klímaváltozás következményeit mindannyian érezzük, és az is világos, hogy sürgős lépésekre van szükség. Ugyanakkor a versenyképességünket fenyegető ideológiai "vadzöldítés" helyett egy pragmatikus, a realitások talaján álló klímastratégiát kellene kidolgoznunk – nyilatkozta az Indexnek Gondola Csaba, a körforgásos gazdaság és klímapolitika államtitkára. Ha ezt nem tesszük meg, Kína számára nem is lesz szükség trójai falóra, hiszen Európa önként, zöld látszat mögé bújtatva, vörös szőnyeget terít a gazdasága elé.

Gondola Csaba március elsejétől átveszi az Energiaügyi Minisztériumban a körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkári posztot. Lapunknak adott interjújában több érdekes témát érintett, köztük:

Gondola Csaba leszögezte: a szervezeti változások célja, hogy a hulladékgazdálkodás, illetve a klímapolitika egy integrált szemléletű, versenyképességi fókuszú struktúrába rendeződjön. "Ma már nem elég sikeresen tárgyalni vagy nemzetközi klímakonferenciákon részt venni. j gazdasági és működési modelleket szükséges kialakítani a sikeres a zöld átállás érdekében. Ebből következően már nem is lehet csupán klímapolitikáról beszélni, sokkal inkább egy összetett klímagazdasági kérdéskörről van szó" - fogalmazott. Megítélése szerint mindenkinek el kell fogadnia, hogy önmagában környezeti fenntarthatóság nem létezhet, ha azt nem támasztja alá a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. Kiváló eszköz erre a körforgásos gazdasági modell megerősítése, amelynek hazai kiépítése Gondola Csaba egyik fő feladata államtitkárként.

Csaba Gondola nem kezdő ezen a pályán. Az ő irányítása alatt alakult meg az Energiastratégiai Intézet, amely mint egy gondolkodó központ (agytröszt) elkötelezte magát a hazai energetikai és klímapolitikai diskurzus frissítésére, valamint a stratégiai tervezés megerősítésére.

Vizsgáljuk meg, milyen állapotban van Magyarország klímasemlegességi törekvése. Összességében elmondható, hogy kedvező irányba haladunk, és az élen járó országok közé tartozunk – hangsúlyozta Gondola Csaba.

1990 óta Magyarország nettó üvegházhatású gázkibocsátása 43%-kal csökkent, ami jelentősen meghaladja az Európai Unió 30%-os átlagos csökkenését. "Eredetileg 40%-os csökkentést 2030-ra terveztünk, de ezt már tavalyelőtt túlszárnyaltuk, ezért most 50%-ra emeltük a célunkat" - mondta az illetékes.

A globális felmelegedés megállítása érdekében az európai országok merész célokat fogalmaztak meg: 2030-ra az Európai Unióban 55%-os csökkentést kell elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásában, míg 2050-re a klímasemlegesség állapotát kell biztosítani.

Gondola Csaba szerint a teljes kép megértéséhez hozzátartozik, hogy

Az Egyesült Államok mellett az ázsiai országok is jelentős mértékben hozzájárulnak a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, különösen Kína, amely önállóan a világ kibocsátásának több mint 30%-át termeli. "A különbségek nagysága jól megmutatkozik abban, hogy Kína egy évnyi magyar kibocsátást mindössze 31-32 óra alatt produkál" - mutatott rá a szakember.

"Ez azt jelenti, hogy noha az EU ambiciózus klímapolitikai célokat fogalmazott meg, a globális szén-dioxid-kibocsátás szempontjából mégis csak egy apró szereplőnek számít" - hangsúlyozta az államtitkár. Ez a körülmény gyakran megjelenik a politikai és gazdasági diskurzusokban, különösen, amikor a versenyképesség hatásait és az igazságos teherviselés kérdéseit tárgyalják.

Az Európai Unió ráadásul külső nyomás nélkül, magától döntött úgy, hogy a károsanyag-kibocsátás terén játszott csekély szerepe ellenére egy 16 elemből álló zöld csomagot (Green Deal) hoz létre, mindezt a tagállamok megkérdezése nélkül, ám rájuk nézve kötelező érvénnyel - idézte fel Gondola Csaba. "Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Holdra szálláshoz hasonlította a csomagot, azonban már akkor kijelentette, hogy számos kérdésre egyelőre nincsenek válaszok. Azóta több uniós intézmény elismerte, hogy a célokat sok tagállam nem fogja tudni teljesíteni, majd ezt tetézte a 2022-es energiaválság" - mondta.

Pedig lett volna miből tanulnunk. Amíg az ötven évvel ezelőtti olajválságra válaszul az Egyesült Államokban Nixon elnök meghirdette a "Project Independence" programját, addig Európa a "Project Greendependence" politikáját hajtja. Európa a zöld függőségébe esett. Ehhez pedig nincsenek meg a nyersanyagai, a termelőkapacitásai, sem a kutatás-fejlesztés. Európa ütemet tévesztett, pont akkor vonult ki a zöld technológiák mögül, amikor ezek fejlesztésére a legnagyobb szükség lett volna. Ma tízből kilenc napelemet Kínából szerzünk be

- fogalmazott meg az államtitkár.

A drámai eltérés jól szemlélteti, hogy Magyarországnak – és egész Európának – rengeteg tennivalója van a környezeti terhek csökkentésében. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy "korlátozott eszközeink vannak a globális hatások befolyásolására, és ha teljesen kimerülünk, akkor sem tudunk olyan mértékű változást elérni, mint amire vágyunk." Éppen ezért a zöld átállás során elengedhetetlen, hogy egy ésszerű, kiegyensúlyozott és a versenyképességre koncentráló megközelítést alkalmazzunk.

A szakértők véleménye szerint a zöld átállás szempontjából elengedhetetlen erőforrások hiányoznak az európai megközelítésből. Enélkül a kontinens gazdasága komoly válságba kerülhet, amit már most is tapasztalhatunk, például az autóipar területén. Európa legversenyképesebb iparágának leépítése zajlik, miközben a távol-keleti versenytársak dominálják a piacot. Emellett aggasztó, hogy az unió sok esetben visszakozik korábbi állásfoglalásaitól, vagy akár irányt is vált, mint ahogyan azt nemrégiben a szén-dioxid-kvóták ügyében láthattuk. Ezek az átgondolatlan lépések súlyos bizonytalanságot keltenek a piaci szereplők körében, és elriaszthatják a befektetőket a kulcsfontosságú iparágak fejlesztésétől.

Az EU zöld megállapodásának céljai sokszor túlzottak és ideológiai megfontolások mentén születnek, ami drámai következményekkel járhat a versenyképesség szempontjából. A termelés keletre történő áthelyezése azt eredményezheti, hogy Európa fokozatosan elveszíti saját technológiai és ipari alapját. Ezzel párhuzamosan, a munkahelyek önkéntes felszámolásával súlyosbítja a helyzetet, miközben a kibocsátás csökkentése helyett csupán a problémát külföldre toljuk.

- foglalta össze az államtitkár.

Gondola Csaba hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás nem csupán elméleti jelenség, hanem egyértelműen tapasztalható valóság. "Számomra a klímaváltozás tudományos tény" - fogalmazott. A folyók csökkent vízszintje, a mezőgazdasági aszályok és a forró nyári periódusok mind arra figyelmeztetnek, hogy hazánk sérülékeny az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben. Emellett kiemelte, hogy az Európai Uniónak el kellene kerülnie az ideológiai "vadzöldítést", és inkább a racionális klímapolitika irányába kellene elmozdulnia. "Nem vádaskodásokra, pánikkeltésre vagy szélsőséges veganizmusra van szükség, hanem egy jól átgondolt stratégiára, amely a környezethez való alkalmazkodást célozza meg: új vízmegtartó rendszerek, korszerű öntözési technológiák kifejlesztése és az időjárási szélsőségek hatékony kezelése" - hangsúlyozta.

A klímaváltozást tagadók téves úton haladnak, ugyanakkor Gondola Csaba hangsúlyozza, hogy a fiatalabb generáció körében egyre elterjedtebb a klímaszorongás, amelynek fokozódásához a közvetített információk is jelentős mértékben hozzájárulnak. A kis- és közepes vállalkozások is hasonló kihívásokkal néznek szembe. Míg a multinacionális cégek dominálják a károsanyag-kibocsátási piacot, a kisebb vállalkozások sem mentesülnek a különféle klímaszabályozások terhei alól.

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontoknak való megfelelés jelentős adminisztratív kihívás elé állítja a vállalkozásokat, amelyek számára ez a terület egyre inkább a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés kulcsfontosságú aspektusává válik. E kötelezettségek súlya alatt sok cég a greenwashing, azaz a zöld látszatkeltés eszközéhez folyamodik, hogy minimális erőfeszítéssel próbálja meg elérni a fenntarthatósági normákhoz való illeszkedést. Ez a megközelítés gyakran csak felületes intézkedéseket eredményez, amelyek a valódi környezeti és társadalmi felelősségvállalás helyett csupán látszólagos megfelelést céloznak.

"Különösen problematikus, ha a fenntarthatósági intézkedések nem a tényleges teljesítményen alapulnak. A cél nem az, hogy valaki csupán három szelektív hulladékgyűjtőt helyezzen el az üzeme előtt, hanem az, hogy valódi környezeti és társadalmi előnyöket hozó lépéseket tegyen - lehetőleg nem egy távoli esőerdőben, hanem a közvetlen környezetében" - hangsúlyozta Gondola Csaba. Hozzátette, hogy a zöld elveknek való megfelelés érdekében a nagyvállalatok többsége már bevon szakértőket, de elengedhetetlen, hogy a kis- és középvállalkozások felkészítése és támogatása is prioritást élvezzen.

A folyamat részeként bevezetésre került az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) és a DRS (visszaváltási rendszer), melyek működtetését a Mohu, mint koncessziós vállalat, végzi. Az eddigi eredmények biztatóak: a DRS keretében az utóbbi hónapok során a visszaváltási arány meghaladta a 90%-ot, ami uniós viszonylatban is figyelemre méltónak számít.

Gondola Csaba hangsúlyozza, hogy a rendszer jelentős terhet ró a vállalatokra, mivel sok esetben a bevezetése bonyolult és adminisztratív kihívásokkal jár. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ez egy uniós kötelezettség, amelyet a magyar kormány igyekszik a lehető legzökkenőmentesebben végrehajtani. Célja, hogy a jövőben egy olyan gazdasági struktúra alakuljon ki, amely önellátóbb és egészségesebb lesz.

Kíváncsiságunkat felkeltette, hogy milyen állami ösztönzők állnak a rendelkezésünkre, valamint hogy terveznek-e a környezetvédelem és a környezettudatosság erősítésére irányuló intézkedéseket. Továbbá, fontos kérdés, hogy mindez a magyar gazdaság jelenlegi, nem éppen rózsás helyzetében milyen forrásokból valósulhat meg. Gondola Csaba ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány különböző eszközökkel támogatja az energetikai korszerűsítést, e lépések révén pedig a kibocsátás csökkentésére törekszik, és a szükséges pénzügyi háttér is rendelkezésre áll. Ilyen támogatások közé tartozik például:

Az államtitkár kiemelte, hogy a támogatási programok révén valódi energia- és költségmegtakarításokat kell elérni. "A célunk az, hogy amikor bejárjuk az országot, azt tapasztaljuk, hogy a házakra folyamatosan felkerülnek a szigetelőanyagok, a hűtő-fűtő klímaberendezések és a napelemek, lehetőség szerint tárolóegységekkel együtt, ezzel csökkentve a fogyasztást és erősítve az önellátás képességét" - fogalmazott.

A zöld kezdeményezések megvalósítása előtt álló kihívások közé tartozik, hogy a politikai viták következtében az uniós források egy része még mindig nem érkezik meg Magyarországra. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nemcsak hazánkban, hanem egész Európában akadályokba ütköznek a kifizetések. "Teljes mértékben támogatjuk a klímaváltozás elleni harcot, de ehhez elengedhetetlenek a megfelelő források. Noha az ehhez szükséges uniós támogatásoknak elméletileg nem kellene a jogállamisági viták kereszttüzébe kerülniük, hiszen ezek uniós elvárások, sajnos a támogatások felfüggesztése nem csupán jogi, hanem szakmai szempontok alapján is történik. Ezért igyekszünk úgy alakítani a támogatási programokat, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekkel előre tudjunk lépni" - részletezte Gondola Csaba.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy szükség van egy olyan zöldpolitikai megközelítésre, amely a józan észre, a szakmai alaposságra és a nemzeti érdekek érvényesítésére épít. Ez az irányvonal elismeri a klímavédelmi intézkedések kiemelkedő jelentőségét, ugyanakkor elkerüli az ideológiai csapdákba való belesétálást. Célja, hogy egy hosszú távon fenntartható, versenyképes és társadalmilag is elfogadott zöld átmenetet valósítson meg.