Varga Mihály, a jegybankelnökjelölt, bejelentette, hogy csökkenteni fogjuk a nem hagyományos feladatok végrehajtásának mértékét.


Cél az alacsony, 3 százalékos infláció fenntartása - mondta jegybankelnök-jelölti meghallgatásán Varga Mihály, aki azt is kiemelte, hogy az MNB vezetőjeként mérsékelni fogja azokat a tevékenységeket, amelyek kívül állnak a Magyar Nemzeti Bank klasszikus működési feladatain.

Változó világgazdasági környezetben vagyunk, ebben a környezetben kell a jegybanknak és a monetáris politikának teljesítenie a küldetését - ezzel kezdte jegybankelnök-jelölti felszólalását a parlamentben Varga Mihály, aki 8 pontban foglalta össze azt, hogy melyek álláspontja szerint az MNB legfontosabb feladatai.

A jegybanktörvény szerint az MNB legfőbb feladata az árstabilitás elérése és megőrzése, és ezt a célt minden esetben prioritásként kell kezelnie, anélkül, hogy az árak stabilitását veszélyeztetné.

"Én is elkötelezett híve vagyok a 3 százalékos inflációs cél fenntartásának. Úgy gondolom, hogy ez egy világos és egyértelmű üzenetet közvetít, amely segít megerősíteni a közvélemény, a fogyasztók, a vállalkozások, valamint a pénzügyi és tőkepiaci szereplők várakozásait." - fogalmazott megállapítást.

Varga Mihály kiemelte, hogy az alacsony infláció jótékony hatással van a gazdasági helyzetre, míg a magasabb inflációval járó költségek a társadalom legnagyobb hátrányos helyzetű csoportjait terhelik, mivel "ez mindig a szegények adója".

Az MNB elnökjelöltje kifejtette, hogy az idei évben a költségvetés egyenlege pozitív irányba fog elmozdulni, és a prognózisok szerint az elsődleges egyenleg 2 százalékos GDP-arányos javulást mutat majd.

A 2025-ös növekedésnek szerinte stabil alapjai vannak, az egyik ilyen a bővülő fogyasztás.

Varga Mihály kijelentette, hogy "a gazdaság tartós növekedéséhez elengedhetetlen egy kiszámítható és stabil árfolyam biztosítása".

Az MNB elnökjelöltje kifejtette a jegybank működésének szélesebb kontextusát, rávilágítva a pénzügyi intézmény szerepére és hatásaira a gazdaságra nézve.

A Magyar Nemzeti Bank irányítása alatt a jogszabályok által előírt klasszikus jegybanki feladatok végrehajtását tartom a legfontosabb célnak. Ennek megfelelően a bank törekedni fog arra, hogy csökkentse az olyan tevékenységeket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül ehhez a mandátumhoz.

Több ellenzéki képviselő kezdett el foglalkozni az euró bevezetésének lehetséges időpontjával. Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa, emellett a Magyar Nemzeti Bank által Matolcsy György elnöksége alatt létrehozott alapítványokkal kapcsolatban is kifejtette aggályait. Megjegyezte, hogy Varga Mihály "elődje több százmilliárd forintot irányított az MNB alapítványaihoz", és azt firtatta, hogy "folytatódik-e ez a gyakorlat". Ezt a kérdést Csárdi Antal, aki korábban az LMP színeiben szerzett parlamenti mandátumot, szintén felvetette, érdeklődve arról, hogy "lesz-e vizsgálat a kérdéses alapítványok működésének társadalmi hasznosságáról, vagy csak egyéni érdekeket szolgáltak-e?"

Varga Mihály megosztotta véleményét: „Tanulmányozom a jegybank felügyelőbizottságának jelentéseit. Van egy bizonyos rálátásom a jelenlegi helyzetre, de a részletesebb elemzés csak akkor kezdődhet el, ha belépek a jegybank területére.”

A Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel, többek között az árfolyamok változásairól érdeklődött Varga Mihály pénzügyminiszternél.

"2010-ben a kormány 266 forintos euróárfolyamon vette át a hatalmat, és azóta a helyzet jelentősen megváltozott, hiszen mostanra elértük a 410 forintos szintet. Ez pedig jól érzékelhető különbséget jelent." - mondta.

Varga Mihály erre reagálva azt mondta, az uniós csatlakozással jogilag vállaltuk az euró bevezetését, ugyanakkor ehhez több feltételnek is teljesülnie kell.

Szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint, amely már nem friss gondolat, a magyar gazdaságpolitikának fontos feladata, hogy mindezek fényében törekedjen az euró bevezetéséhez szükséges feltételek és követelmények teljesítésére.

Varga Mihály a jegybank ingatlanvagyonával kapcsolatban elmondta, hogy még ő maga is nehezen tudja átlátni a helyzetet.

A meghallgatás során a szóvivő bemutatta csapatát, melyben szerepelt Banai Péter Benő, aki jelenleg az államháztartásért felelős államtitkár, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, valamint Sipos Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank vezetője. Azonban az InfoRádió kérdésére nem fedte fel, hogy a felsorolt szakemberek közül ki milyen pozíciót fog betölteni a Magyar Nemzeti Banknál.

Related posts