Valójában ez a sorozat nem a szexuális kapcsolatok mélységeiről, de nem is a halál közelgő árnyékáról beszél.

A Szex mindhalálig olyan érzelmi és intellektuális mélységekbe kalauzolja a nézőt, amelyekre csak néhány műalkotás képes.

Mi lenne, ha közölnék veled, hogy hamarosan búcsút kell venned az élettől? Molly Kochan esetében ez a szörnyű hír nem csupán a végső elkerülhetetlenséget jelentette, hanem egyfajta felszabadulást is. A Disney+-on futó "Szex mindhalálig" című sorozat főszereplője, akit Michelle Williams alakít, valóságos történetet mesél el. Molly, aki a negyvenes évei elején járt, 2015-ben végstádiumú mellrákkal nézett szembe. A diagnózis hatására megnyílt előtte a világ, és felfedezte a szexualitás új dimenzióit: először online szexchatelni kezdett ismeretlenekkel, majd több partnerrel is találkozott. Ekkor indította el blogját és podcastját, valamint megírta a "Screw Cancer: Becoming Whole" című memoárját. A sorozat, amely nagyrészt a podcast tapasztalatai alapján készült, nem rejteget meglepetéseket a végén, hiszen Molly 2019-ben elhunyt. Az ő története egyfajta inspiráció arra, hogy az élet utolsó pillanatait is teljes mértékben megéljük.

A mozgókép világában mindig is vonzotta az adaptációk műfaja, és folyamatosan kutatta az új kifejezési formákat. Míg a klasszikus irodalom továbbra is a legfőbb inspirációs forrás, a podcastok térnyerésével egyre több sorozat születik ezekből az audioformátumokból. Például a Julia Roberts főszereplésével készült *Homecoming* az Amazon Prime Videón, vagy a Netflixen elérhető *A 81-es számú archívum*, valamint Amanda Seyfried Emmy-díjas sorozata, *A kibukott*, amely a Disney+ kínálatában található. A felhozatalban fellelhetők fikciós művek és true crime témájú tartalmak is, így igazán széles spektrumot ölelnek fel a modern adaptációk.

Közben Molly a múltjával és az életét végigkísérő traumákkal néz szembe. Az, hogy a történet mégsem válik egy reménytelen nyomorpornóvá, leginkább annak köszönhető, hogy elképesztő humorral tálalják az eseményeket. Miközben komolyan veszik a témát, a podcast és a sorozat valódi erénye éppen az, hogy mesterien egyensúlyoznak a szórakoztatás és a mélység között.

Ki gondolta volna, hogy egy haldokló nő fogja megmutatni számunkra, mi is az igazi életöröm? A „Szex mindhalálig” című film sok mindent érint, ám a nemiség és a halál csupán katalizátorai egy ennél sokkal mélyebb történetnek. Már csak az orvosi felelősség kérdése is izgalmas: Molly 2005-ben, amikor még csak fiatal volt, felfedezett egy csomót a mellében, de az orvosa azt mondta, hogy túl fiatal a mellrákhoz, így nem küldte el további vizsgálatokra. Egészen 2011-ig nem diagnosztizálták nála a rákot, amikor már a nyirokcsomói is érintettek voltak, és kemoterápián, masztektómián, valamint hormonterápián esett át – utóbbi pedig a libidóját is megnövelte. 2015-ben, amikor a 4. stádiumú, már szétterjedt rákot diagnosztizálták nála, már nem volt remény a gyógyulásra. Szóval a történet korántsem olyan egyszerű, mint ahogy a szinopszis sugallja, miszerint Molly, miután megtudja, hogy halálos beteg, elhagyja a férjét, hogy felfedezze eddig elfojtott szexualitását. De az tény, hogy korábban nem sok izgalomban volt része.

Ahogy a sorozatban, úgy a való életben is véget ért a házassága a férjével, aki egyébként nem bánta, hogy Molly más férfiakkal cseveg a neten. Azonban Steve, akit a sorozatban Jay Duplass játszik, már jó ideje nem osztozott vele az ágyban.

Szinte mindenféle típust felvonultatnak:

Steve, a sorozatbeli karakter, kétségkívül a legnagyobb ellentmondás. Ő az irgalmas szamaritánus, aki felesége mellett dolgozik ápolónként, de ahelyett, hogy ő lenne a támasz, gyakran neki kell megvigasztalnia a haldoklót saját nehézségei miatt. Ezzel szemben ott van Nikki, a legjobb barátnő (akit Jenny Slate alakít), aki kezdetben teljesen szétesett és kizárólag saját problémáival foglalkozott. Ám egy váratlan fordulat következtében hirtelen összeszedi magát, és nemcsak, hogy végigkíséri barátnőjét a haldoklás nehéz útján – ami valódi elkötelezettséget igényel –, de még arra is marad ereje, hogy necsak magát, de senkit se sajnáljon a helyzetben.

a Szex mindhalálig egyik legérdekesebb aspektusa, hogy Molly szexualitásának felfedezése nem csupán fizikai élmények sorozata, hanem egy mélyebb önismereti utazás is. Ahogy Molly feltárja vágyait és izgalmait, a sorozat rengeteg humoros és váratlan helyzetet teremt, miközben megjelenik a karakterek közötti őszinte kommunikáció ereje. Azonban a háttérben meghúzódó trauma, amely Molly gyerekkori molesztálásából ered, egyértelműen rányomja bélyegét az életére és a kapcsolataira. Ez a kettősség, a szórakoztató pillanatok és a fájdalmas emlékek együttes jelenléte adja a sorozat mélységét. Molly nemcsak a saját szexualitásának felfedezésén megy keresztül, hanem a múlt árnyai által is formálódik, amely végső soron segíti őt abban, hogy újra megtanulja élvezni az intimitást és a kapcsolatokat. Ez a komplexitás teszi a sorozatot igazán figyelemre méltóvá.

mi több, amikor mindenkinek van valami okos vagy együttérző hozzáfűznivalója Molly diagnózisához, még ironizál is ezzel. Az igazán ügyes az, hogy ekkor még nem tudunk a molesztálásról.

Michelle Williams valóban kitűnő választás volt a főszerepre. Már az „Egy hét Marilynnel” (2011) című filmben is megmutatta, hogy milyen lenyűgöző átalakulásra képes. Most pedig finom játékával és kifejező mimikájával ragadja meg a leépülés különböző fázisait – nem csupán a teste, hanem a tekintete is árulkodik a folyamat során bekövetkező változásokról. Ahogy említettem,

Épp ezért a nyolcrészes széria legmegrázóbb epizódja nem az utolsó (amiben jól sejtjük, mi történik), hanem az ötödik, amiben Molly az anyával, Gaillel találkozik, akit Sissy Spacek alakít megrázó hitelességgel.

Bár a Szex mindhalálig tele van mulatságos és szatirikus pillanatokkal, összességében egy rendkívül megterhelő sorozatról van szó, amely mélyen megérinti a nézőt. Mindazonáltal ez nem feltétlenül negatív, hiszen rávilágít olyan fontos témákra, amelyeket talán gyakrabban kellene boncolgatnunk: a valódi emberi kapcsolatok erejére és jelentőségére, az önmagunkkal való összhangra, valamint a mindent átható humor jótékony hatására, amiről hajlamosak vagyunk elfeledkezni.