Ötven éve indított szovjet űrszonda jelent meg Németország légterében, ám hirtelen eltűnt a radarfelvételekről.

Az Európai Űrügynökség jelentése szerint legutoljára Németország felett látták a Kozmosz-482-es szovjet műholdat, amelyet 1972-ben indítottak a Vénuszra. Bár a távoli bolygóra nem jutott el, sőt, a Föld légkörből is alig sikerült kijutnia, amikor a hordozórakétája meghibásodott. Az ügynökség már napok óta figyelemmel kísérte az űrszemetet és várták, mikor csapódik be.

Egy 1972-ben kudarcot vallott Vénusz-misszió keretében indított szovjet szonda valószínűleg szombaton kora reggel érkezett vissza a Föld légkörébe. Az Európai Űrügynökség (ESA), amely nyomon követte az űreszköz irányítatlan zuhanását, bejelentette, hogy a radar utolsó jelzése Németország felett érkezett. Az előre jelzett lezuhanás időpontjára a radarok már nem tudták észlelni a Kozmosz-482 űrszondát, így a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy "nagy valószínűséggel a visszatérés már megtörtént" - számolt be az NBC News.

A Kozmosz-482 űrszonda a Szovjetunió Venera programjának fontos része volt, amely a Vénusz bolygó felfedezésére irányult. A program keretében tíz küldetés sikeresen elérte a bolygó felszínét, ám a Kozmosz-482 indítását egy váratlan technikai hiba hátráltatta. Az a rakéta, amely a leszállóegységet szállította volna, csapdába esett a Föld körüli pályán, így a szonda nem tudta beteljesíteni küldetését a forró és kopár Vénuszon.

Az elkövetkező ötvenhárom évben a körülbelül két méter széles, 1069 kilós űreszköz egyre kisebb ellipszis alakú pályán keringett a Föld körül, mígnem elég közel került ahhoz, hogy a bolygó légkörébe essen.

Nem ritka jelenség, hogy űrszemét érkezik vissza a Föld felszínére. Az Európai Űrügynökség (ESA) adatai szerint 2022-ben több mint 2400, ember által készített objektum zuhant le az űrből, ami valóban figyelemre méltó szám. E tárgyak jelentős része a légkörbe érkezve megsemmisült, és a megmaradtak között a legtöbben az óceánokba csapódtak.

A Kozmosz-482-t kifejezetten úgy tervezték, hogy megállja a helyét a Vénusz sűrű légkörében való landolás során, és hogy a bolygó extrém körülményei között is működjön, ahol az átlaghőmérséklet 867 Fahrenheit-fok (464 Celsius) körüli. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően elméletileg képes volt arra, hogy viszonylag egyszerűen átvészelje a Föld légkörébe való visszatérést, még a legnehezebb feltételek mellett is.

Nincs nyoma annak, hogy az űrszemét valaha is emberi életet követelt volna.

A műholdak visszatérése által okozott sérülés kockázata rendkívül alacsony. Az éves valószínűsége annak, hogy valaki az űrszemét következtében megsérüljön, mindössze 1 a 100 milliárdhoz. Ezt szemléltetve, egy embernek körülbelül 65 ezer alkalommal nagyobb eséllyel csap bele egy villám.

- fogalmazták meg az ESA képviselői a Kozmosz-482-ről szóló blogposztban.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) előrejelzése szerint az űreszköz szombat hajnalban, helyi idő szerint 1 óra 52 perckor lépett vissza a légkörbe a Csendes-óceán felett, Guamtól nyugatra.