Trump vámpolitikája egyre inkább aggasztja a republikánus párt tagjait, és egyesek attól félnek, hogy a félidős választások során komoly következményekkel kell szembenézniük. A politikai légkör feszültsége nő, és sokan attól tartanak, hogy a választások k

Republikánus képviselők lelkesen üdvözlik Donald Trumpot a kongresszusi beszéde után, 2025. március 4-én – Fotó: Mandel Ngan / Pool / AFP.
A vámok az amerikai fogyasztókra kivetett adók, amik hosszú távon amerikai munkahelyeket veszélyeztetnek és komoly károkat okozhatnak az amerikai gazdaságnak, ez pedig "szörnyű Amerikának" - ezeket nem egy demokrata politikus mondta a Donald Trump által a világ majdnem minden országával szemben bevezetett importvámokra, hanem az amerikai elnök egyik fontos republikánus támogatója. Ted Cruz texasi szenátor véleménye is jól mutatja, hogy az egyébként Trump által maga alá gyűrt Republikánus Párton belül milyen félelem kíséri az amerikai és világtőzsdéket mélyrepülésbe taszító, és recessziós aggodalmakat kiváltó vámokat.
Bár a republikánus politikusok nagy többsége nyilvánosan továbbra is kiáll az elnök mellett, és támogatja az általa bevezetett vámokat, néhány szenátor már erőteljesen kritizálta Trump döntését. Nemcsak az amerikai gazdaságra gyakorolt hatás miatt aggódnak, attól is félnek, hogy választóik őket fogják megbüntetni, és a jövő évi kongresszusi választásokon elveszítik szűk többségüket a képviselőházban és a szenátusban.
A demokrata politikai vezetők nyíltan bírálják Trump vámintézkedéseit, azonban a háttérben már elismerik, hogy ezek a lépések valójában kedvezhetnek számukra a kongresszusi versenyben. Sőt, a Demokrata Párt már azon dolgozik, hogy több, szinte biztosan republikánus többségű választási körzetet is célba vegyen, különösen abban az esetben, ha Trump nem hajlandó csökkenteni a vámokat.
Eközben a demokraták és független választók reménykedhetnek abban, hogy Trump zűrzavaros döntései felébresztik az aktivizmust. Ezt jól példázza, hogy szombaton több mint 1300 helyszínen szerveztek összehangolt demonstrációkat az Egyesült Államok ötven államában. Ezeken a rendezvényeken összesen több százezren vonultak az utcákra, hogy hangot adjanak tiltakozásuknak Trump és Elon Musk lépései ellen, akár kisvárosokban, akár republikánus bástyáknak számító területeken.
Donald Trump radikális döntések sorát hozta meg, mióta január 20-án letette hivatali esküjét, de a Republikánus Párt tagjai - egy-két kivételtől eltekintve - határozottan kiálltak mellette. Az április 2-án bejelentett vámjai azonban úgy tűnik, hogy már többüknél átléptek egy határt, és megjelentek az első repedések Trump eddig néhány kivételtől eltekintve kikezdhetetlennek tűnő republikánus támogatottságán.
A vámok ellen Trump milliárdos támogatói is kikeltek. A kormányzati hatékonyság növelésével megbízott Elon Musk szombaton arról beszélt, hogy reméli, előbb-utóbb megegyezés születik az Egyesült Államok és Európa között, és vámmentes, szabadkereskedelmi övezetet tudnak létrehozni. A milliárdos a jobboldali olasz Liga párt firenzei kongresszusán beszélt videóhívásban.
Azóta kiderült, hogy az Európai Unió által hétfőn felajánlott kölcsönös 0 százalékos vám nem elég engedmény Trumpnak ahhoz, hogy felfüggessze az unió elleni importvámjait. Azt mondta, hogy a vámok felfüggesztésének feltétele, hogy az Európai Uniónak el kell köteleznie magát 350 milliárd dollár (kb. 130 ezer milliárd forint) értékű amerikai energia megvásárlása mellett.
A vámbejelentés napján négy republikánus szenátor voksával szavazott meg a szenátus egy szimbolikus jogszabályt, amivel megakadályozható lenne, hogy Trump újabb vámokat vessen ki Kanadára és Mexikóra. A törvény egyik republikánus támogatója, Rand Paul szenátor a Washington Postnak azt mondta, több republikánus kollégája is támogatja harcát Trump vámjai ellen, de egyelőre nem mernek fellépni, és "abban reménykednek, hogy azok elmúlnak".
Ez megváltozhat, ahogy az amerikai tőzsdék folytatják zuhanásukat. Pénteken Chuck Grassley iowai republikánus szenátor a demokrata Maria Cantwell szenátorral közösen nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami gyakorlatilag vétójogot adna a kongresszusnak az elnök által bevezetett vámokra, és lehetővé tenné, hogy a törvényhozás egyszerű többséggel eltörölje azokat. A javaslatot már az első nap hét republikánus szenátor is a támogatásáról biztosította, ami Cantwell szerint azt bizonyítja, hogy még a republikánusok is aggódnak a vámok hatásai miatt.
A törvényjavaslatot a szintén republikánus többségű képviselőháznak is el kellene fogadnia, de erre egyelőre nem sok esély látszik. Bár a Washington Postnak névtelenül tucatnyi republikánus képviselő is azt mondta, hogy veszélyesnek tartják a vámokat, nyilvánosan nem szólaltak fel azok ellen. Don Bacon republikánus képviselő ugyan benyújtott egy, a szenátusi törvényjavaslatot kiegészítő jogszabálytervezetet, de ezt feltehetően szavazásra sem fogja bocsátani a képviselőház Trumphoz hű vezetése.
A Fehér Ház hétfőn kifejezte, hogy az elnök határozottan ellenáll annak, hogy megvonják tőle a vámok megállapításához szükséges jogkörét. Ezen kívül nyilvánosságra hozták, hogy Trump vétózni kívánja a jogszabályt, amennyiben azt a törvényhozás megszavazza.
A dokumentumot aláírásra továbbítják neki. Az elnöki vétó felülbírálásához a kongresszus képviselőházának és szenátusának kétharmados többsége szükséges, ami jelen helyzetben szinte lehetetlennek tűnik.
Az aggasztó helyzetet a republikánus szenátorok többsége óvatos kritikával igyekszik kezelni, miközben reménykednek abban, hogy Trump csupán tárgyalási eszközként alkalmazza a vámokat, és hamarosan eltörli azokat, amint a külföldi országok hajlandóak engedményeket tenni az Egyesült Államok számára. (Részletesebb elemzést itt találhatunk arról, milyen hosszú távú célok húzódhatnak Trump intézkedései mögött.) Ugyanakkor többen figyelmeztettek arra, hogy a Republikánus Párt súlyos következményekkel néz szembe, ha a vámok hosszú távon érvényben maradnak. "A Trumphoz ideológiailag laza szálakkal kötődő republikánusok türelme végül kimerül" - nyilatkozta David Kochel republikánus stratégaként a The Hillnek.
Ted Cruz, a texasi szenátor és Donald Trump egyik legmarkánsabb támogatója, a legutóbbi podcastjában aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy "szörnyű következményekkel jár majd Amerikának", ha a vámok néhány hónap múlva is érvényben maradnak, és más országok vámháborúba lépnek az Egyesült Államokkal. Cruz, szembemenve a Fehér Ház hivatalos megfogalmazásával, az amerikaiakra kivetett adóként hivatkozott a vámokra, amelyek hosszú távon "munkahelyeket veszélyeztetnek hazánkban, és valódi kárt okoznak az amerikai gazdaság számára".
Rand Paul arra próbálta ösztönözni republikánus kollégáit, hogy a vámok ellen emeljék fel szavukat, hangsúlyozva, hogy ezek nem csupán a gazdaságot sújtják, hanem politikailag is súlyos következményekkel járhatnak. A szenátor emlékeztetett, hogy az amerikai történelem során a republikánusok minden alkalommal súlyos vereséget szenvedtek el, amikor vámokat vezettek be, és ennek következtében évtizedekre a kongresszusi kisebbségbe kényszerültek.
Ted Cruz pedig azt hangoztatta, hogy a hosszú távú vámok recesszióhoz vezethetnek, ami a 2026-os kongresszusi választásokon "vérfürdőhöz" vezetne, és nemcsak a képviselőház, de még a szenátus is a demokraták kezébe kerülhet. Egy republikánus lobbista a Time magazinnak névtelenül nyilatkozva kijelentette, hogy "ezt nem gondolták át". Ő is úgy vélte, hogy az egész egy zűrzavar, és ez képviselői helyekbe fog kerülni a republikánusoknak.
Ebben bíznak a demokraták is, akik reményeit több időközi választás is felerősíthette. A legnagyobb győzelmüket Wisconsinban aratták, ahol az állami legfelsőbb bírósági választáson a demokraták által támogatott jelölt magabiztos, majdnem tízpontos előnnyel nyert konzervatív ellenfele ellen. A győzelem egyben Elon Musk veresége is volt. A világ leggazdagabb embere, és Trump közeli tanácsadója 25 millió dollárt (kb. 9,3 milliárd forintot) költött el a konzervatív jelölt támogatására, sőt pár nappal a választás előtt személyesen is kampányolt mellette, és egymillió dolláros csekket osztogatott szavazóknak.
Floridában két kongresszusi választás eredményei keltettek meglepetést. Bár mindkét körzetben a republikánus jelöltek diadalmaskodtak, győzelmük mértéke jelentősen csökkent a tavaly novemberi adatokhoz képest, annak ellenére, hogy ezek a területek az Egyesült Államok leginkább republikánus orientáltságú vidékeinek számítanak. Az egyik körzetben Mike Waltz, Donald Trump jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadója, tavaly novemberben a szavazatok 66,5 százalékát szerezte meg, de a megüresedett képviselői helyre kiírt időközi választáson a republikánus jelölt már csak 56,7 százalékot kapott. A másik körzetben Matt Gaetz szintén 66 százalékkal nyert, de a lemondása után tartott választáson a republikánus jelölt csupán 56,9 százalékos támogatást tudott elérni. Gaetz, akinek politikai pályafutását botrányok árnyékolják, Trump kezdetben az igazságügyi miniszteri posztra jelölte, azonban a közfelháborodás hatására végül visszalépett.
A Fehér Ház aggodalmának újabb jele volt, amikor Trump visszavonta Elise Stefanik New York-i képviselő ENSZ-nagyköveti jelölését. A döntés mögött az a félelem húzódik meg, hogy a megüresedett posztra kiírt választás során a republikánusok vereséget szenvedhetnek el, ami tovább csökkentheti már így is szűk többségüket a képviselőházban. Érdekes módon mindez egy olyan körzetben történik, ahol tavaly novemberben Trump 21 százalékkal több szavazatot szerzett, mint Kamala Harris, a demokrata elnökjelölt, míg Stefanik a választás során lenyűgöző, 62,1 százalékos támogatottsággal diadalmaskodott.
Ezek mellett az elnökválasztás szempontjából létfontosságú Pennsylvaniában egy szenátori helyért kiírt választáson egy demokrata jelölt győzelmet aratott egy olyan körzetben, ahol 1979 óta kizárólag republikánus politikai alakzatok diadalmaskodtak, és ahol Trump tavaly 15 pontos előnnyel végzett. Iowában pedig egy másik demokrata jelölt megszerezte az állami törvényhozás egy képviselői helyét egy olyan körzetben, ahol Trump a novemberi elnökválasztáson a szavazatok közel 60 százalékát nyerte el.
A demokraták annyira vérszemet kaptak, hogy már arra készülnek, hogy a 2026 novemberi kongresszusi választásokon erősen republikánus körzetekben is támadni fognak - írta a Politico. A lap értesülései szerint a demokratáknál
egymás után jelentkeznek az új emberek, akik hajlandóak lennének republikánus körzetekben indulni kongresszusi helyekért, és abban reménykednek, hogy ezek a feltüzelt jelöltek nemcsak megszorongatni tudják majd republikánus ellenfeleiket, hanem győzni is.
Különösen olyan helyeken bíznak ebben, ahol Trump döntései, főleg a vámok, a legnagyobb problémákat fogják okozni. Pat Ryan demokrata képviselő a NewsNation televíziónak azt mondta, hogy Trump vámjai a kisvállalkozókon, a középosztályon és a munkásosztály tagjain fognak csattanni, akik már most is nehéz helyzetben vannak. "Olyan, mintha a földön fekvő emberbe rúgnának bele", és ezért a republikánusok "nagy árat fognak fizetni politikailag".
Jelenleg még nem áll rendelkezésre egyértelmű kép arról, hogyan vélekednek az amerikai választók a vámokról, de a Trump-adminisztráció gazdasági döntéseivel kapcsolatos közvélemény-kutatások már a bevezetés előtt is aggasztó eredményeket mutattak. Egy friss felmérés, amelyet Trump bejelentése előtt néhány nappal publikáltak, azt jelezte, hogy az amerikaiak 63%-a elégedetlen a kormány gazdaságpolitikájával, ami a legrosszabb értékelés az elmúlt öt évtizedben. Ráadásul a megkérdezettek csupán 25%-a bízik abban, hogy öt év múlva jobb pénzügyi helyzetben találja magát, ami még a 2008-as gazdasági világválság idején mért arányokhoz képest is alacsonyabb - olvasható a Financial Times cikkében.
A Reuters/Ipsos által végzett felmérés alapján a válaszadók 37 százaléka elégedett Trump gazdasági irányvonalával. Ezzel szemben a CBS News/YouGov kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, a kormány nem fordít elég figyelmet az árak csökkentésére. Trump elnöki kampányának során a gazdasági ügyek kiemelt szerepet játszottak, és sokan éppen ezért támogatták őt, remélve a gazdasági helyzet javulását.
Az elégedetlenség Trumppal szemben közben már kezdi az utcára vinni az embereket. Szombaton mind az ötven amerikai államban és több külföldi országban tartottak Trump-ellenes tüntetéseket, amiken a szervezők szerint több millióan, de minimum több százezren vettek részt. Nemcsak liberális nagyvárosokban gyűltek össze több tízezres tömegek, hanem republikánus körzetekben lévő kisvárosokban is több százan vagy ezren álltak ki az utak mellé, hogy kifejezzék elégedetlenségüket és többen életükben először vettek részt bármilyen tüntetésen.
A tiltakozások kulcsfigurái, az Indivisible és a MoveOn liberális mozgalmak, amelyek Trump első elnöksége alatt a fegyvertartás, abortusz és rasszizmus ellen emelték fel a szavukat, most a gazdasági problémákra helyezik a hangsúlyt, hogy mozgósítsák a tömegeket. Céljuk, hogy az állami nyugdíjak és egészségügyi támogatások veszélyeztetett helyzete, valamint a Trump-kormányzat iskolákat támadó politikája új szimpatizánsokat vonzzon az ügyük mellé.
Az "El a Kezekkel" elnevezésű tüntetéseken azonban a Trump-kormányzat számtalan más lépését is erőteljesen kritizálták a résztvevők. Ilyenek voltak a szövetségi dolgozók kirúgása, az állami nyugdíjrendszer és a szegényeknek járó állami egészségügyi biztosítás megváltoztatása, több állami szerv megszüntetése, egészségügyi programok és kutatások állami támogatásának elvágása is. De tiltakoztak a nem bűnöző bevándorlók deportálása, valamint az Egyesült Államokkal szövetségi viszonyban lévő országok elleni fellépés, különösen a Kanada és Grönland bekebelezéséről szóló nyilatkozatok miatt is.
Emellett, különösen Washingtonban, Trump autoriter vezetési stílusa, a milliárdosok hatalomátvétele és a korrupció ellen is demonstráltak, ellenállásra szólítva fel az embereket az amerikai demokrácia megvédéséhez. Abban is bíznak, hogy a tüntetésekkel erőteljesebb fellépésre tudják rávenni a kongresszusban a demokrata politikusokat, és a Trump támadásai előtt már előzetesen behódoló szervezeteket. "Így néz ki a szabadságharc a fasizmus ellen" - jellemezte a tüntetéseket Eric Swalwell kaliforniai demokrata képviselő. És persze erőteljesen tiltakoztak Trump vámjai ellen, attól félve, hogy a nyugdíjas korukra befektetett pénzüket elviszi a tőzsdei zuhanás.