Sulyok Tamás az első elnök, akiről a közvélemény nemcsak beszél, hanem inkább a háta mögött véleményezi.

Miután ideges emberek sorra támadtak a tisztségviselőkre, Magyar Péter többször is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy lépjen elő, álljon ki a megtámadott civilek védelmében, és szólítsa fel az orbáni erőszak leállítására. Sulyok Tamást is többen faggatták - hiába -, hogy mit gondol a közbeszéd eldurvulásáról, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnök a március 15-i állami ünnepségen kártevő rovarokhoz hasonlította politikai ellenfeleit.

Az államfő a rövid reakcióvideójában a nyilas retorikát felélesztő poloskázásról nem tett említést, felidézte viszont, hogy kiszivárogtatott hangfelvételek szerint Magyar Péter szűk körben büdös szájúaknak nevezett embereket és agyhalottakként emlegetett EP-képviselőket, tehát azt, hogy mi a gyűlöletbeszéd, Sulyok szerint ebben kontextusban kell nézni.

Ezenkívül megemlítette, hogy miután aláírta a Fidesz által bevezetett szabad gyülekezés jogának korlátozását, Tóta W. Árpád, a HVG publicistája egy különös analógiával élt. A bajszos szarhoz hasonlítva egy "szatyor fingként" utalt rá, amikor úgy fogalmazott: "De minek is foglalkozni egy szatyor finggal? Még rugdosni is felesleges, hiszen majd a szél elviszi, és magától eloszlik. Már most sem látható, csupán érzékelhető."

Tóta W. Árpád most a HVG-n boncolgatta tovább a metaforát, azt írva: "Sólyom László láthatatlan alkotmánya helyett megérkezett a láthatatlan ember; a szatyor azért kell rá, hogy a nézők lássák, merre jár."

Sulyok megjegyzésére, amely szerint sértő kifejezésekkel illették az államfőt, Tóta W. szellemesen azt fogalmazza meg, hogy "a szatyor öntudatra ébredt, dühöngött, fújtatott és gomolygott", továbbá hozzátette: "Annyira naiv volt, hogy ha már ez a név került elő a generáló gépből, legalább ne állítsa ki az ablakba."

A publicista mindezt úgy értékeli:

"A többi történelem, márkajelzés és sírfelirat. Az első elnök, akit a nép nem a szájára vett, hanem a seggére."

Tóta W. véleménye szerint Sulyok Tamás nem egyedülálló a politikai tájképen, csupán a legszembetűnőbb példa arra, hogy mennyire problematikusak bizonyos figurák a közéletben. Írásában megjegyzi, hogy az ilyen emberek nem járulnak hozzá semmilyen értékes tartalomhoz, csupán azt figyelik, hogyan tudják a hatalmat szolgálni. Sulyok és társai mögött nem áll semmiféle érdemi teljesítmény, és ha esetleg korábban voltak is valamilyen szempontból relevánsak, azt igyekeznek elfelejteni, hogy ne kerüljenek ellentmondásba a hatalom aktuális érdekeivel.

"Hát most lehet nevetni az elnökön, örülök, ha ebben segíthettem. De ő fent lakik a hegyen. Amit érzünk, az nem ő. Egy fingszagú szatyor az egész országunk, tankerülettől a kórházon át a gazdasági csúcsvezetésig" - írja Tóta W., aki azt is érzi, hogy: "Megvan még Magyarország jobbik arca. Kiszorítva, alámerülve, külföldi pályázatokra vadászva, de itt vannak. Napok alatt tudnák nemcsak átvenni ezeknek a szatyroknak a helyét, de jobban csinálni mindent."

A publicista a cikkét így zárja: