Tényi István véleménye alapján a terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntettének gyanúja is felvetődhet az iskolákhoz eljuttatott levelek kapcsán.

Magyarországon 2016 óta a terrorizmus elleni védekezés egységes kereteit a 1824/2015. (XI. 19.) Kormányhatározat szabályozza, amely alapján jelenleg a 3-as (közepes) terrorfokozat van érvényben. Tényi István véleménye szerint ebben a kontextusban, különösen a közvélemény megnyugtatásának érdekében, indokolt a Terrorelhárítási Központ és más rendvédelmi szervek fokozott jelenléte a közterületeken. Kiemelten fontos ez a köznevelési és szakképzési intézmények környezetében, ahol a biztonság érzése különösen lényeges.
Mint arról portálunk is részletesen beszámolt, Csütörtök reggel tömegesen kaptak "Allah akaratára" hivatkozó, nemzeti és európai értékeinket nyíltan támadó e-mailt a köznevelési intézmények, melyben bombafenyegetést jelentettek be. A Mandiner értesülései szerint 20 budapesti iskolában és vidéken több helyen egyszerre volt bombariadó csütörtök reggel. Az újbudai Gárdonyi Géza Általános Iskolát kiürítették, a rendőrök a helyszínen tartózkodtak. Csepelről is hasonló az értesülés, sajtóinformációk szerint Csepelen négy iskolában van bombariadó. Információk szerint ugyanez a helyzet a nyolcadik és tizenegyedik kerületben, illetve a tizenhetedik kerületben is.
Tényi István kifejezései szerint:
Ebben a szituációban, a közvélemény megnyugtatása érdekében, indokolt lehet a Terrorelhárítási Központ és más rendvédelmi szervek fokozott jelenléte a közterületeken. Különösen fontos ez a köznevelési és szakképzési intézmények környékén, ahol a fiatalok biztonsága és nyugalma kiemelt prioritás.
Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Ráadásul megemlíti:"
A jelen ügy sajátos jellege miatt a közveszéllyel fenyegetés bűntettén túl felmerülhet a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének gyanúja is. A Büntető Törvénykönyv 316. §-a szerint, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, az két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. A terrorcselekmény definícióját a Btk. 314. §-a tartalmazza. A bűncselekmény releváns aspektusa abban rejlik, hogy a terrorcselekmény esetében az elkövető célja, hogy kényszerítse az állami szervet valamire, tehát arra akarja rávenni, hogy tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön valamit. A törvényben konkrétan meghatározott bűncselekmény elkövetésének kilátásba helyezése a fenyegetés keretein belül történik. A bűncselekmény védett jogi tárgya az állam döntési szabadsága, amelynek befolyásmentessége alapvető fontosságú.
Hozzáfűzte: arra kéri az illetékes hatóságot, hogy vizsgálja meg alaposan a fenyegető üzenet tartalmát.
Vizsgálja meg, hogy fennáll-e nemzetbiztonsági kockázat. A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén - az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ bevonásával - nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem.
Végül úgy fogalmazott: "Az ügyben tett intézkedésekről tájékoztatás kérek".