Tarvágásra készül az állam a magyar erdőkben? - A természetvédők aggodalmát fejezik ki Az utóbbi időszakban egyre több aggasztó hír érkezik a magyar erdők állapotáról és a fenntartható erdőgazdálkodás jövőjéről. A természetvédők hangot adtak félelmeiknek

NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!

A Föld napján, a környezetvédelem szempontjából legfontosabb világnapon Tuzson Bence igazságügyi miniszter benyújtotta azt a 258 paragrafusból álló salátatörvény-javaslatot, amely számos ponton gyengítené a természeti környezet védelmét szolgáló jogszabályokat. Ez a rendkívül összetett törvénytervezet a várható veszélyhelyzet megszűnésével összefüggésben került a döntéshozók elé. Célja, hogy a háborús veszélyhelyzet alatt bevezetett ideiglenes intézkedéseket véglegessé tegye, vagyis jelentős részét beépítse a normál jogrendbe. A javaslat a legkülönbözőbb jogszabályok módosításait tartalmazza, és nem kíméli sem a környezetünk védelmét, sem a védett területeink jogi kereteit; ehelyett a tarvágás lehetőségeit bővítené természetes erdeinkben. Különösen aggasztó, hogy a javaslat olyan módosításokat is javasol, amelyek a veszélyhelyzet idején sem szerepeltek a hazai jogszabályokban - áll a sajtóanyagban.

A jövő generációk életminősége azon múlik, hogyan bánunk ma a természet kincseivel. A gyermekeink, unokáink erdeit nekünk kell felnevelnünk

- emelte ki Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Tűzifaszabályozás: Újraértelmezve

Bár a szóban forgó törvényjavaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt "tűzifarendelet" egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit. A veszélyhelyzeti rendelet egyes intézkedéseit annak ellenére emelnék át a normál jogrendbe, hogy azok 2022-ben óriási társadalmi tiltakozást váltottak ki. A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené - így végleg zöld utat kaphat a tarvágás. A tűzifarendelet máshol is fennakadt: tavaly egy egyedi ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megsemmisítette a veszélyhelyzeti rendelet egyik pontját, és a tarvágás utáni erdőfelújítás kapcsán lényegében kimondta, hogy még a különleges jogrendben fennálló kivételes helyzet sem indokolta az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdők természeti és gazdasági jelentősége mellett egyre komolyabb társadalmi figyelem irányul a fenntartható erdőgazdálkodásra. Megítélésünk szerint a tervezett módosítások olyan megoldásokat tesznek lehetővé az erdők gazdasági hasznosítása terén, melyek nem csupán a természeti állapot leromlásának veszélyét hordozzák magukban, de jelentős társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki, mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók vonatkozásában

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetője emelte ki a figyelemreméltó pontokat.

A természetes erdők és a védett területek sorsa veszélybe került.

A közelmúltban nem csupán a tűzifarendelet jelentette az első kísérletet az Alaptörvény megsértésére az erdőink védelme szempontjából. Az erdőtörvény 2017-es módosítása már előrevetítette a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő, a tarvágást megkönnyítő rendelkezéseket, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a korábbi, az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályozásokra. A természetvédelmi aktivisták már korábban is hangot adtak aggodalmaiknak a 2009-ben széles körű szakmai konszenzus alapján kidolgozott erdőtörvény védelmében: 2013-ban és 2017-ben is határozott politikai próbálkozások indultak a vágásos erdőgazdálkodás kereteinek enyhítése érdekében.

Hazánkban ma már alig akad olyan érintetlen, természetes erdő, amely mentes a modern gazdasági tevékenységek hatásaitól. A megmaradt, néhány kivételes erdőfolt megóvása nemcsak kötelességünk, hanem elengedhetetlen a környezetünk és saját jövőnk megvédéséhez. Még a védett és Natura 2000-es területeken is, ahol a tölgy- és bükkösek különösen értékesek, sajnálatos módon sok esetben vágásos erdőgazdálkodás zajlik. Ez a gyakorlat különösen aggasztó, hiszen olyan fontos állami tulajdonú erdőkben is előfordul, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek nem csupán természetvédelmi, hanem turisztikai szempontból is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Határozottan ellenállunk annak, hogy a törvénymódosítások révén tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.

„Kérlek, formáld át a szöveget a saját stílusodban!” – javasolta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

A salátatörvényben foglalt javaslatok számos egyéb aggasztó rendelkezést is rejtenek: például megszűnne a természetvédelmi hatóság jogkörének jelentős része, ami azt jelenti, hogy nem lenne képes meghatározni, mely tevékenységek veszélyeztetik a védett területeket. Továbbá komoly problémát jelentene, ha a Parlament elfogadná azt a törvénymódosítást, amely csökkentené az erdők védelmét szolgáló bejelentési eljárás határidejét, ezáltal gyengítve a fakitermeléseket is ellenőrző mechanizmusokat - figyelmeztetett a közlemény.