Zalakaros egyedülálló módon ünnepelte az államalapító emlékét, mely sziklaszilárd alapokra épül, mind az egyházi, mind az állami szférában.
Zalakaroson a szentmise után a Szent István téren különleges ünnepség vette kezdetét. Az államalapítás 2000-ben felállított, Béres János által megformált István és Gizella szobra előtt gyűltek össze az ünneplők. Ez a szoboregyüttes nemcsak a város élénk bajor kapcsolataira emlékeztet, hanem arra a jelentős eseményre is, amikor Géza fejedelem fia, István, a Bajor Gizellával való házasság révén megteremtette a nyugati világ felé való nyitást, ezzel alapot adva a magyar államiság megszületésének.
Ezt emelte ki többek között beszédében Czimondor Nándor, a város alpolgármestere is, rámutatva: a szobor Szent István-ábrázolása egy befogadó, elfogadó emberre, és nem egy népét felülről szemlélő királyra utal. Kifejtette: első királyunk legnagyobb érdeme a befogadni tudás volt: a nyugati kultúra és kereszténység befogadása és elfogadtatása a magyarsággal, mellyel erős egyházi alapokat adott hazánknak, ezzel együtt Nyugat-Európa számára is befogadhatóvá tette a Magyar Királyságot.
Szent István öröksége
Szent István érdemeit a történelem során senki nem képes megkérdőjelezni, még a kommunizmus időszakában sem tudták teljesen háttérbe szorítani az egyház és az állam megszervezésében végzett munkáját. Ezen megállapításra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az erős magyar állam alapját az a sziklaszilárd fundamentum képezi, amelyet első királyunk rakott le.
A városi ünnepségen a település új kenyerét is megszegték, dr. Háda László római katolikus plébános és Bertók Dániel református lelkész áldásával. A Rügyecske Táncegyüttes és a Dalárda-Vegyeskar bemutatójával zárult a megemlékezés.
