Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak világos és határozott külpolitikai stratégiát kell kialakítania az új világrend kihívásai közepette. A globális politikai táj képének folyamatos változása megköveteli, hogy az ország proaktívan reagáljon,

Az utóbbi időszak súlyos válságai nyomán egy új világrend formálódik, és ebben a helyzetben a magyar kormánynak gondos, ugyanakkor határozott külpolitikai irányvonalat kell képviselnie - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Londonban.

A minisztérium által az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a tárcavezető a Royal United Services Institute (RUSI) nevű kutatóintézet keretein belül tartott előadásában kifejtette, hogy a legutóbbi időszak globális válságai új világrend kialakulásához vezetnek. E kihívások tükrében Magyarországnak egyértelmű és határozott külpolitikai stratégiát kell kidolgoznia és követnie.

Az Ön által megadott információk alapján...

A szuverenitás, a patriotizmus, a valóság megértése és a kereszténység alkotják azt a négy alappillért, amelyek köré épül a közösségünk identitása. E négy érték együttesen formálja a jövőnket, inspirálva minket arra, hogy megőrizzük függetlenségünket, büszkén képviseljük hazánkat, és mindig a valóság talaján állva, hitünk vezérelte módon éljünk.

Az első pont kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország története mindig is a szabadságharcosok népéhez kötődik. Hazánk folyamatosan a saját érdekeit képviseli, miközben figyelembe veszi más országok nézőpontját is. "Minden esetben tiszteletben tartjuk, hogy mások is a saját nemzeti érdekeiket szolgálják, de mi is ugyanezt az elvet várjuk el" - emelte ki.

Ezt követően kifejtette, hogy a kormány egy sajátos magyar külpolitikai stratégiát követ, amelynek lényege, hogy egy kisebb népességgel rendelkező nemzetnek mindig meg kell védenie érdekeit. Ennek következtében a világ eseményeit csak a saját perspektívájából képes szemlélni, ami viszont gyakran feszültségekhez vezethet.

Példaként említette az illegális bevándorlás és a koronavírus-járvány okozta kihívásokat, amelyekre válaszul kerítést emeltek Magyarország déli határán, valamint keleti oltóanyagokat is beszereztek. Hangsúlyozta, hogy e krízisek során is világossá vált, hogy "a magyaroknak nem csupán igazuk van, hanem végső soron igazuk lesz".

Szijjártó Péter a harmadik sarokkő kapcsán hangsúlyozta a valóság pontos megértésének jelentőségét, és megjegyezte, hogy

tengerparttal és érdemi energiahordozókkal nem rendelkező országként hazánk számára létfontosságú a globális kereskedelem.

Ezért - mint kiemelte - a kormány minden földrajzi irányból vonzza a befektetéseket, és a külpolitikája során a gyakorlati kérdésekre fókuszál, például a hazai vállalatok külpiaci jelenlétének megerősítésére.

Zárásként hangsúlyozta, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisága révén mély felelősséget visel a globális keresztény közösségek iránt, és elkötelezetten őrzi a keresztény értékeket.

"Ragaszkodunk a normalitáshoz, s ragaszkodunk ahhoz a tényhez, hogy vannak olyan meghatározások, amelyek kétezer éve élnek"

Fontosnak nevezte a globális politikai és gazdasági változásokat. Előbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy ezt jelenleg az amerikai politika irányváltása határozza meg.

Sérelmezte, hogy Európában régóta a nemzetközi liberális mainstream uralja a diskurzust, ezért a magyar kormány örömmel üdvözli Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését, aki határozottan szembeszáll a woke ideológiával. A miniszter hangsúlyozta, hogy...

Az Európai Unió mára úgy tűnik, hogy egyre inkább leválik a globális politikai színtérről, és távolságot tart a világ legjelentősebb szereplőitől.

Megjegyezte, hogy az európai vezetők hosszú nyolc év során folyamatosan kritizálták Donald Trumpot, miközben a közösség gyakorlatilag megszüntette a kapcsolatokat Oroszországgal. Ezzel pedig megrengették az addigi gazdasági növekedési modellt, amelynek nem volt alternatívája. Rámutatott arra is, hogy az EU Kínától való elszigetelődése is nyilvánvalóvá vált, amikor vámokat vezettek be a kelet-ázsiai ország elektromos autóiparával szemben.

"Mi, magyarok negyven évet éltünk kommunista diktatúra alatt. Tehát tudjuk azt, milyen érzés, amikor négy évtizeden keresztül elnyomott a Kelet és elhanyagolt a Nyugat. Négy évtizedet veszítettünk el az életünkből. Tehát a legkevésbé sem szeretnénk, ha a világot újra tömbökre osztanák, márpedig épp ez az, ami történik. Ezért ehelyett a konnektivitás mellett érvelünk" - összegzett.

Hangsúlyozta, hogy ennek következtében Magyarország a keleti és nyugati beruházások kereszteződési helyszínévé alakult, amiből országunk jelentős előnyöket húzhat. Azt is kiemelte, hogy az európai és kínai gazdaságok elválasztására tett kísérletek súlyos következményeket jelentenének hazánk számára, így elengedhetetlen a gazdasági semlegesség megőrzése.