Szijjártó Péter kifejtette, hogy Brüsszel engedett Kijev nyomásának a von der Leyen és Zelenszkij által kidolgozott terv révén.

Hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett az Európai Unió energiaügyi tanácsának ülésén. Az esemény keretében sajtótájékoztatót is tartott, amely során beszámolt az Európai Bizottság elnöke és az ukrán államfő közötti jövőbeli tervekről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban bejelentette, hogy Brüsszel egy Kijevnek szánt tervet támogatott, amelynek célja az orosz energiahordozók importjának ellehetetlenítése. Ezt Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij dolgozta ki, azonban a magyar és a szlovák kormány ezt a lépést megvétózta, mivel attól tartanak, hogy a terv súlyosbítaná hazánk függőségét, és drasztikusan megemelné a magyar családok rezsiköltségeit. Az MTI híradása szerint ez a döntés a folyamat előrehaladását is akadályozza.

A tárcavezető a legutóbbi EU-s energiaügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a fő téma Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök közös elképzelésének részletezése volt. Az előzetes információk szerint ez a terv jelentős hatással lenne a magyar lakosság rezsiköltségeire, amelyek akár a kétszeresére vagy háromszorosára is emelkedhetnének.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy Brüsszel határozott elköteleződést tanúsít a von der Leyen-Zelenszkij-terv végrehajtása iránt. Hozzátette, hogy a brüsszeli döntéshozók azon intézkedéseket is támogatják, amelyek célja az olcsó földgáz- és kőolajforrások megszüntetése, ami jelentős mértékben megemelheti a rezsiköltségeket, különösen Közép-Európában, és kiemelten Magyarországon. Szijjártó hangsúlyozta, hogy nemcsak a brüsszeli testület, hanem számos tagállam is politikai szempontból közelíti meg az energiaellátás kérdését, holott ez valójában egy fizikai probléma. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy szárazfölddel körülvett közép- vagy kelet-európai ország energiaellátási lehetőségei alapvetően eltérnek egy tengerparti nyugat-európai államétól.

- eszembe juttatta.

Szijjártó Péter a Facebookon élőben közvetített sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az orosz energiahordozók beszerzésének megtiltása komoly veszélyeket jelentene Magyarország energiaellátására. A miniszter rámutatott, hogy hazánk így egy rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, ami nemcsak gazdasági, hanem biztonsági szempontból is aggasztó. Példaként említette, hogy jelenleg két fő vezetéken érkezik a kőolaj, azonban a javasolt tervek értelmében az egyik vezeték megszűnne, így Magyarország teljes mértékben a horvát tranzittól függene. „Ezt energiabiztonság javulásaként feltüntetni, enyhén szólva, abszurd” - tette hozzá a miniszter.

"Amennyiben csupán egy cső marad meg, akkor kétségkívül a horvátoktól fogunk függeni. Ez a helyzet lehetőséget ad számukra, hogy óriási nyereséget realizáljanak rajtunk, hiszen monopolhelyzetbe kerülnek" – folytatta a miniszter, aki a földgázszállítások helyzetére is kitért. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna már tavaly lezárta a legnagyobb gázvezetéket, és most a második legnagyobbat, a Török Áramlatot is szeretnék elzárni Brüsszel és Kijev irányából.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a két megállapodás összesen 26 milliárd köbméternyi éves földgázszállítást biztosít Magyarország számára. Ez azonban komoly kihívásokat jelent, mivel csökkenti az ország szuverenitását, és egy olyan energiafüggőségi helyzetet teremt, amely veszélyezteti az ellátás biztonságát, ráadásul még drágábbá is teheti a forrást. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy senki sem emelt szót, amikor Ukrajna leállította a földgáztranzitot, vagy amikor felfüggesztette a kőolajszállítást. Hozzátette, hogy Horvátország is drasztikusan, az európai átlag ötszörösére emelte a tranzitdíjat, és ez a helyzet felveti a szolidaritás kérdését is.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – szólította fel a miniszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Oroszországból érkező szállítmányok mindig pontosan érkeztek meg, a megállapodott áron, és megbízható szolgáltatást nyújtottak. Kifejtette, hogy a von der Leyen-Zelenszkij-terv célja Magyarország elvágása egy stabil, költséghatékony energiaforrástól, csupán azért, hogy drágább és kevésbé megbízható alternatívákra kényszerüljünk. A miniszter figyelmeztetett arra, hogy ha a javaslatot elfogadják, az országra körülbelül 800 milliárd forintnyi extra terhet róna, ami szerinte "elfogadhatatlan gazdasági kihívást" jelentene.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy különösen a közel-keleti válság közepette nem szabad ilyen javaslatot elfogadni. "Ezért a mai napon kezdeményeztük, hogy az Európai Bizottság ne terjesszen elő jogszabályt az orosz energiahordozók kiiktatásáról. És a mai napon Szlovákiával közösen meg is vétóztunk egy olyan tanácsi döntést, amelyben a tanács a várakozását fogalmazta meg, hogy az Európai Bizottság még júniusban érjen el komoly előrehaladást a von der Leyen-Zelenszkij-terv vonatkozásában" - közölte.

Szijjártó Péter végezetül érintette azt is, hogy ma Ukrajna villamosenergia-importjának körülbelül a 40-42 százalékát Magyarország adja, de az esetleges ellátási bizonytalanságok jelentős kihatással lehetnek arra is, hogy Magyarország fenn tudja-e tartani az exportot.

Szijjártó Péter a sajtótájékoztató zárásaként összefoglalta a legfontosabb pontokat.