Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai védelmi képességek fejlesztése nem lehet egyenlő Ukrajna titkos támogatásával.
A tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozása után hangsúlyozta, hogy egyetértenek abban, miszerint Európának sürgősen megerősítenie kell védelmi képességeit. Magyarország ezen a területen kiemelkedően teljesít, hiszen már harmadik éve a bruttó hazai termékének (GDP) több mint két százalékát katonai kiadásokra fordítja. Ezen összegnek ráadásul több mint negyven százalékát a modernizációra és új eszközök beszerzésére szánja.
Rámutatott, hogy a harminckét tagállamnak mindössze kétharmada lépi át a két százalékot, hét ország ezt a szintet sem éri el, négy pedig éppen ennyit teljesít.
- hangoztatta.
Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az Európai Unió felfegyverzését a szövetségesek többsége a jelenlegi háborús helyzet tükrében értelmezi, és azt a háború elnyújtásának stratégiájaként kezeli.
"Fejezd be a mondatod!" - kérte.
Kiemelte, hogy Ukrajna nem csupán Európa védelmezésére törekszik, hanem elsősorban saját szuverenitását védi. Jelenleg Ukrajna áll háborúban, miközben egyetlen EU- vagy NATO-tagország sem néz szemben közvetlen támadással.
- fejtette ki.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az európai védelem megerősítésének irányelvei nem szolgálhatnak ürügyként Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok és pénzügyi források titkos növelésére. Ezt az álláspontját elsősorban azzal indokolta, hogy az ilyen lépések a háború elhúzódásához vezethetnek.
Arra is kitért, hogy az európai védelmi képességek hatékony fejlesztése akkor képzelhető el, ha közben békét is sikerül teremteni, hiszen az erre fordítandó nyolcszázmilliárd eurót valahogyan ki is kell majd fizetni, ami a kontinens jelenlegi gazdasági teljesítménye mellett nem megoldható, a helyzet pedig egyedül az ukrajnai háború lezárásával javulhat érdemben.
Úgy gondolta, hogy a béke megteremtése érdekében az európai országoknak csupán annyira van szükségük, hogy támogassák Donald Trump amerikai elnök kezdeményezéseit, aki most el akar rugaszkodni az elmúlt három év sikertelen politikai irányvonalától.
- kiemelte.
A miniszter végül kifejezte aggodalmát és riadalmát azzal kapcsolatban, hogy több NATO-tagállam folyamatosan felmondja a különböző, alattomos és pusztító fegyverek használatának korlátozására irányuló megállapodásokat. Különösen aggasztó, hogy miután Litvánia bejelentette kilépését a kazettás lőszerek betiltásáról szóló egyezményből, a három balti ország, valamint Lengyelország és Finnország is követte ezt a példát, jelezve a gyalogsági aknák betiltására vonatkozó egyezményből való kilépésüket - tette hozzá.
- tette hozzá.
