Szijjártó Brüsszelből ismét hangsúlyozta, hogy a kormány határozottan ellenzi az uniós viszontvámok bevezetését.

A magyar kormány határozottan elutasítja az európai uniós viszontvámok bevezetését – hangsúlyozta Szijjártó Péter a kormány szerdai ülésén, megerősítve a hétfőn tett nyilatkozatát.

Az Egyesült Államok kormánya a múlt héten bejelentette, hogy vámokat vezet be szinte minden ország ellen, beleértve az Európai Unió tagállamait is. Az EU esetében egy specifikus képlet alapján húsz százalékos vámot állapítottak meg. Ezt megelőzően a Trump-adminisztráció 25 százalékos vámot rótt ki az acél- és alumíniumtermékekre.

A külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az előrejelzések szerint az uniós válaszlépések hatására Magyarországon összesen 18 milliárd forintnyi áremelkedés várható. E változások nyomán olyan termékek ára nőhet meg, mint a kontaktlencsék, különféle kozmetikai cikkek, valamint az építkezéseknél alkalmazott műanyag csövek.

Szijjártó úgy nyilatkozott az Európai Unióról, hogy "sajnos a közösség súlyos hibát követett el, amelyet el lehetett volna kerülni. Most, hogy a helyzet már kialakult, a leglényegesebb, hogy Brüsszel ne súlyosbítsa tovább a dolgokat."

Az ellenvámokról nem "Brüsszel", hanem az Európai Unió tagállamait képviselő Tanács fog szavazni, várhatóan még ma. Érdemes megjegyezni, hogy a döntéshez nem szükséges egyhangú beleegyezés a testület tagjai között.

Bár most Szijjártó nem fejtette ki, szerinte mi volt a hiba, Donald Trump, az USA elnökének lépéseiért hétfőn és korábban is rendszeresen az Európai Bizottságot hibáztatta. Úgy látta, az uniós testület nem tárgyalt vagy nem hatékonyan tette ezt és nem javasolta az autókra kivetett vámok 2,5 százalékra csökkentését, ahogy azt a magyar kormány kérte.

Hétfőn kiderült: már februárban, Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos és az USA kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick találkozója alatt vizsgálták, hogy kölcsönösen nullázzák az autóknál a vámokat. (Márciusban szintén egyeztetett Lutnickékkal, erről számolt be hétfőn Szijjártóéknak.)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn hangsúlyozta, hogy a javasolt intézkedéseket "régóta és többször is felajánlottuk, de eddig nem kaptunk megfelelő reakciót". A terv nyilvánosságra hozatala után Peter Navarro, az Egyesült Államok elnöki főtanácsadója úgy jellemezte, mint egy "ígéretes kezdetet". A vámok mellett azonban más akadályok is terítékre kerültek, köztük az áfa csökkentésének szükségessége; az EU legmagasabb, 27 százalékos adókulcsát csupán Magyarország alkalmazza. Navarro azt is kérte, hogy engedélyezzék a génmódosított állatok és növények importját, beleértve a "sertéshúst, kukoricát és marhahúst" is, amelyeket ezekből az országokból származó termékekből származtatnának.

Trump nem találta kielégítőnek a nulla százalékos ajánlatot, és az "energia" vásárlásának lehetőségét emelte ki a kereskedelmi hiány megszüntetésére. Von der Leyen már tavaly novemberben, Budapesten tett javaslatot arra, hogy az orosz gáz helyett az Egyesült Államokból érkező cseppfolyós földgázzal biztosítsák az energiát.