A román elnökválasztás eseményei olyan váratlan és izgalmas fordulatokat hoznak, hogy még a legizgalmasabb szappanoperák is elbújhatnak mögöttük. A diaszpóra pedig különösképpen kedveli a szélsőjobboldali jelölteket, ami még inkább felerősíti a politikai

FRISSÍTÉS: Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke hétfő kora este bejelentette, hogy Cristian Terheş beadványát elutasítják. Az indoklás szerint a részleges újraszámolás jegyzőkönyvei alapján a beadvány alaptalannak bizonyult. Emellett a külföldön leadott szavazatokkal kapcsolatban sem érkeztek kifogások, így azok újraszámolása már nem indokolt. Az elnökválasztás második fordulóját tehát a tervek szerint december 8-án tartják, ahol a két jelölt Călin Georgescu és Elena Lasconi lesz.

Tudod, hogy volt egy eset, amikor Cristian Terheş, az egyik jelölt, az alkotmánybírósághoz fordult, hogy érvénytelenítse az elnökválasztás első fordulójának eredményeit? Terheş azt állította, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi, csalás révén került a második helyre. A vádja szerint Lasconi az utolsó pillanatban visszalépett, de a szavazólapokon mégis Ludovic Orban neve mellett leadott szavazatokat Lasconihoz írták.

Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy határozott, hogy meg kell ismételni a szavazatok számolását. E döntés örömmel töltötte el a Központi Választási Irodát (BEC) és a megyei választási irodákat, akiknek a feladat hárult. Azonban a végső határozat meghozatalát hétfőre halasztották.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă hétfő kora délután el is mondta a sajtónak, hogy az ő tudomása szerint az eredetileg bejelentett eredményekhez képest nem volt jelentős különbség az újraszámolás után sem, de majd jön a BEC a hivatalos adatokkal.

Hétfőn 17 órakor, a korábbi értesítések alapján, összeülnek az alkotmánybírák.

MAJD kiderült, hogy a BEC több mint 600 ezer külföldön leadott szavazatot még nem számolt újra, mert nem volt rá idő. Csakhogy azt is közzétették, hogy a részleges újraszámolás eredményei alapján változott a gyerek fekvése: jelenleg Călin Georgescut Marcel Ciolacu követi, Elena Lasconi pedig a harmadik.

Nem világos, miért kellett ezt a dolgot nyilvánosságra hozni, különösen úgy, hogy még mindig több mint félmillió külföldi szavazat vár újraszámlálásra. Ráadásul köztudott, hogy a diaszpóra nem éppen a PSD-t és Ciolacut kedveli.

Toni Greblă erre válaszul megjegyezte, hogy "ne állítsuk párhuzamba az almát a körtével", mivel jelenleg csupán részleges újraszámolás zajlik. Az alkotmánybíráknak azonban joguk van "összehasonlító elemzést" folytatniuk, hogy felmérjék, történt-e nyilvánvaló csalás.

Az alkotmánybírák ülése végül félórás késlekedéssel indult el, ami minden bizonnyal meglepte a résztvevőket.

Összesen több mint 200 ezer szavazatot szipkázott el a Szociáldemokrata Párttól (PSD) az a két új pártocska - az Egyesült Szociáldemokrata Párt (PSDU) és a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI) -, amely a szocdemek nevéhez nagyon hasonló pártnevet választott magának, rájátszva ezzel a választói figyelmetlenségre is.

A PSDU logójának megalkotásakor a tervezők ügyesen alkalmazták a PSD jól ismert, három rózsát ábrázoló emblémáját, így a két logó szinte megkülönböztethetetlenné vált. A párt, amelyet Oana Crețu jogász és vállalkozó vezet, honlapján hangsúlyozza, hogy létezése rendkívül fontos a román politikai tájékoztatásban. Szerintük a hagyományos bal- és jobboldali erők már nem állják meg a helyüket, mivel a saját érdekeik védelmében egy koalícióba tömörültek. A PSDU célja többek között a minimálbér 700 eurónak megfelelő emelése, amelyet kampányának középpontjába állított.

A PSDI-t 2019-ben alapították meg, amikor néhány politikus elhagyta a PSD-t, hogy új irányt vegyenek az ő politikai elképzeléseik megvalósítására.

A mutatvány egyik pártnak sem hozta meg a várt sikert, hiszen nem tudták átlépni a parlamenti küszöböt, még akkor sem, ha próbálták utánozni a nagy elődök módszereit.

Nem meglepő, hogy a román politikai mainstreamből a legnagyobb kiábrándulás azok körében tapasztalható, akik a megélhetésük érdekében elhagyták az országot. Ezt a tendencia világosan tükrözi a külföldön leadott szavazatok eredménye is: a három szélsőséges párt a voksok több mint 55%-át zsebelte be a diaszpóra körében.

A diaszpóra szavazói körében az AUR kiemelkedett, hiszen a voksok 25,69%-át zsebelte be, míg a botrányairól ismert Diana Șoșoacă pártja, az SOS Románia is figyelemre méltóan teljesített, 16,18%-os támogatottsággal. Emellett a Fiatal Emberek Pártja (POT), amely szintén szélsőséges nézeteket képvisel, 13,56%-os támogatást kapott a diaszpórától.

A külföldön élő román közösség a legnagyobb román politikai erő, a PSD iránti támogatását a legdrasztikusabban csökkentette: a szociáldemokraták népszerűsége csupán 3,07%-ra szorult vissza közöttük.