A számok világosan mutatják: nem a véletlen műve, hogy egyesek a drogokhoz nyúlnak – de a remény sosem veszik el! - Mandiner

A Drogkutató Intézet elemzésében arra keresi a választ: van-e kapcsolat a gyermekkori traumák, negatív életesemények és a szerfüggőségre való hajlam között?

A negatív gyermekkori tapasztalatok (adverse childhood experiences, ACE) és a függőség közötti kapcsolat rendkívül bonyolult, ám számos kutatás már feltárta ennek a kölcsönhatásnak a mélységét és jelentőségét. A Drogkutató Intézet legújabb elemzése szerint a gyermekkori nehézségek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy egy egyén mennyire hajlamos a drogok használatára vagy a viselkedési függőségek kialakulására. Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a korai élmények hatása hosszú távon is kihat a felnőttkori döntésekre és viselkedésekre.

Téglásy Kristóf stratégiai igazgató aláhúzta: a traumatikus élmények mély és hosszú távú hatást gyakorolnak a személyiség fejlődésére, az érzelemszabályozásra, valamint a stresszkezelési képességekre. Ezek az élmények gyakran instabil családi környezetből fakadnak, ahol a gyermekek olyan stresszforrásoknak vannak kitéve, mint a szülők válása, bántalmazás, érzelmi elhanyagolás vagy a családtagok függőségi problémái. A traumák nyomot hagynak az agy fejlődésén, és növelik annak valószínűségét, hogy a gyermek későbbi életében problémás megküzdési mechanizmusokat, például függőségeket alakít ki - olvasható a Drogkutató Intézet elemzésében.

Tanulmányok alapján megállapították, hogy azoknál az egyéneknél, akiknek ACE pontszáma magas, jelentősen növekszik a függőségek kialakulásának kockázata, emellett különféle egészségügyi problémák is gyakrabban fordulnak elő.

Az ACE pontszámok statisztikai vizsgálata figyelemre méltó összefüggéseket tárt fel:

A Drogkutató Intézet rámutatott: a gyermekkorban elhanyagolást vagy érzelmi bántalmazást tapasztalók körében az alkoholfüggőség kockázata kétszerese azokéhoz képest, akik nem szenvedtek el hasonló élményeket. Az is kiderült, hogy az egyes függőségi formákhoz eltérő családi dinamikák társulnak: például az alacsonyabb családi szervezettség és a kevésbé támogató környezet különösen az alkoholfogyasztási problémákat növeli. Ezek a tényezők egy komplex rendszer részei, amelyek közösen alakítják az egyén hajlamát a függőségre. Emellett a szerhasználati zavarok változó lefolyását - beleértve a gyakori visszaeséseket - nagyban befolyásolják a trauma által kiváltott stresszreakciók.

Az Intézet adatai alapján megállapítható, hogy azok a személyek, akik 6 vagy annál magasabb ACE értékkel rendelkeznek, 3,5-ször nagyobb valószínűséggel szenvednek kardiovaszkuláris betegségektől. Ezen kívül a depresszió előfordulása is drámai módon nő, hiszen a 0 pontos értékhez viszonyítva legalább 460 százalékkal emelkedik.