Számháború a szegénységi küszöb körül – a KSH hátrányba került A statisztikai harcok színterén újabb izgalmas fejezet kezdődik: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a szegénységi küszöb körüli vitákba keveredett, és jelenlegi helyzete nem éppen kedvező.
A Központi Statisztikai Hivatal adatsora hosszú ideig a közvélemény számára egyfajta politikai vitákon felülemelkedő, megbízható tényezőnek számított. Azonban az idei évben úgy tűnik, hogy a bizalom megingott. Egyes kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a hivatal évek óta rejtélyes, szakmai szempontból nehezen magyarázható trendeket mutat a szegénységi statisztikák terén - különösen a szegénységi küszöb felett, ahol a számadatok a valóság szebbik oldalát igyekeznek bemutatni.
A Központi Statisztikai Hivatal adatsora hosszú ideig a közvélemény számára egyfajta politikai vitákon felülemelkedő, megbízható tényezőnek számított. Azonban az idei évben úgy tűnik, hogy a bizalom megingott. Egyes kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a hivatal évek óta rejtélyes, szakmai szempontból nehezen magyarázható trendeket mutat a szegénységi statisztikák terén - különösen a szegénységi küszöb felett, ahol a számadatok a valóság szebbik oldalát igyekeznek bemutatni.
A KSH végül egy átfogó felülvizsgálatot indított, melynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra. A vizsgálat során kiderült, hogy a 2018-as, 2019-es és 2021-es relatív jövedelmi szegénység mértékét alulbecsülték, így több százezer ember nehéz élethelyzete sokkal kedvezőbb színben tűnt fel, mint amilyen a valóságban volt. Érdekes módon azonban a módszertani hibák elismerését elkerülték, és nem neveztek meg felelősöket sem.
A kérdés gyökere abban rejlik, hogy a szegénységi küszöböt a mediánjövedelem 60%-ánál állapítják meg. Azok, akik ennél kevesebbet keresnek, szegénynek minősülnek, míg akik ezt meghaladják, már nem. A KSH statisztikáiban azonban egyre több furcsaságra bukkantunk:
A jelenség kifejezetten eltér a megszokott statisztikai eloszlásoktól. A szakértők úgy vélik, hogy a torzítás az adatok tisztítása és a hiányzó értékek kiigazítása során jöhetett létre.
A koronavírus-járvány alatt a nyugdíjasok jelentős része elutasította a számlálóbiztosok belépését, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kénytelen volt az átlagos NAV-adatokkal pótolni a hiányzó jövedelmi adatokat. Ez a megoldás azonban rendszerszinten torzította a jövedelmek eloszlását, hiszen a küszöbértékek fölé emelte azokat. Ez az eljárás pedig ellentétes az Eurostat által előírt szabályokkal.
A helyzetet súlyosítja, hogy a 2014 és 2021 közötti időszakban a háztartások 4-34 százalékánál a nettó jövedelem meghaladta a bruttót. Ez statisztikailag lehetetlen, olyan, mintha tömegek nem adót fizettek volna, hanem visszakapták volna az államtól. Erre sem a KSH, sem más nem adott kielégítő magyarázatot.
A legfrissebb felülvizsgálat valóban részletesebb áttekintést nyújthat a 2018 és 2023 közötti időszakról, azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy még mindig számos kérdés vár megoldásra. Például rejtély övezi a 2018 előtti éveket, amikor már megfigyelhetőek voltak a szokatlan torlódások. Továbbá, nem világos, hogyan lehetséges, hogy évek során több százezer ember "átcsúszott" a küszöbön, ahogyan azt a kormányzati narratíva is sugallta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állítása szerint minden a nemzetközi normáknak megfelelően zajlott, és az Eurostat is áldását adta az adatokra. Azonban fontos megjegyezni, hogy az Eurostat nem végez tényleges ellenőrzést, csupán koordináló szerepet tölt be a tagállami statisztikai hivatalok munkájában. Ezért a végső felelősség továbbra is a statisztikai hivatalra hárul.
