Sükösd Miklós: A döntés szabadságától az Orbán-rezsim hentesbárdjáig - ki viseli a felelősséget a Budapestre érkező Kneecap meghívásáért, akik a Hamászt és a Hezbollahot népszerűsítik?
Az Orbán-rezsim döntése nyomán a szélsőséges Kneecap északír zenekar kitiltásra került Magyarországról. Ezzel egyértelművé vált, hogy a hatalom egy olyan kérdésben lépett fel, amelyről a civil társadalomnak és egy felelős magánvállalatnak kellett volna döntést hoznia. A Sziget Fesztivált szervező Sziget Zrt. két lényeges hibát vétett: először is, meghívták a Kneecapet, ami önmagában is problematikus. A második nagy hiba viszont az volt, hogy a meghívást nem vonták vissza, így a rezsim most a "problémamegoldó" szerepében tetszeleghet. Ezt a helyzetet, mint magyar demokraták, nem nézhetjük jó szemmel - hangsúlyozta Sükösd Miklós szociológus.
A rockzene és a rap történetében rengeteg karcos és harcos együttest, előadót ismerünk a hatvanas évek békepárti pol-beatjétől a sátánista jelképekkel játszó heavy metalon át a botrányban utazó punkegyüttesekig. A Sex Pistols, Dead Kennedys és a többi punkbanda polgárpukkasztásukkal és botrányaikkal a szólásszabadságot tágítgatták, igazán komoly tét nélkül. Mindez a szólásszabadság része volt, játék a szavakkal. A Kneecap azonban a szólásszabadság elvével visszaélve a Hamász és a Hezbollah valósan véres és véresen valós terrorizmusát támogatja, itt és most. A Kneecap észak-írországi, ír nyelvű raptrió. Zeneileg a hiphophoz kötődnek, témáikban pedig az ír-brit konfliktustól indulnak. Nem ettől lettek azonban hírhedtek. Az együttes súlyos, politikai viták középpontjába került. 2024 novemberében a frontember, Mo Chara egy londoni koncerten Hezbollah-zászlóba burkolózva skandálta: "Hajrá Hamász, hajrá Hezbollah!" 2025 februárjában a zenekar olyan képet posztolt, amelyen egyik tagjuk a Hezbollah-vezér, Haszan Naszrallah könyvét olvassa. Ezek az ellenőrzött tények számos helyen dokumentáltan megtalálhatók a médiában (a BBC-től kezdve például itt.)
Mindez oda vezetett, hogy több nagy fesztivál nyíltan kijelentette: tudatosan elkerülik a Kneecap meghívását. Emellett más európai koncertszervezők is visszamondták a zenekar tervezett fellépéseit. Számos európai országban heves viták robbantak ki arról, hol húzódik a határ a szólásszabadság és a terrorizmus propagálása között. A Kneecap ellenzői azt állítják, hogy az együttes a vallási alapú terrorizmust népszerűsíti, ezzel pedig túllépi a demokratikus normák kereteit. Sokan vélik úgy, hogy terroristák propagandistáinak nincs helye a nyilvános színpadokon.
A Sziget Zrt. augusztus 11-én Budapestre invitálta a Kneecapet, ami körül jelentős polémia alakult ki. Július 11-én egy kritikai hangvételű csoport demonstrációt tartott a Hajógyári-szigetnél, tiltakozva az ír zenekar várható fellépése ellen.
"Semmi keresnivalója Magyarországon egy olyan zenekarnak, amely az október 7-ei mészárlást "ünnepelte", a Hamasz és Hezbollah terrorszervezeteket éltette és képviselők és cionisták halálát kívánta. Az ír Kneecap hiphopegyüttest már több európai fesztiválról is kitették. Magyarországon nincs helye a dzsihadista propagandának és gyűlöletnek" - érveltek a tüntetés szervezői.
Néhány nappal később, július 18-án több mint 150 neves magyar művész emelte fel szavát a Kneecap sziget fesztiválra való meghívása ellen. Az ellenállás élvonalában állt Nemes Jeles László, az Oscar-díjas rendező, és filmje főszereplője, Röhrig Géza, de mellettük olyan neves alkotók is kinyilvánították véleményüket, mint Bárdos Deák Ágnes, Szalóki Ági, Dés László, Presser Gábor, Koncz Zuzsa, Spiró György, Mundruczó Kornél és Péterfy Gergely. A tiltakozók, eltérő politikai nézetektől, művészi stílusoktól és műfaji különbségektől függetlenül, egy közös álláspontra helyezkedtek: a Kneecap hazai koncertje teljes mértékben elfogadhatatlan. (A tiltakozók teljes névsora itt érhető el.)
Ugyanazen a napon Kádár Tamás, a Sziget főszervezője magyarázta az álláspontját Kneecap-ügyben, mondván "a Sziget (...) nem tiltja le a fellépésüket (...) nem leszünk cenzorok".
A Kneecap meghívásának kérdése kapcsán Kádár Tamás fogalmai nem teljesen helytállóak. A "tiltás" és a "cenzúra" kifejezések ugyanis állami és hivatalos jogi eljárásokra vonatkoznak. Amikor Kádár ezeket a terminusokat alkalmazta, láthatóan próbálta elmosni a valódi felelősséget, és elkerülte a szándékos döntések mibenlétének tisztázását.
