Sporttörténelmi esemény: Magyarország megőrizte helyét az elit ligában, köszönhetően a svájci jégkorongozók támogatásának.

Története során először a magyar jégkorong-válogatott olyan eredményt ért el, amely révén a világ legjobb 14 csapata között találta magát. Ez a siker nemcsak a múltat idézi, hanem egy izgalmas jövő elé is megnyitja az utat, hiszen a csapat a következő évben is részt vehet az elit világbajnokságon.

A Svájc és Kazahsztán összecsapása egyértelműen a tétet tükrözte: a kazahoknak pontot kellett szerezniük (tehát legalább döntetlent kellett játszaniuk a rendes játékidőben) ahhoz, hogy megőrizzék helyüket az elitmezőnyben, és ezzel a magyarok számára kedvezőtlen helyzetet teremtsenek. A papíron Svájc fölénye volt a jellemző, hiszen a tornán eddig 5 győzelmet arattak, mindössze egy hosszabbításos vereségük volt a csehektől. Ráadásul a már biztos negyeddöntős csapat számára a csoportelsőség megszerzése is komoly ösztönzést jelentett, mivel így elkerülhették a másik nyolcasból érkező kanadai, finn és svéd hármas kihívását a legjobb nyolc között.

A svájci csapat az első harmadban kicsit álmosan lépett pályára, míg Sesztakov ügyesen kihasználta a lehetőséget, és megszerezte a vezetést Kazahsztán számára. A második húsz percben azonban minden megváltozott: Svájc feljavult, és egyenlítettek, Fiala pedig egy igazi focista ügyességével, korcsolyájával juttatta a korongot a kapuba.

A helvétek dominanciája az utolsó félidőre is megmaradt, nyomásuk a 48. percben ismét góllá érett – ekkor már 2:1-re állt a mérkőzés, és Magyarország került a bentmaradás szorult helyzetébe. A magyar csapatnak a hátralévő időben nem kellett igazán aggódnia: ahelyett, hogy egyenlítettek volna, Svájc harmadik gólja lógott a levegőben. Ez végül a 58. percben meg is született, a mérkőzés végeredménye pedig 4:1 lett.

Így a magyar válogatott sporttörténelmet írt: negyedik elit-vb-s szereplése során először sikerült kivívnia a bentmaradást.