Egy különleges író-olvasó találkozóra kerül sor Nagyenyeden, ahol a neves író, Vida Gábor, megosztja gondolatait és élményeit az olvasás iránti szenvedélyéről. Az esemény során Vida Gábor nem csupán olvasni fog, hanem az írás és olvasás mélyebb jelentésér

Az esemény a Vidékek, irodalmak rendezvénysorozat keretében valósult meg, amelynek célja közelebb hozni az érdeklődőkhöz a kortárs irodalom kiválóságait. A sorozat első meghívottja Láng Zsolt marosvásárhelyi író volt, akivel még tavaly novemberben találkoztak a nagyenyediek. Ezúttal is a Bethlen Gábor Kollégium Apafi termében került sor a szerdai találkozóra, amely az Iskola alapítvány és az RMDSZ partnerségében, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával jött létre. Az esemény házigazdája, Gordán Edina könyvtáros részletesen bemutatta Vida Gábor életútját és munkásságát.

Vida Gábor az Arad megyei Kisjenőben született. Francia-magyar szakon szerzett diplomát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. 1994-től a Látó szépirodalmi folyóirat próza rovatának szerkesztője, 2019-től pedig főszerkesztője. Munkásságát több alkalommal is díjazták már: Arany János-díj (2005), Artisjus-díj (2008), Déry Tibor-díj (2017), Merítésdíj (2018, 2021), az Év szerzője-díj (2023), Szépíró dj (2024). Pályája elején novelláskötetei jelentek meg (Fakusz három magányossága, Nem szabad és nem királyi, A kétely meg a hiába). A legutóbbi években három jelentős regényét adták ki, amely mintha egy kollektív erdélyi családregény lenne a 20. századból. Az otthonosság érzetét keltik, mindenki magára ismer ezekben a történetekben, hisz a családok nagy része valamilyen formában ugyanezeken ment keresztül a 20. század viszontagságos éveiben. Mindig is érdekelték a nagy történelmi események mögötti személyes történések, érzések. Forrásai első körben a nagyapái voltak, akik kiváló történetmesélőnek bizonyultak. Ahol pedig nem voltak elegendőek az ismeretei, annak utánaolvasott, felhasználva többek között a korabeli újságokat, napilapokat. Az Ahol az ő lelke című regény apa-fi ú kapcsolaton, történetén keresztül meséli el az első világháború előtti és utáni évek eseményeit, életérzését.

Gordán Edina könyvtáros bemutatta Vida Gábor jelentős műveit, melyekről a meghívott részletes és élvezetes magyarázatokat adott. Kiemelte a "Senkiháza" című művet, amelynek cselekménye 1936-ban veszi kezdetét, és körülbelül egy évtizeden át követhetjük a bukaresti magyar, vagy talán erdélyi román karakter életútját és identitáskeresését. Vida Gábor hangsúlyozta, hogy szándéka egy külső szemlélő perspektíváján keresztül bemutatni Erdélyt. Mindig is foglalkoztatta a bukaresti magyar közösség élete, valamint az a kérdés, hogyan élik mindennapjaikat a román fővárosban. A történetek helyszíne a képzelet szülte Namajd, mely a Nyárádmentén helyezkedik el, és sok korabeli erdélyi kisvárosra ráillik a leírása. Az író azonban nem kívánta konkrétan névvel illetni, hiszen úgy vélte, hogy a helyiek emlékezetében ezek a történetek másképp formálódnának. Ezzel az alkotói szabadságot és a képzelet határait kívánta megőrizni. Vida Gábor továbbá elárulta, hogy az "erdélyi lektűr" kifejezés ironikus felhangot hordoz, s a cím alcímébe is viccből került. Ezzel egyfajta görbe tükör kívánt lenni a kortárs magyar irodalom és társadalom számára. Hivatkozott Milbacher Róbert írására, amely az irodalom lektűrösödéséről szól, és arra a jelenségre világít rá, hogy manapság már nem a magasan értékelt irodalmi alkotások alakítják az olvasókat, hanem az olvasói igények határozzák meg az irodalom irányait. Milbacher szavaival élve, a magas irodalom "elnőklapjásodása" figyelhető meg ebben a folyamatban.

A találkozón Vida Gábor bemutatta legújabb művét, A dadogás története című önéletrajzi regényét, amelyben őszinte betekintést nyújt saját gyermekkorába és fiatal éveibe, szülei életének árnyékában. "A jövő számára leginkább a szépséget és a jót szeretnénk megörökíteni, nem pedig a valóság nyers valóját, hiszen minden család történetében ott rejlenek a hallgatásra ítélt események" - fogalmazott az író. Hozzátette, hogy a kommunizmus alatt megélt borzalmak máig nem kapták meg a megfelelő feldolgozást, a társadalmi diskurzusban nem találják helyüket. Ezzel a felismeréssel szembesült, amikor olvasói megosztották vele saját történeteiket, és ráébredt, hogy a saját gyermekkora mindehhez képest szinte könnyednek tűnik. Vida Gábor szerint olyan nehéz témák, mint az alkoholizmus, öngyilkosság, nemi erőszak, és a politikai elit túlkapásai továbbra is tabuként élnek Erdélyben.

A beszélgetés során Vida Gábor, erdélyi magyar író, Fodor Katalin, a Bethlen Gábor Kollégium magyar szakos tanárának irányításával mély és tartalmas diskurzuson vett részt. Katalin felkészült kérdései és éleslátó észrevételei révén a közönség bepillantást nyerhetett Vida Gábor életébe és írói munkásságába. "Mit is jelent erdélyi magyarnak lenni, és íróként megélni ezt a valóságot?" - tette fel a provokatív kérdést a tanárnő, amely elindította a beszélgetés fonalát. Vida Gábor szívvel-lélekkel mesélt élete nehézségeiről, a Trianon következményeiről, a kisebbségek kihívásairól és az asszimilációról. Nyíltan reflektált a mai magyar társadalom és irodalom helyzetére, bátorságával és őszinteségével sokakat inspirálva, akik a tabuként kezelt társadalmi kérdésekről hallani akartak. "A nyíltság ma már ritka kincs, ezért külön köszönet illeti, hogy megosztotta ezeket a gondolatokat a közönséggel" - zárta le a beszélgetést Gordán Edina könyvtáros, a rendezvény házigazdája.

A találkozón Vida Gábor elárult néhány dolgot a készülő regényéről is, amelynek főszereplője székely nagyapja, tartalma szerint pedig a Senkiházának lett volna a befejező része, viszont terjedelme miatt kimaradt, és önálló mű alapjául szolgálhat. A beszélgetés végén Gáspárik Attila színművész felolvasta Vida Gábor Pisztráng című novelláját. Fodor Katalin tanárnő elmondta: a közös olvasás világnapján a kollégium diákjaival Vida Gábor műveiből olvastak fel, amely segített megismerni és közelebb hozni a fiatalokhoz a kortárs erdélyi magyar szerzőt. "Történelmi eseménynek tekintem, hogy Vida Gábor eljött hozzánk, az enyedi kollégiumba" - hangsúlyozta a magyar szakos tanárnő.