Aggasztó helyzet Magyarországon: a problémák mértéke messze meghaladja az eddig feltételezett szintet - Agrárszektor

Az ország különböző területein hetek óta tapasztalható csapadékhiány és forróság súlyos aszályt idéz elő, amely komoly kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelést, valamint kedvezőtlen hatással lehet a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzéseire. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bár tavasszal és május elején még jelentős mennyiségű csapadék hullott, a téli hónapokban a csapadék elmaradt, ami miatt a talaj mélyebb rétegei kiszáradtak.

A 2022-es súlyos aszályhoz hasonló helyzet alakulhat ki Magyarországon, mivel május közepe óta az ország jelentős területein gyakorlatilag nem hullott csapadék. A tartós szárazság miatt a növényzet már most sárgul az ország több pontján, miközben a szántóterületek egyre nagyobb részét érinti a vízhiány, holott a betakarítási időszak csak most kezdődött el - írta a Világgazdaság.

Nem lehet kizárni, hogy az idei aszály mértéke hasonlóan súlyos lesz, mint amit 2022-ben tapasztaltunk. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság nemcsak hogy nem segíti elő a gazdasági növekedést, hanem valószínűleg ismét negatív hatással lesz rá. Ez pedig újabb csapás lenne az idei gazdasági fejlődés lehetőségeire.

- mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy míg tavasszal és május elején még jelentős csapadék hullott, a téli hónapokban meglehetősen száraz volt az időjárás, aminek következtében a talaj mélyebb rétegei kiszáradtak. Egyes szakértők véleménye alapján a jelenlegi állapot sokkal kedvezőtlenebb, mint 2022-ben, amikor is az "évezred aszálya" sújtotta az országot, és a mezőgazdasági szektor 0,9 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést. Ez különösen aggasztó, hiszen a legtöbb elemzőház éppen ekkora, körülbelül 0,9 százalékos növekedést vár Magyarország számára 2024-re. Az év elején már így is gyenge gazdasági adatok láttak napvilágot, és bár a következő negyedévekben gyorsulásra lehet számítani, ehhez több nemzetgazdasági ágazat pozitív hozzájárulására lenne szükség.

Regős Gábor kiemelte, hogy bár a mezőgazdaság súlya a gazdaság egészében nem döntő, a szektor teljesítményének ingadozása mégis jelentős hatással lehet a GDP alakulására. 2017 és 2021 között a mezőgazdaság hatása elenyészőnek bizonyult, de korábban előfordult, hogy akár 2 százalékponttal is hozzájárult a növekedéshez. Ugyanakkor 2022-ben a mezőgazdaság visszahúzta a gazdaságot -0,9 százalékponttal, míg 2023-ban már pozitívan hatott, hozzáadva 1,2 százalékpontot. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a kedvezőtlen terméskilátások nem csupán Magyarországot érintik, ami a mezőgazdasági termékek árának emelkedéséhez vezethet, így tovább fokozva az inflációs nyomást.

A június közepén kezdődött aratási időszak első benyomásai szerint az őszi árpa termése gyenge vagy közepes szintre tehető. Míg az őszi vetésű gabonafélék viszonylag jól alkalmazkodtak a vízhiányos körülményekhez, a tavaszi vetésű növények, különösen a kukorica és a napraforgó, komoly károkat szenvedhetnek el.

Figyelemre méltó, hogy 2022-ben a kukoricatermés drámaian csökkent: mindössze 2,8 millió tonnára esett vissza a 2021-es 6,5 millió tonnáról. Ezen kívül a repce és a napraforgó betakarítási mennyisége is jelentős csökkenést mutatott, 31, illetve 29 százalékkal. Ez a tendenciák egybeesése, különösen az energiaválsággal, komoly hatással volt az élelmiszerárak meredek emelkedésére.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet kedvezőbb kilátásokat mutat, mint 2022-ben. A kormány aktívan dolgozik a vízmegtartási kapacitások fejlesztésén, így a folyamatban lévő és tervezett projektek révén a mostani 200 millió köbméter helyett egy év múlva akár másfél milliárd köbméter vizet is képesek lesznek visszatartani. A jövő év végére pedig a cél, hogy akár hárommilliárd köbmétert is fel tudjanak használni öntözési célokra.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül 120 ezer hektár áll rendelkezésre öntözés céljára, és a gazdálkodók évente 80-90 ezer hektáron alkalmazzák is ezt a lehetőséget. A közeljövőben tervezett fejlesztések révén azonban a vízpótlás lehetőségei jelentősen bővülhetnek. A kormány célja, hogy ösztönözze a gazdák közötti együttműködést is, hiszen a víz megtartásához és az öntözési költségek közös viseléséhez való hozzáállás elősegíti a hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat.