A NATO aggodalommal figyeli a román elnökválasztás eseményeit.

Románia komoly katonai hatalom, ezért is zavarja a szövetséget, hogy Călin Georgescu lehet jövő vasárnaptól az elnöke.

A 19 milliós Románia immár két évtizede a NATO tagja, és itt található az a légibázis, amely hamarosan a szövetség legnagyobb európai bázisává fejlődik. Az ország Ukrajnával határos, és a Fekete-tengeren túl, az Oroszország által megszállt Krím félszigetre néz. Románia fegyvereket és lőszereket juttat el Kijevbe, ezzel is támogatva Ukrajnát. Emellett a dél-romániai Deveseluban egy amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer működik, ahol román és amerikai katonai erők egyaránt jelen vannak.

Georgescu viszont határozottan ellenzi ezeket a nemzetközi kapcsolatokat, és a deveselui rakétákat nemzeti "szégyenként" bélyegezte meg. Aktívan kampányolt a Romániának Ukrajnának nyújtott támogatások leállításáért, ugyanakkor "orosz bölcsességre" hivatkozva sürgette a külpolitikai irányvonal átgondolását. Mindeközben Georgescu hangsúlyozza, hogy nem szándékozik kilépni a szövetségből.

"Nem akarok kilépni a NATO-ból, nem akarok kilépni az Európai Unióból" - mondta Georgescu a múlt héten. "Amit viszont akarok, az az, hogy állást foglaljak, ne térdeljek oda, ne fogadjak el mindent. Ahogy mondtam, mindent a saját nemzeti érdekünkben kell tennünk".

Még ha Georgescu hajlana is a NATO-ból való kilépésre, ezt a célt nehéz lenne elérnie. A szélsőjobboldalnak ugyanis nincs többsége az ország parlamentjében. Emellett felbosszanthatná a románokat is, akiknek 88 százaléka támogatja a szövetségi tagságot egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint.

A francia típusú román politikai rendszerben azonban az elnök az államfő, a fegyveres erők főparancsnoka és a külpolitikáért felelős. Egy NATO-szkeptikus a Cotroceni-palotában tehát nagy problémákat okozhat a szövetség számára - írja a Politico.

Bukarestben egy drámai politikai fordulat olyan következményekkel járhat, amelyek veszélyeztetik Románia pozícióját a katonai szövetség egyik legfontosabb regionális biztonsági szereplőjeként. Az ország eddig kiemelkedően aktív költségvetési politikát folytatott a védelem terén, hiszen jelentős beruházásokat eszközölt. F-16-os harci repülőgépekkel repül, az M1 Abrams harckocsik beszerzése pedig az Egyesült Államokkal való szorosabb együttműködést is tükrözi. Továbbá, a NATO egyik legnagyobb légibázisának megnyitását is tervezi. A román haderő nemcsak a hazai védelem erősítésére, hanem nemzetközi missziókban való részvételre is fókuszál, hiszen csapatokat telepített Irakba és Afganisztánba is.

"Az elmúlt két évtizedben Románia szerepe jelentős változásokon ment keresztül a NATO-hoz való csatlakozása óta. Az ország tudatosan dolgozik azon, hogy ne csupán a biztonsági erők fogyasztója legyen, hanem aktív szereplővé váljon a régió stabilitásának megteremtésében" - fogalmazott Anca Agachi, a RAND Corporation politikai elemzője.

Amióta Oroszország közel három évvel ezelőtt átfogó támadást indított Ukrajna ellen, Románia aktívan támogatja a szomszédos országot fegyverek, köztük egy Patriot légvédelmi rendszer szállításával, valamint nemzetközi segélyek Kijevbe juttatásában. A román határ mentén található Fekete-tenger térségében ugyancsak feszültségek tapasztalhatók, ahol az orosz erők civil hajók ellen intéznek támadásokat, és aknákat telepítenek a vizekbe.

"Az Ukrajnához való közelség miatt Románia létfontosságú logisztikai partnerré vált" - mondta Antonia Colibasanu, a Geopolitical Futures romániai geopolitikai elemzője, hozzátéve, hogy Románia az ukrán F-16-os pilóták kiképzőközpontja is.

Bukarest jelenlegi védelmi költségvetése a GDP 2,25%-át teszi ki, ami felülmúlja a szövetség által kitűzött 2%-os célértéket. A román kormány ambiciózus tervei között szerepel, hogy jövőre 2,5%-ra, míg 2026-ra 3%-ra emelje a katonai kiadásokat. E lépések célja a hadsereg arzenáljának korszerűsítése, valamint a már elavult szovjet időkből származó felszerelések cseréje.