A Parlament alá titkos alagutat alakítottak ki, ennek magyarázata rejlik a történelem mélyén.
Az épület légcseréje igencsak figyelemre méltó: a friss levegő a szellőzőkutakon keresztül áramlik be. 1997-ig egy különleges, természetes hűtési módszert alkalmaztak: nyáron jeget helyeztek a szellőzőaknákba, ami nemcsak hogy csökkentette a hőmérsékletet, hanem a levegő párásításában is szerepet játszott. Manapság azonban egy modernebb rendszer működik, amely vízpermet segítségével hűti le a beáramló levegőt, így a belső terek hőmérséklete akár 4-5 Celsius-fokkal is alacsonyabbá válhat.
A parlamenti gépészet sokszínűségéhez hozzátartozik a gőz- és kondenzvezetékek rendszere, valamint a biztonsági tűzivíz-hálózat, amelyek ügyesen elhelyezkednek az alépítmények között. A ventilátorok feladata, hogy fenntartsák a megfelelő belső hőmérsékletet, mindezt úgy, hogy a látogatók ebből szinte észre sem vesznek semmit.
Sokan városi mítoszként emlegetik a Parlamentből vezető "titkos kijáratokat", ám a hivatalos álláspont egyértelműen elutasítja létezésüket. A Kossuth tér felújítása során ugyan rábukkantak egy lezárt metró süllyesztőfelvonóra, de ezen kívül egyetlen rejtett kijárat vagy alagút sem bukkant fel. Az ilyen legendák csupán a képzelet szüleményei maradnak.
A belső udvarok szerepe az évek folyamán nem változott meg: ma is megőrzik eredeti funkciójukat, lehetővé téve a természetes fény beáramlását, ahogy azt a tervezők egykor megálmodták. Ezen kívül más célokra nem igazán használják őket.
Az Országház tehát nemcsak kívülről lenyűgöző - belső, láthatatlan rendszerei legalább annyira izgalmasak. Aki egyszer beletekint a föld alatti világába, rájön: itt minden cső, minden járat és minden kődarab a múlt egy darabja, amely a jövő számára is értékes örökséget hordoz.
Ha érdekel, hogyan zajlik az izzócsere a 96 méter magas kupola impozáns csillárjában, nézd meg a videót, ahol minden titokra fény derül!
