A Sárköz földjén régmúlt idők eltűnt nyomaira bukkantak.

Vajon milyen lehetett a Dunamente, mielőtt a folyószabályozás gyökeresen átalakította a tájat? Balogh András és csapata Sárköz - Terra Benedicta - A Dunamentének áldott földje című rövidfilmje lenyűgöző 3D-s rekonstrukcióval idézi meg a 19. század eleji Sárköz világát, ahol az ember és a természet még szoros szimbiózisban élt. A Föld napjára időzített premier nemcsak egy látványos múltidézés, hanem csendes figyelmeztetés is arra, mit veszíthetünk, ha elfelejtjük azt, honnan jöttünk. A filmet először az Index olvasói láthatják.

Idén április 22-én, azaz a Föld napján debütál a Sárköz - Terra Benedicta - A Dunamentének áldott földje című kilencperces rövidfilm, amely látványos 3D-rekonstrukcióval kelti életre a Tolna vármegyei Sárköz történeti táját úgy, ahogyan az a 19. század első felében, a vízszabályozások előtt létezett. A film alkotója, Balogh András, a régészet és a történeti táj szenvedélyes kutatója több mint két évtizede foglalkozik a Duna mente múltjával. Munkájában régészek, néprajzkutatók és más szakértők is segítették, hogy a lehető leghitelesebben jelenjen meg az egykor gazdag, vízjárta világ képe, amelyből mára csak halvány nyomok maradtak.

A film premierdátumának megválasztása nem véletlenül esett a Föld napjára: ez az alkalom nemcsak a természet értékeinek hangsúlyozására szolgál, hanem egyfajta figyelmeztetés is arra, hogyan formáltuk át élő környezetünket, és mit veszítettünk el ezzel együtt. Balogh András szavaival élve: "Ez egy különleges nap, egy lényeges esemény, amely számomra szimbolikus választás volt. Célunk az volt, hogy egy élményt teremtsünk. A film nem tudományos oktatás céljából készült, hanem azért, hogy bemutassuk, mennyire csodálatos lehetett ez a táj a 19. században, és hogy felhívjuk a figyelmet a múlt emlékeinek megőrzésének fontosságára."

A film koncepciója nem egy hagyományos művészi elképzelés vagy megrendelés nyomán született, hanem sokkal inkább egy mélyen személyes élményből fakad. Balogh András, a rendező, már gyermekkorában vonzódott a Sárköz titokzatos világához. Középiskolás évei alatt rendszeresen látogatta a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumot, ahol felfedező kirándulásokon vett részt, felfedezve a régió régészeti kincseit. Ekkor kezdett el felfigyelni arra, hogy esősebb időszakokban a mezőkön izgalmas vízrajzi mintázatok bukkannak fel, szinte mesélve a táj történetéről és rejtett összefüggéseiről.

Akkoriban még fogalmam sem volt arról, mi rejlik a furcsa, kanyargó vízfolyások mögött, amelyek váratlanul bukkantak fel a semmi közepén. Csak álltam és néztem, ahogy ezek az elfeledett utak kanyarognak a földön, mintha titkokat suttognának a múltból. Később derült ki számomra, hogy ezek nem mások, mint a régi folyóágak, a valaha virágzó Duna-hálózat maradványai. Ekkor éreztem először a táj mély és gazdag történetét, amely a felszín alatt rejtőzött, készen arra, hogy felfedezzem.

- mesélte Balogh András, miközben a szemei csillogtak a lelkesedéstől.

Ez a felfedezés vezetett el a régi térképek csodás világához, különösen az 1834-es, vízszabályozás előtti felméréshez, amelynek részletei és esztétikai vonzereje azonnal magával ragadott. A közel kétszáz éves térképen felfedezhető a Sárköz bonyolult vízhálózata, mocsaras és lápos vidékek, mellékágak, halastavak – mindezek a természeti kincsek, amelyeket a szabályozás már eltüntetett. "Mindig is azon töprengtem, milyen lehetett valójában ez a történeti táj. Nehezen tudom elképzelni, milyen gazdag élővilágot hordozott. Úgy éreztem, egyszer majd meg kell kísérelnem, hogy valahogy visszahozzam ezt a csodálatos világot a szemünk elé."

A Sárköz - Terra Benedicta azonban nemcsak egy 3D-s film, hanem egy komplex, tudományos alapokra épített rekonstrukció. Balogh András szerint a cél nem az volt, hogy egy ismeretterjesztő dokumentumfilmet készítsenek, hanem hogy "vizuális benyomást" adjanak arról, amit az emberi képzelet már alig tud megragadni.

A munka során egy fejlett térinformatikai szoftver segítségével összegyűjtötték a lehető legszélesebb spektrumú történeti adatokat. Régi térképeket georeferáltak, azaz pontos földrajzi helyükre illesztették őket, majd összehasonlították ezeket a modern légifelvételekkel – például a Google különböző időpontokban készült képeivel. E folyamat eredményeként újraalkották a korabeli vízrajzot. Balogh így fogalmazta meg a folyamat lényegét: "Ahol az 1834-es térképen víz szerepelt, oda mi is víz került. Nem spekuláltunk, hanem pontosan azt ábrázoltuk, amit a forrásaink feltárták. Ez a film a történelmi táj valós, dokumentált állapotának rekonstrukciója."

A projekt rendkívül időigényes volt, hiszen több mint 1600 munkaórás erőfeszítést igényelt, melyben régészek, néprajzosok, történészek és digitális modellezők egyaránt részt vettek. "Ez nem csupán egy befejezett munka, hanem egy alapot képez" – nyilatkozta. A tudományos eredmények hatással vannak ránk, de mi is képesek vagyunk visszahatni a tudományra. A rekonstrukció folyamán gyakran olyan kérdéseket vetünk fel, amelyeket a szakértők eddig még nem fontolgattak.

Balogh András szerint a legnagyobb kihívás az volt, hogy a 3D-s megjelenítés minden részletet felfed, beleértve a hibákat is. Ennek ellenére úgy véli, hogy a végeredmény hűen tükrözi az egykori tájat: "Ez a film talán egyfajta nosztalgia, egy vizuális álom arról, amit elveszítettünk, de amit még mindig képesek vagyunk felfogni."

A film szellemi ihletője a neves néprajzkutató, Andrásfalvy Bertalan "eszményi együttműködés" gondolata volt, amely azt hirdeti: az ember és a természet képes volt harmóniában, kölcsönös tiszteleten alapulva együtt élni. "A Sárköz ilyen hely volt - mondta Balogh. - Egy elképesztően gazdag, változatos táj, ahol az emberek nemcsak alkalmazkodtak a természethez, hanem együtt éltek vele. Olyan volt, mintha együtt lélegeztek volna." Az "eszményi együttműködés" gondolatán alapuló, lírai hangvételű narráció szövegkönyvét Kálóczi Lola vetette papírra Andrásfalvy Bertalan írásai alapján.

Balogh véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a mai nézők is tudomásul vegyék, mekkora átalakulásokon esett át a táj a vízszabályozások hatására.

A mai ember el sem tudja képzelni, mennyi víz, mennyi madár, mennyi hal élt itt egykor. Ha lenne időgép, nagyon szívesen visszautaznék, csak hogy egyszer körbenézhessek

- éreztette rajongását a film megálmodója.

Bár a múlt titkait egyelőre nehéz teljes mértékben feltárni, a modern technológia csodájának köszönhetően már lehetőségünk van arra, hogy bepillanthassunk az idő homályába. "A 3D-s vizualizáció éppen ezt a célt szolgálja, ezért kezdtünk el foglalkozni történelmi és várrekonstrukciókkal. A várak nem csupán önálló építmények, hanem szorosan összefonódnak a történeti tájjal is. Fontos, hogy ne csak a várakat ábrázoljuk, hanem bemutassuk a környező tájat is, hiszen a vízrajz, a domborzat és más természeti tényezők számos szempontból meghatározták a várak életét. Ez a megközelítés táplálta bennem az élénk érdeklődést a történeti táj iránt" - hangsúlyozta.

Ugyanakkor hangsúlyozta: nem akartak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a folyószabályozások szükségesek voltak-e vagy sem. "Mindennek van jó és rossz oldala. Ez a film a jó oldalról szól, de tervben van, hogy egy következő filmben a pesti nagy árvízről mesélünk majd - az lesz ennek a mostani filmnek a sötétebb párja."

A Terra Benedicta nem csupán egy technikai remekmű, hanem egy lírai utazás is, amely arra invitál bennünket, hogy felfedezzük az ember és a természet harmóniájának titkait. Egy olyan világba kalauzol, ahol a múltban még együtt létezett ez a két elem, és rávilágít arra, hogy mit hagytunk magunk mögött az iparosodás és a szigorú szabályozások árnyékában.

Balogh András meggyőződése, hogy a történeti tájak vizuális megjelenítése új közönségeket vonzhat, különösen a fiatalok körében. "Ez egy olyan formátum, amelyet könnyedén befogadhatunk – nyilatkozta. – Rövid, de a képi világa rendkívül kifejező, és már most is láthatjuk, hogy számos olyan emberhez eljutott, akiket egyébként nem vonz a régészet vagy a történelem. Ez a megközelítés közelebb hozza számunkra a múltat."

Az alkotó reméli, hogy a film képes lesz tükrözni olyan fontos és aktuális problémákat is, mint a klímaváltozás hatásai vagy a vízgazdálkodás jövőbeli kihívásai.

Amikor nekivágtunk a projektnek, az elsivatagosodás és a vízvisszatartás problémái még távoli, szinte elvont fogalmaknak tűntek. Ma viszont már nem csupán tudományos diskurzusokról van szó: ezek a témák sürgető valósággá váltak. E filmmel szeretnénk egy nyugodt párbeszédet kezdeményezni – csendesen, képek segítségével, anélkül, hogy erőltetett érvekkel bombáznánk a nézőt.

- kiemelte.

A film végén egy köszönetnyilvánítás is olvasható azoknak a szakembereknek, akik tanácsaikkal és szakmai tudásukkal segítették az alkotás elkészülését. Balogh hangsúlyozta: nélkülük ez a film nem születhetett volna meg. És bár a Sárköz - Terra Benedicta - A Dunamentének áldott földje egyfajta lezárt kompozícióként jelenik meg, az alkotók nyitottak a folytatásra, a bővítésre, a pontosításra - a táj múltja ugyanis nemcsak egy történet, hanem örökség is.

A rövidfilm premierje először az Index olvasóinak kedvez, akik az alábbi linkre kattintva nézhetik meg.