Fedezd fel az űrbéli rémület rejtelmeit! A Föld mágneses pólusváltásának 'zaját' most egy egészen különleges perspektívából hallgathatjuk meg. Helló Magyarország, készülj fel a kozmikus félelmekre!

A Föld mágneses mezeje körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt drámai fordulatot vett. Az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm nevű műholdmissziója által gyűjtött adatok feldolgozásának hála most lehetőségünk nyílik arra, hogy megértsük és akár hallgathassuk ezt a különleges eseményt.

Az európai geotudósok innovatív módon ötvözték a műholdas adatokat a mágneses mezővonalak földi mozgásának vizsgálatával, hogy feltárják az úgynevezett Laschamps-eseményt. E folyamat során a természetes zajokat hanggá alakították, így egy különleges akusztikus élmény jött létre. Ezt az izgalmas projektet 2024-ben a Dán Műszaki Egyetem és a Német Földtudományi Kutatóközpont mutatta be, ahogyan azt a Science Alert is megemlíti.

A Föld mágneses mezeje, amelyet a bolygónk magjában kavargó folyékony fémek hoznak létre, több százezer kilométerre nyúlik az űrbe, és mindannyiunkat megvéd a Napból érkező, a légkört ostromló részecskék eltérítésével. Jelenlegi tájolásában a mezővonalak hurkokat alkotnak, amelyek a bolygó felszíne felett délről északra, majd mélyen a bolygó belsejében északról délre irányulnak. A mező azonban időnként véletlenszerűen megfordítja a polaritását.

Ha ez a helyzet ma újra előfordulna, az iránytűnk észak felé mutató része a Déli-sark felé fordulna.

Az utolsó ilyen kataklizma körülbelül 41 ezer évvel ezelőtt zajlott, és először a franciaországi Laschamps lávafolyamokban bukkantak rá a nyomaira. Azóta a világ különböző pontjain is megerősítették ennek az eseménynek a meglétét. A geomágneses pólusok elmozdulásának következtében a Föld mágneses tere az eredeti erejének csupán 5 százalékára csökkent, ami lehetővé tette, hogy jelentős mennyiségű kozmikus sugárzás szivárogjon be a légkörünkbe. A jég és a tengeri üledék rejtett nyomokat őriz a megnövekedett sugárzás izotópos mintáiról, és egy tavaly közzétett kutatás alapján a berillium-10 izotópok koncentrációja a Laschamps-esemény idején megduplázódott.

Ezek az atomok akkor keletkeznek, amikor a kozmikus sugárzás kölcsönhatásba lép a légkörünkkel, ionizálva a levegőt és "megsütve" az ózonréteget. Ennek következményeként felmerülhet a globális éghajlatváltozás, amelynek hatásai között említik az ausztráliai megafauna kihalását is. Ezen kívül az emberi barlanghasználat változásai is összefüggésbe hozhatók a pólusváltással. Sanja Panovska, a Német Geotudományi Kutatóközpont geofizikusa hangsúlyozza, hogy "az ilyen szélsőséges események megértése kulcsfontosságú a jövőbeli előfordulásuk, az űrklíma-előrejelzések, valamint a környezetre és a Földre gyakorolt hatások értékelése szempontjából".

A Laschamps-fordulat egy különleges esemény volt, amely 250 év alatt zajlott le, és a fordított mágneses pólusok mindössze 440 évig maradtak stabilak. A Föld mágneses mezejének erőssége ebben az időszakban legfeljebb 25%-át érhette el a mai szintnek, miközben az északi pólus fokozatosan dél felé mozdult el. A közelmúltban tapasztalt mágneses mező anomáliák, például az Atlanti-óceán felett megfigyelhető gyengülés, újabb kérdéseket vetettek fel a jövőbeli pólusváltás lehetőségéről. Azonban a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy ezek az anomáliák nem feltétlenül mutatnak összefüggést a fordulási eseményekkel. Érdekes módon a dél-atlanti anomália a térségben működő műholdakat is fokozottabb sugárzásnak teszi ki.

Az ESA Swarm műholdak konstellációja 2013 óta figyeli a Föld mágneses terének különböző összetevőit, beleértve a bolygónk magját, köpenyét, kérgét, óceánjait, ionoszféráját és magnetoszféráját. Ezen adatok gyűjtésével célunk, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a geomágneses mező dinamikájába, és előre jelezhessük annak változásait.