Rákot kockáztat, ha ilyen típusú edényeket választasz.

Nem titok, hogy a különféle alapanyagokból készült edények és lábasok, valamint a műanyag vagy szilikon eszközök használata során vegyi anyagok juthatnak az ételeinkbe, amelyek potenciálisan rákot okozó hatásúak lehetnek. Fontos, hogy tudatosan válasszuk meg, melyik edényt milyen céllal használjuk, és azt is figyelembe kell venni, hogyan tisztítjuk a konyhai eszközeinket. A biztonságos főzés érdekében érdemes megismerkedni az egyes anyagok tulajdonságaival és a helyes karbantartási módszerekkel.

A különféle edénybevonatok különféle tulajdonságokkal bírnak, máshogy reagálnak a hőre, karcolásra. Mára azt is tudjuk, hogy vannak közöttük olyanok, amelyeket nyugodtan használhatunk, és olyanok is, amelyek kevésbé biztonságosak az egészségmegőrzés szempontjából, hívja fel a figyelmet a tudatosvasarlo.hu. A rák kialakulásáért is felelősek azok a vegyi anyagok, amelyek a nem megfelelően használt vagy nem megfelelően takarított edényekből az ételbe oldódnak a hő hatására.

Noha minden edénybevonat más gondoskodást igényel, vannak szabályok, amelyeket érdemes betartani a teflon, szilikon, zománcozott, alumínium vagy vasedények esetében is ahhoz, hogy biztonságosak maradjanak:

A portál tájékoztatása szerint célszerű elkerülni a teflon és más PFAS bevonatú edényeket, mivel ezek potenciális kockázatokat rejthetnek. Emellett a szilikon formák használatakor is ajánlott fokozott óvatossággal eljárni. Azok számára, akik teljes mértékben szeretnék minimalizálni a kockázatokat, érdemes tartózkodni a sima, kezeletlen alumínium és a rozsdamentes acél edények alkalmazásától is.

Azért a tapadásmentes, köznyelvben teflonnak hívott bevonatoktól kell óvakodnunk, mert ezekből káros anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Az elmúlt években több tanulmány is összefoglalta, hogy a kutatások szerint a különböző PFAS vegyületek, vagyis a per- és polifluoralkil anyagok, amelyeket időnként PFC-nek jelölnek, és amelyek például a teflonban, illetve a tapadásmentes edényekben vannak jelen, mindenféle módon károsíthatják az egészségünket: hormonrendszer és immunrendszer károsítóak,

Rákkockázatot jelentenek, és felhalmozódhatnak az emberi testben.

A teflon magasabb hőfok (250°C) felett elkezd lebomlani, és mérgező gázokat bocsáthat ki. A PFOA-ról - amelyekkel korábban, a PFAS vegyületek használata előtt bevonták az edényeket - bebizonyosodott, hogy felhalmozódik az emberi szervezetben, rákkeltő kockázata van, emellett májproblémákat, vesekárosodást, hormonális zavarokat és reprodukciós károsodást okozhat, ezért az Európai Unióban 2020-ban betiltották.

A mai teflon edények többsége már nem PFOA-t, hanem más PFAS anyagokat tartalmaz. Bár ezek az újabb vegyületek általában kisebb mértékben jelentenek kockázatot, számos szempontból hasonlóan károsak lehetnek. Annak érdekében, hogy minimalizáljuk a káros anyagok kibocsátását, érdemes néhány egyszerű szabályt betartani: kerüljük a túlzott hevítést, ne használjunk fém eszközöket, amelyek karcolhatják a felületet, inkább puha szivaccsal tisztítsuk az edényeket, és ne helyezzük őket mosogatógépbe. Tároláskor ne rakjuk egymásra az edényeket, hogy elkerüljük a sérüléseket, és a régi, karcos darabokat érdemes mielőbb kidobni.

A szilikon formákat sokan kedvelik, mert nem tudják, hogy a műanyagokkal ellentétben nem vonatkozik rájuk részletes EU-s szabályozás, miközben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyag 230-260 fokon elkezd bomlani, és káros vegyi anyagokat bocsát ki.

A BEUC, vagyis az Európai Fogyasztói Szervezet megállapította, hogy a szilikon sütőformák 23%-a komoly mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki, míg 82%-uk olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek különös aggodalomra adhatnak okot.

Bár az utóbbi időszakban alacsony koncentrációjú vegyi anyagokat észleltek, fontos hangsúlyozni, hogy a különböző forrásokból származó anyagok együttes jelenléte még így is kedvezőtlen következményekkel járhat. Ebből kifolyólag elengedhetetlen, hogy elkerüljük az anyagok magas hőmérsékleten (200 fok felett) való alkalmazását, különösen a színezett szilikon esetében. A színezékek hő hatására ugyanis könnyen kiszivároghatnak, ezért célszerű tartózkodni a sérült vagy kopott darabok használatától.

Az alumínium edények a kisebb kockázatú lehetőségek közé sorolhatók, ám érdemes tudomásul venni, hogy ezekből az edényekből apró mennyiségű alumínium juthat az ételekbe. A tartós expozíciót összekapcsolták az Alzheimer-kórral, a dialízis enkefalopátiával, valamint bizonyos csontbetegségekkel is. Továbbá, ha az alumíniumedény más fémeket is tartalmaz, azok szintén kioldódhatnak az ételekbe, ami fémes ízt eredményezhet.

A fejlődő országokban készült újrahasznosított alumínium edények sajnos komolyabb kockázatokat rejtenek magukban. Egy nemrégiben végzett vizsgálat során a minták több mint egyharmadából ólom, valamint jelentős mennyiségű arzén és kadmium került elő, amelyek oldódásának kockázata aggasztó. A savas vagy sós ételek főzése, a magas hőmérséklet és a hosszabb főzési idő mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az anyagok könnyebben oldódjanak ki az edényekből. Továbbá, a mosogatógépben végzett tisztítás sem kedvez ezeknek a konyhai eszközöknek a magas hőmérsékletű öblítővíz miatt. Érdemes megjegyezni, hogy az idősebb alumínium edények esetében a káros fémek kioldódásának mértéke is nagyobb lehet.

Sokkkal kisebb kockázatot hordoznak ellenben a kerámia bevonatú edények. A sértetlen és megfelelő minőségű kerámiabevonat nem bocsát ki káros anyagokat, de csak addig, amíg nincs megkarcolva vagy túl magas hőmérsékleten használva.

Az agyagból készült kerámia edények azonban tartalmazhatnak jelentős mennyiségű szennyezőket. A régebbi, nem kellően ellenőrzött, rosszabb minőségű kerámia edények toxikus fémeket, felhalmozódó, idegrendszert károsító ólmot és rákkeltő kadmiumot tartalmazhatnak. Ezeket régen gyakran használtak a mázakban. Ha a kerámia edény nem megfelelően kiégetett vagy nem felel meg a biztonsági előírásoknak, akkor különösen savas ételek sütésekor, főzésekor bejuthatnak ezen anyagok az élelmiszerekbe.