Pride-betiltás: Az uniós országok többsége egyre inkább elveszíti a türelmét Magyarországgal kapcsolatban.
17 uniós tagállam határozott fellépést követel Magyarországgal szemben, miután szerintük több okból is sérült a jogállamiság. A magyar kormány azonban csak "politikai hisztériáról" beszél, szerinte nincs is tiltva a Pride.
Az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén az uniós miniszterek az EU 7. cikk szerinti eljárás keretében meghallgatást kezdtek a magyarországi jogállamiságról. Brüsszelben érezhetően fogytán a türelem a közelmúlt magyarországi jogi kezdeményezései miatt.
Orbán Viktor kormányának tavaszi intézkedései közé tartozott egy vitatott "átláthatósági" törvénytervezet, amely a külföldi forrásból támogatott médiát és a civil szervezeteket célozza meg. Emellett a Budapest Pride esemény betiltása is feszültséget generált, és ezek az intézkedések voltak a legfőbb aggodalom forrásai a meghallgatáson.
A találkozót megelőzően 17 tagállam közös nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan elítélik a Budapest Pride felvonulásának betiltását, hangsúlyozva, hogy ez a lépés ellentétes az uniós jogszabályokkal.
"Nagyon aggasztónak érezzük ezeket a fejleményeket, amelyek ellentmondanak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazott alapvető értékeknek, mint például az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása" - olvasható a nyilatkozatban.
A levél figyelmeztet arra, hogy az új magyar jogszabályok lehetőséget biztosítanak bírságok kiszabására a Pride-rendezvényeken részt vevőkre és azok szervezőire. Emellett lehetővé válik a résztvevők azonosítása olyan intelligens kamerarendszerek segítségével, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak.
17 ország követeli a tiltás visszavonását
A levélben az áll, hogy "Felszólítjuk Magyarországot, hogy fontolja meg e intézkedések felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy garantálja minden állampolgárának emberi jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartását és védelmét, ezzel is eleget téve nemzetközi kötelezettségeinek."
A nyilatkozatot egy sor európai ország, köztük Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia, valamint Finnország is aláírta. Az aláíró államok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy maximálisan vegye igénybe a jogállamiság védelmét szolgáló eszközeit, amennyiben Magyarország nem hajlandó felülvizsgálni a vitatott törvényt.
Bóka János, a magyar EU-miniszter, a találkozóra való megérkezését követően határozottan elutasította a felmerült kritikákat.
A mai meghallgatáson el fogom magyarázni a kollégáimnak az alkotmányos és jogi kereteket. Remélem, hogy a megbeszélés után a tárgyalóasztalnál ülő kollégáim árnyaltabban fognak távozni a magyar jogszabályokról" - mondta Bóka.
A türelem határai fogynak Magyarország irányába.
A 7. cikk szerinti eljárás 2018-ban indult, amikor az Európai Parlament kezdeményezte Magyarország ellen a jogállamisággal kapcsolatos szankciók bevezetését. A figyelem középpontjában a jogi rendszer és a médiaszabadság állítólagos sérelmei álltak. Ezt követően a Tanács hét alkalommal ült össze, hogy megvitatja a helyzetet, ám soha nem lépett tovább a következő fázisba, amelyben a tagállamok szavazhatnának a szankciók bevezetéséről.
A kritikusok attól is tartanak, hogy a "közélet átláthatóságáról" szóló magyar törvénytervezet, amelyet május 13-án nyújtottak be a parlamentben, széles körű jogköröket biztosítana a magyar kormánynak a sajtó és a civil társadalom, a kritikus hangok elleni fellépéshez.
Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, mondván, elfogadása esetén "a törvényjavaslat súlyosan sértené az uniós alapelveket és jogot".
Svédország uniós minisztere a találkozóra belépve aggodalmának adott hangot a jogállamiság és az átláthatóság visszalépésével, valamint "a civil társadalom és az LMBTI-jogok eltiprásával" kapcsolatban.
"Hét éven, hét meghallgatáson vagyunk túl, és ma világosan megmondom, hogy ez nem folytatódhat. Ha nem látunk ma egy teljesen új hozzáállást a magyar fél részéről, úgy gondolom, itt az ideje, hogy megfontoljuk a következő lépéseket, mivel ezt a folyamatot értelmetlen folytatni" - mondta Jessica Rosencrantz svéd EU-miniszter újságíróknak.
"Az 7. cikk alapján zajló eljárás első fázisa már jó ideje folyamatban van, ezért senki sem róhatja fel nekünk, hogy ne lennénk türelmesek" - nyilatkozta Gunther Kirchbaum, a német uniós miniszter az újságíróknak. Hozzátette, hogy "el fog jönni az a pillanat, amikor döntést kell hoznunk a következő lépésekről. Szeretném kiemelni, hogy kollégáim türelme napról napra csökken."
A Politico információja szerint egyre több európai fővárosban merül fel a "nukleáris opció" alkalmazása, tehát az, hogy a 7. cikk szerinti eljárás révén megfosszák Magyarországot szavazati jogától az Európai Tanácsban.
Bóka János uniós miniszter úgy véli, hogy a találkozót "politikai hisztéria" vette körül, de hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre.
Hétfőn egy uniós diplomata azt mondta, a miniszterek kedden nem fogják a 7. cikkely szerinti szankciók Magyarország elleni bevetését kezdeményezni, mert nincs meg a szükséges többség.
