Polt Péter nem döntött azonnali hatállyal a legfőbb ügyészi pozíciójának lemondásáról.

A sajtó kissé eltúlzottan tálalta a híreket, ugyanakkor a Sándor-palota közleménye is elkerülte az említést, hogy Polt Péter legfőbb ügyész lemondása nem azonnali hatállyal, hanem csaknem négy héttel később, június 9-én lép életbe. Cikkünkben alaposan megvizsgáltuk, miért marad Polt Péter a pünkösdhétfőig az ügyészségi pozíciójában, valamint kik lehetnek a lehetséges jelöltek az Alkotmánybíróság új elnöki posztjára.

Tudomásunk szerint május 14-én délután a Sándor-palotában Polt Péter benyújtotta lemondását. Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalos Facebook-oldalán tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy a legfőbb ügyész felkereste őt, hogy átadja lemondó nyilatkozatát. Az államfő köszönetét és elismerését fejezte ki Polt Péter eddigi tevékenysége iránt.

Bár a Népszava véleménye szerint ez a lépés csupán egy formalitás, a Sándor-palota tájékoztatása alapján nem világos, hogy Polt Péter nem azonnali hatállyal, hanem csak június 9-én kérte mandátumának megszüntetését. Ezt a tényt megerősíti az ügyészség hivatalos közleménye, amely az ügyészség weboldalán olvasható.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr a tegnapi napon hivatalosan is benyújtotta lemondását Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úr részére. A dokumentumban kifejezte kérését, hogy mandátumát 2025. június 9-én szüntessék meg.

Az Index értesülései szerint a június 9-én bekövetkezett lemondás mögött az a tény áll, hogy az Európai Unió legfőbb ügyészei hamarosan Budapestre látogatnak. A tagállamok Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek, valamint az azonos jogállású intézmények Hálózata (Nadal Network) május 21. és 23. között tartja meg tizenhatodik közgyűlését a magyar fővárosban. A tavaly Luxemburgban rendezett találkozón Polt Péter vette át a Hálózat elnöki posztját, miután egyhangú támogatással választották meg elnöknek.

Információink szerint Polt Péter a tervek szerint részt kíván venni az idei ügyészek napját megelőző hivatalos rendezvényeken, amelyek június 10-én kerülnek megrendezésre.

Az események alakulása szempontjából lényeges, hogy az Országgyűlés május 20-án határozatot fogad el a legfőbb ügyész lemondási periódusáról. Ebben a dokumentumban valószínűleg rögzítik, hogy a legfőbb ügyész, a vonatkozó jogszabályok alapján, a köztársasági elnök közvetítésével bármikor, indoklás nélkül benyújthatja lemondását az Országgyűlés elnökének. Fontos megjegyezni, hogy a lemondás érvényességéhez nem szükséges az Országgyűlés beleegyezése. A lemondási időszak hat hónapra van meghatározva, azonban a felek szabadon megállapodhatnak ennél rövidebb időtartamban is.

Mint ahogy korábban említettük, a Fidesz-frakció május 8-án tett bejelentést arról, hogy Polt Pétert, a legfőbb ügyészt, valamint Hende Csabát, a parlamenti képviselőt és az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét jelölik az Alkotmánybíróság tagjának. A két jelölt meghallgatására május 13-án került sor az Igazságügyi Bizottság keretein belül, ahol...

Az ülésen elhangzottakról Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője a következőket osztotta meg: Polt Péter, az ügyészség vezetője arra hivatkozott, hogy a bizottság előtt alkotmánybírósági tagjelöltként van jelen, ezért nem nyilatkozhat ügyészi tevékenységéről; csupán jogelméleti kérdések és alkotmányos ügyek kapcsán tud beszélni. Polt határozottan visszautasította azt a vádaskodást, miszerint "a Fidesz hűséges támogatójaként" kapná meg az alkotmánybírósági tagságot, vagy akár annak elnöki posztját, kizárólag azért, mert a Fidesz érdekeit szolgálja.

A tavaszi parlamenti ülésszak vége egyre inkább a küszöbön áll, hiszen a hivatalos határidő június 15. A tervek szerint az Országgyűlés még két ülést tart május 19. és 26. között, valamint június 10-11-én. Ezért a képviselőknek pünkösdhétfő után is adódik lehetőségük arra, hogy foglalkozzanak a felmerülő nyitott kérdésekkel.

Az Országgyűlés május 20-án titkos szavazás keretében dönt a két új alkotmánybíró személyéről. Érdemes megemlíteni, hogy az Alkotmánybíróság jelenlegi összetétele tizenkét tagból áll. Juhász Imre, aki április 3-án távozott az elnöki posztról, a megüresedett legfőbb ügyészi pozíció egyik esélyese is. Az elnök jogkörét jelenleg Horváth Attila elnökhelyettes látja el. Így a két új alkotmánybíró megválasztása után egy szék továbbra is üresen marad a Donáti utcai ovális asztal körül.

Ezért is különösen figyelemre méltó a Portfolio legfrissebb értesülése, miszerint „a Fidesz-KDNP szövetség Polt Pétert, Hende Csabát, továbbá Varga Zs. Andrást, a Kúria jelenlegi elnökét jelölte”. Érdemes megjegyezni, hogy a bizottság a legutóbbi ülésén még nem hozott döntést Varga Zs. András személyéről. Ezt a hírt azóta nem erősítették meg, ám cáfolat sem érkezett.

Varga Zs. András esetleges jelölése az alkotmánybíróságra jelenleg jogi korlátokba ütközik. Az alkotmánybírósági törvény szövege ugyanis világosan meghatározza a jelölés feltételeit:

Az Alkotmánybíróság tagjának szolgálati ideje tizenkét évre szól, és a megválasztott személyt nem lehet újra jelölni.

A jogalkotók valóban nem számoltak azzal az esettel, mi van akkor, ha valaki a mandátumának lejárta előtt távozik a testületből, mint tette ezt Varga Zs. András is. Ő 2020. október 16-i hatállyal mondott le alkotmánybírói tagságáról, mert időközben Áder János államfő a Kúria elnöki tisztségére jelölte. Nem önhibájából szűnt meg a tagsága, hanem új közmegbízatása miatt mondott le mandátumáról, amelyből amúgy - mivel 2014 szeptemberében lett alkotmánybíró - éppen hat év maradt kitöltetlenül. Az Index által megkérdezett alkotmányjogász szerint is csak törvénymódosítással orvosolható a helyzet. A kérdés csak az, hogy bevállal-e rövid időn belül a kormányoldal egy Lex Varga Zs.-t.

Mindenképpen izgalmas fejlemények várnak ránk pünkösdhétfő után, hiszen a június 10-11-i parlamenti ülés keretében lehetőség nyílik arra, hogy a június 10-én alkotmánybírói posztra kinevezett Polt Pétert elnökké válasszák.