Petőházi Tamás: A vetésszerkezet jelentős átalakulás előtt áll ebben az évben - Agrárszektor Petőházi Tamás szakértő hangsúlyozza, hogy az idei év hozhatja meg a várva várt változásokat a vetésszerkezetben. Az agrárium területén egyre inkább szükség van

A NAK-tagok és a NAK-szaktanácsadók most 35% kedvezménnyel élhetnek a regisztráció során! Ne hagyd ki ezt a kivételes lehetőséget!

Jelenleg körülbelül 150 ezer hektáron folyik a napraforgó és kukorica vetése, ami azt mutatja, hogy sok gazda egy időben indította el a munkálatokat. A folyamatok üteme kedvező, azonban a végső vetésterület-arányok előrejelzése nem egyszerű feladat.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – figyelmeztetett Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette, hogy a húsvét időszakában érkezett esőzés előtt már országszerte jól látható volt, hogy az őszi kalászosok lombvédelmét, a műtrágyázást és a tápanyagok kijuttatását számos helyen sikeresen elvégezték.

Jelenleg a tavaszi munkák csúcsidőszakában járunk. A legfontosabb most, hogy mindenki a lehető legmagasabb színvonalon végezze el a feladatokat, hogy a tavaszi szezon zökkenőmentesen haladhasson.

Mint elmondta, ebben segít az, hogy országszerte sikerült időben elkezdeni ezeket a feladatokat. Az elnök egyúttal bízik abban is, hogy az elmúlt időszakban egy-két hetente érkező csapadék megmarad az egész szezonra, és akkor egy jó évnek nézhetnek elébe a termelők.

A csapadék eloszlása az ország különböző területein továbbra is rendkívül egyenetlen. Míg a Dunántúl, különösen annak északi és nyugati vidékein az utóbbi hetekben jelentős csapadék hullott, ami enyhítette a téli aszály által okozott problémákat, addig a keleti és déli megyékben a helyzet sajnos nem kedvező. Itt a csapadék mennyisége továbbra is messze elmarad attól, ami valóban segíthetne a szántóföldi gazdálkodás fellendítésében.

Az alföldi területeken valóban tapasztalható, hogy a csapadék mennyisége csökken, ráadásul az is problémás, hogy az esők gyakran nem a megfelelő időpontban érkeznek, és inkább intenzív viharok formájában jelentkeznek, mintsem hosszú távú áztatásként. E helyzet fényében a Gabonatermesztők Országos Szövetsége tagjai közül sokan jelezték, hogy az idei évtől kezdve a kukorica már nem lesz jelentős szereplő a vetésforgójukban, vagy csupán minimális mennyiségben fogják vetni.

Mi vár ránk a jövőben, az valóban izgalmas kérdés, amelyre még nem áll rendelkezésünkre konkrét válasz. Petőházi Tamás véleménye szerint a szántóföldi növénytermesztés jelenlegi fázisában számos lehetőség merülhet fel. Az egyik ilyen opció a napraforgó termesztési területének növelése, ám ő úgy véli, hogy nem lenne szerencsés, ha ez a terület túlságosan megugrana, és elérné a 850-900 ezer hektárt – bár már olyan becslések is napvilágot láttak, amelyek egymillió hektárt említenek. A GOSZ mostani előrejelzése szerint viszont ennél mérsékeltebb, 750-800 ezer hektárnyi napraforgóra lehet számítani.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a vetések jelenlegi állapota miatt még csupán becslésekről lehet szó, és pontos adatokat ilyenkor nem áll módunkban közölni.

A kukorica alternatívájaként mindig szóba jön a cirok is, amelyet Magyarországon évek óta termesztenek, de továbbra sem számottevő az elterjedtsége a hagyományos szántóföldi növényekhez képest. Ez ugyanakkor Petőházi Tamás szerint az idén annyiban változhat, hogy némi lendületet kaphat a cirok vetésterületének növekedése.

Azt gondolom, hogy idén jelentős, akár két számjegyű, tehát 10 százalékot meghaladó növekedés várható a cirok vetésterületében. Ez még mindig nem számít túlságosan nagy területnek, így a 10 százalékos bővülés viszonylag könnyen megvalósítható.

Az elnök beszámolt az őszi vetésű kalászos gabonák jelenlegi helyzetéről is. Kifejtette, hogy a téli aszály nem volt kedvező hatással ezekre a növényekre, ám a tavaszi csapadékok és az utóbbi hetek kedvező időjárása következtében az általános állapotuk némileg javult.

A búza és az összes kalászos növény, beleértve a repcét is, esetében a jó minőségű vetések aránya körülbelül 60 százalékra tehető.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a repce vetésterülete alig éri el a 130 ezer hektárt, ami azt jelenti, hogy az idei termés szempontjából rendkívül alacsony mennyiségre lehet számítani.

Az árak tekintetében a tavaszi árcsökkenés szokásosnak mondható, de az utóbbi hetekben ellentétes folyamatok is elindultak. Például a búza ára lassan elindult felfelé. Ennek egyértelműen az az oka, hogy mind Ukrajnában, mind Oroszországban rosszul teleltek a vetések, ennek következtében van egy pici áremelkedés.