A világ olajárainak drámai emelkedése fenyegeti a globális gazdaságot, miközben a Közel-Kelet konfliktusai egyre feszültebbé válnak. A geopolitikai feszültségek és a régió instabilitása új kihívások elé állítja a világpiacokat, ami hatással van a mindenna
A közel-keleti fegyveres konfliktus már most is nyomot hagy a világpiacokon, de a legkomolyabb következmények még csak ezután várnak ránk. Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Műhely vezetője hangsúlyozza, hogy a háború olajpiacra gyakorolt hatása "elsősorban attól függ, milyen mértékben érintik - vagy a piaci szereplők szerint érinthetik - az olajellátást".
Ahogy hangsúlyozta, a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a háború kezdetével már 70 dollárról 78 dollárra (25 550 forintról 28 470 forintra) nőtt, pedig ekkor még csupán a geopolitikai feszültségek fokozódásáról volt szó.
- figyelmeztetett, mint aki tudja, hogy a szavak súlya komoly következményekkel járhat.
A legnagyobb veszély a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros lezárásának lehetősége.
„Tedd egyedivé a szövegedet!” – szólította fel Hortay, miközben a szavak varázslatos világának mélységeibe kalauzolt.
Ezenfelül további veszélyforrást jelenthetnek izraeli támadások az iráni olajinfrastruktúra ellen, valamint a konfliktus esetleges átterjedése más kulcsfontosságú olajtermelő országokra, például Szaúd-Arábiára vagy Irakra. A szakértő szerint az árak alakulása attól függ, hogy ezek a tényezők fenyegetettség szintjén maradnak-e vagy bekövetkeznek.
Bár Magyarország nagyobb arányban orosz nyersolajat használ, a világpiaci árhullámokat nem tudja kikerülni. Hortay Olivér rámutatott:
A Közel-Keletről, különösen Katarból származó LNG-szállítmányok is kulcsszerepet játszanak az Európai Unió gázellátásában. Ha ezek a szállítmányok esetlegesen megszűnnek vagy kiszámíthatatlanná válnak, az jelentős mértékben hozzájárulhat a gáz tőzsdei áránek növekedéséhez.
