A nagymarosi vízerőmű megvalósítása végleg elmarad - jelentette be a kormány, ezzel történelmi jelentőségű döntést hozva. A Váci Napló Online hírei szerint a projekt visszautasítása számos kérdést vet fel a jövőbeli energiaellátással és környezetvédelemme

Nem fog megvalósulni az erőmű Nagymaroson! - jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Bős-Nagymaros magyar-szlovák tárgyalások aktuális helyzetéről a nagymarosi polgármesterek előtt. Petrovics László, Nagymaros polgármestere, a hírt saját Facebook oldalán osztotta meg, tájékoztatva a közvéleményt a fontos fejleményről.

Az Index.hu részletes áttekintést nyújtott a vízi erőmű megvalósításának kezdeti elképzeléseiről, a magyar kormány döntéséről, amely a projekt leállítását jelentette, valamint a következő jogi lépésekről és az ügy várható kimeneteléről. Ennek alapján állítottuk össze az alábbi összegzést.

Történelmi távlatok - miként alakultak a dolgok eddig?

A vízlépcsőrendszer koncepciója már a XX. század harmincas éveiben felvetődött, amikor is felmerült, hogy a Duna szabályozását össze kellene kapcsolni a hajózási fejlesztésekkel és a vízi erőművek kiépítésével. 1956-ban a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa (KGST) hivatalosan is döntést hozott a Duna Pozsonytól a Fekete-tengerig terjedő szakaszának átfogó hasznosításáról, amely magában foglalta az energiatermelést is. A konkrét terveket Mosonyi Emil professzor és csapata dolgozta ki a Budapesti Műszaki Egyetemen az 1950-es évek végén. Az elképzelés azóta számos alkalommal módosult, figyelembe véve gazdasági, környezetvédelmi, hidrobiológiai és politikai szempontokat egyaránt.

A projekt 1977-ben vette kezdetét, amikor Magyarország és Csehszlovákia – akkor még egy egységes államként – kétoldalú államközi megállapodást kötött a Duna közös szabályozásáról, a vízenergia-termelésről és a hajózhatóság fejlesztéséről. A megállapodás értelmében két vízlépcső létesítése volt tervben: az egyik a Bős, amely ma Szlovákiában, Gabčíkovo néven ismert, és amely a fő energiatermelési célokat szolgálta volna; a másik pedig Nagymaros, Magyarország területén, amely duzzasztóként működött volna, mivel a bősi erőmű zavartalan működéséhez elengedhetetlen volt.

A beruházás kezdetben gazdasági és energetikai szempontból kedvező lehetőségnek tűnt, ám a '80-as évek közepétől egyre erősebb ellenállás alakult ki Magyarországon, amelyet környezeti, tájvédelmi és vízügyi aggályok motiváltak. A legfőbb kritikák között szerepelt, hogy a nagymarosi erőmű víz alá vonta volna a gyönyörű Dunakanyart, valamint a természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos ártéri erdőket. Ezen kívül a Duna vízjárásának mesterséges szabályozása súlyos ökológiai következményekkel járt volna, ami a Szigetközre és a Duna magyar szakaszára is kihatott volna.

A vízlépcsőrendszer társadalmi támogatottsága drámaian megrendült, különösen a rendszerváltás előtti utolsó években. 1989-ben, a fokozódó környezetvédelmi és társadalmi ellenállás hatására – a civilek példátlan mértékű összefogásának következtében – a magyar kormány hivatalosan is leállította a nagymarosi építkezési munkálatokat. Ezt követően, egy év elteltével, az Országgyűlés is úgy döntött, hogy nem engedélyezi a beruházás folytatását.

A szlovák lépés és a hágai döntés egy izgalmas és jelentős eseménysorozatot jelentenek, amely mély hatással volt a régió politikai tájára. A szlovák lépés a helyi politikai dinamika változásait tükrözi, míg a hágai döntés jogi szempontból kulcsfontosságú precedenst teremtett. E két tényező összefonódása nem csupán a szlovák állam fejlődésére, hanem a nemzetközi kapcsolatokra is komoly hatással volt. A történések tanulmányozása során érdemes figyelembe venni a kulturális és történelmi kontextust, amelybe ezek a lépések illeszkednek.

Eközben, amikor Szlovákia már önálló államként létezett a Csehszlovákia felbomlása után, 1992-ben úgy határozott, hogy egyoldalúan módosítja a Duna főágának irányát, hogy az saját területére terelődjön. Ennek következtében a bősi erőmű, noha nem a kezdetben megfogalmazott megállapodás szerint, végül mégis elkészült és megkezdte működését.

Ez a lépés több évtizedes jogi vitát indított el. Az ügy a hágai Nemzetközi Bíróság elé került, ahol 1997-ben megszületett egy jelentős döntés: a bíróság elmarasztalta Szlovákiát a Duna folyó egyoldalú elterelése miatt. Ugyanakkor Magyarországot is felelősségre vonták, mert önállóan felfüggesztette a közöttük lévő szerződést. A bíróság arra kötelezte a feleket, hogy kompromisszumos megoldást keressenek, de azóta sem sikerült tartós rendezést találni – egészen mostanáig.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter július 12-i bejelentése szerint a magyar kormány véglegesen lemond a nagymarosi vízerőmű megépítéséről. Ez a döntés a szlovák kormánnyal közösen kialakított, hosszú távú energiamegállapodás része.

A megállapodás főbb elemei:

Nagymaros végleg lekerül a napirendről, a magyar állam a jövőben sem kíván ott vízerőművet építeni.

Magyarország kifejezi elismerését a bősi vízerőmű és a dunacsúnyi duzzasztómű jelenlegi működésének iránt – ez egy szimbolikus, ugyanakkor lényeges diplomáciai lépés.

Többlet vízhozam érkezik a Szigetközbe, ahol évtizedek óta súlyos vízhiánnyal küzdenek - a cél a térség ökológiai rehabilitációja.

Magyarország kedvező áron vásárol villamos energiát a szlovák bősi erőműből, egy 25 éves keretszerződés alapján. A mennyiség két vármegye - Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom - teljes lakossági fogyasztását fedezi.

Magyarország nem válik tulajdonossá sem az erőműben, sem a vízrendszerben, és nem terheli semmiféle fenntartási költség.

A döntést a magyar és a szlovák parlamentnek is ratifikálnia kell. A tárgyalásokba bevonták a térségi polgármestereket és civil szervezeteket is, akikkel már több konzultáció is lezajlott.

Miért bír ez a döntés kiemelkedő jelentőséggel?

Egy több mint négy évtizedes politikai, jogi és környezeti konfliktus végére tehet pontot. A környezeti szempontokat is figyelembe veszi, hiszen prioritásként kezeli a Dunakanyar és a Szigetköz természeti értékeinek védelmét. Emellett energetikai szempontból is előnyös, mivel Magyarország számára hosszú távon, versenyképes árakon biztosít zöld áramot. Ráadásul hozzájárulhat a magyar-szlovák kapcsolatok javulásához, amelyet a vízlépcső-projekt körüli ellentétek hosszú időn át terhelték. (Fotók: Facebook) ♦