A szerb vihar továbbra is tombol, és az uniós orosz szankciók is fennmaradnak.
Fotó: Getty Images / Anadolu / Filip Stevanovic - Tüntetés Belgrádban, január 28-án, az újvidéki tragédia emlékére.
Az eurózóna hazai összterméke (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben a várakozásokhoz képest mérsékeltebb növekedést mutatott, mind a negyedéves, mind az éves összehasonlításban. Ezt az információt csütörtökön tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, előzetes adatok formájában.
A legfrissebb, de még nem végleges információk alapján az euróövezet gazdaságának teljesítménye a negyedik negyedévben nem mutatott növekedést a harmadik negyedévhez képest, amikor is 0,4 százalékos bővülést regisztráltak. A szakértők előrejelzése szerint a negyedik negyedévben 0,1 százalékos növekedésre számítottak.
Az éves GDP-növekedés 0,9 százalékra rúgott, megegyezve a harmadik negyedév teljesítményével. Az elemzők azonban optimistábbak voltak, és a negyedik negyedévben egyszázalékos növekedést prognosztizáltak.
Az Európai Unió területén a negyedik negyedév során 0,1 százalékos gazdasági növekedést tapasztaltak a harmadik negyedévhez képest, míg az éves összehasonlításban ez az érték 1,1 százalékra rúg.
A németországi infláció januárban a várt stagnálás helyett váratlanul csökkent, ahogyan azt a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken közzétett előzetes adatai is mutatják.
A német Voit Automotive csődvédelmet kért, ahogy arról a WirtschaftsWoche beszámolt. Az autóipari beszállító ügyfelei között olyan neves márkák találhatók, mint az Audi, BMW, Mercedes, Volkswagen (VW), Ford, Jaguar, Land Rover és Chrysler. A vállalat több mint kétezer munkavállalót foglalkoztat, és a jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja őket.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke, a legutóbbi újvidéki vasúti pályaudvaron bekövetkezett tragédiát követően kirobbant tüntetések és a társadalmi nyomás hatására végül engedett a diákok követeléseinek. "Az országban olyan légkör uralkodik, ami senkinek sem kedvez, de a politikai reakcióktól egyáltalán nem félek" - nyilatkozta.
Nem sokkal később egy rendkívüli sajtótájékoztató keretein belül hivatalosan is bejelentette lemondását Milos Vucsevics szerb miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, hogy büszke az elmúlt időszakban végzett munkájára, különös figyelmet fordítva a gazdasági területen elért eredményekre, valamint arra, hogy az ország katonailag semleges tudott maradni. Vucsevics kifejtette, hogy a kormány tevékenységét leginkább árnyékoló esemény a november elsején történt újvidéki tragédia volt, amely 15 ember életét követelte.
Vučić jelezte, hogy a parlamentnek el kell fogadnia a miniszterelnök lemondását, és ha harminc napon belül nem alakul új kormány, előrehozott választások lesznek.
Mindeközben Norvégiában is komoly belpolitikai problémák merültek fel. Darabjaira esett szét a kormányzó kabinet, miután uniós rendeletek nyomán kibékíthetetlen ellentétek alakultak ki. A miniszterelnök pozíciója azonban még sincs veszélyben.
Az Európai Unió Tanácsának állandó képviselő-testülete együttes erőfeszítésekkel sikeresen elérte, hogy megállapodjanak az orosz szankciók további érvényben tartásáról.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta,
az uniós szankciók továbbra is a nemzetközi joggal ellentétes, törvénytelen korlátozások, amelytől az európaiak is szenvednek, és ezt "egyre többen megértik".
Korábban Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, világossá tette, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin nem zárja le a háborús konfliktust a közeljövőben, újabb szankciók várhatók az amerikai kormány részéről. Ez a megnyilvánulás sokakat meglepett, mivel néhányan Trump esetleges újraválasztása előtt attól tartottak, hogy az amerikai vezető kedvező békét fog kialkudni orosz kollégájának. Szakértők azonban úgy vélik, hogy ennek a forgatókönyvnek soha nem volt valós alapja.
"Nem kívánatos, hogy bármilyen körülmények között lezáruljon ez a konfliktus, hiszen Trump számára sem lenne előnyös. Oroszország győzelme a háborúban sem Trump, sem az Egyesült Államok számára nem kedvező" - vélekedett Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója az Economxnak adott interjújában.
A védelmi kiadások több mint egy évtizedes drasztikus csökkentése után Dánia tavaly tíz évre 190 milliárd dán koronát (mintegy 25,5 milliárd eurónak megfelelő összeget) különített el hadseregére, amelynek egy részét az Északi-sarkvidékre szánja. Ebből most közel 14,6 milliárd dán koronát (közel 1,95 milliárd eurót) fordít katonai erejének megerősítésére Grönlandon, válaszul Donald Trump korábbi területi követeléseire.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere hangsúlyozta, hogy Grönland négy éven belül valószínűleg amerikai fennhatóság alá kerül. Ezt a lépést azonban nem területszerzésként, hanem inkább biztonsági szempontból kell értelmezni. A miniszter kifejtette, hogy a térségben várhatóan növekedni fog a kínai befolyás, különösen a hajózási útvonalak mentén, ami aggasztó lehet az Egyesült Államok számára.
A Trump-adminisztráció nemrég bejelentette, hogy a közelgő elnöki látogatók közül az első külföldi vendég Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lesz, aki február 4-én érkezik az Egyesült Államokba.
