Most először hallhatunk túlélőkről egy állítólagos droghajó ellen végrehajtott amerikai légicsapás kapcsán.
Először kerültek túlélők egy állítólagos drogkereskedő hajó elleni amerikai légicsapás után, amely a Karib-tengeren zajlott csütörtökön – számolt be az amerikai sajtó. Az Egyesült Államok kormányának nyilatkozata szerint eddig öt hajót semmisítettek meg katonai akcióval, amelyek állítólag kábítószert csempésztek, azonban állításaikat nem támasztották alá konkrét bizonyítékokkal. A támadások következtében 27 ember vesztette életét.
Az amerikai kormány hivatalos tájékoztatása szerint az öt korábbi légicsapásnak, amelyről a Fehér Ház is beszámolt és videókat is megosztott, nem voltak túlélői. A legutóbbi ilyen akcióra kedden került sor. Jogi szakértők széles körben vitatják a feltételezett drogcsempészek meggyilkolását, hangsúlyozva, hogy az ilyen lépések illegálisnak minősülnek, és ellentétesek mind az amerikai, mind a nemzetközi jogszabályokkal.
Ugyancsak csütörtökön derült fény arra, hogy lemond posztjáról a haditengerészet tengernagya, aki a Karib-tengeren folyó drogellenes műveleteket vezeti. Alvin Hosley, aki tavaly november óta irányítja az amerikai déli parancsnokságot, váratlanul döntött a távozás mellett, a pontos okokat azonban nem hozták nyilvánosságra. A New York Times értesülései szerint Hosley lemondását az váltotta ki, hogy kifejezte aggodalmát az állítólagos droghajók ellen irányuló támadások kapcsán.
Szeptember elején az Egyesült Államok megkezdte műveleteit a Venezuela közelében fekvő nemzetközi vizeken, amikor is végrehajtotta első támadását egy állítólag drogokat szállító hajó ellen, amely következtében 11 ember életét vesztette. Ezt követően további négy támadásról érkeztek hírek, a legfrissebb esemény pedig kedden zajlott, ahol hat ember halt meg. Donald Trump és munkatársai a megölt személyeket "narkóterroristáknak" titulálták, hangoztatva, hogy a hajók drogcsempészetet folytattak, és ezt hírszerzési információk támasztják alá.
Az állításaik alátámasztására azonban soha nem tettek közzé megbízható bizonyítékot. A támadások során életüket vesztett emberek holttestei nem bukkantak fel, és a hajók ellen irányuló támadások mindent elpusztítottak, ami a nyomozáshoz szükséges lett volna. Az első incidens után már felmerültek a kétségek azzal kapcsolatban, hogy valóban drogcsempész hajókról van-e szó.
Az amerikai elnök a legutóbbi légicsapásról, amely csütörtökön zajlott le, nem adott tájékoztatást, ellentétben a korábbi támadásokkal, és a hivatalos csatornákon sem jelentek meg videófelvételek az eseményről. Az első híradást a Reuters brit hírügynökség tette közzé, egy amerikai tisztségviselő információira hivatkozva, megjegyezve, hogy a támadás következtében nem minden érintett életét vesztette el.
Később több amerikai televízió is megerősítette a Reuters értesüléseit, közölve, hogy több túlélő is van, de a részletek magyar idő szerint péntek délután még tisztázatlanok voltak. A Fox News értesülései szerint kettő, vagy három túlélője volt a nagyként jellemzett hajó elleni támadásnak, és az amerikai hadsereg egy helikoptert is bevetve mentőakciót indított a túlélők kimentésére. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy sikerrel jártak-e, és azt sem, hogy mennyien voltak a hajó fedélzetén. A Fox cikke szerint a támadást egy drón hajtotta végre.
A támadás napján jelentette be Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, hogy távozik a posztjáról a Karibi-tengert is magába foglaló amerikai déli parancsnokság vezetője. Az X közösségi oldalon közzétett közleményében a miniszter nem indokolta, hogy miért megy korai nyugdíjba a posztra alig egy éve kinevezett Alvin Hosley tengernagy, és utódját sem nevezte meg.
A tengernagy távozásáról kiadott közleményében nem részletezte a döntés hátterét, azonban a New York Times forrásai, köztük egy korábbi és egy jelenlegi tisztviselő, arról számoltak be, hogy a tengernagy aggodalmát fejezte ki az állítólagos droghajók ellen irányuló támadásokkal, valamint a térségben folyó amerikai drogellenes hadjárattal kapcsolatban. További részletekért olvassa el cikkünket!
Távozása mindenkit váratlanul ért, hiszen a parancsnokok általában három évig töltenek be ilyen pozíciót, és éppen most irányította karrierje legnagyobb hadműveletét. A Trump-kormány tízezer katonát, valamint rombolókat és F-35-ös lopakodó vadászgépeket küldött a térségbe, a hivatalos indoklás szerint a terrorszervezetté nyilvánított drogkartellek elleni fellépés érdekében.
A kongresszusban közben republikánus és demokrata politikusok is egyre frusztráltabbak amiatt, hogy a Fehér Ház nem ad kielégítő válaszokat az állítólagos droghajók elleni támadásokkal kapcsolatban - jelentette az NBC News. A televízió értesülései szerint republikánus politikusok dühösen távoztak egy eligazításról, ahol a kormány képviselői nem tudtak válaszolni a támadások törvényességét firtató kérdéseikre. Az NBC News értesülései szerint még a Trump-kormányt, és a támadásokat támogató republikánusok is aggódnak amiatt, hogy mennyire pontos információk alapján hajtják végre a légicsapásokat, félve, hogy amerikai állampolgárok is áldozatok lehetnek.
A Trump-adminisztráció titkos eligazításokat tartott a kongresszus illetékes tagjai számára, ám ezek során sem derültek ki válaszok olyan fontos kérdésekre, mint például kik vesztek oda a támadások során, hogyan határozták meg őket jogos célpontként, és milyen nyomós bizonyítékokra támaszkodtak, amikor drogkartellekkel való kapcsolatokat emlegettek. Ezen kívül a kongresszus tagjai hozzáférést kértek a támadásokról készült eredeti videóanyagokhoz is, de ezt a kérést is elutasították - számolt be az NBC News.
Nyíltan csupán néhány republikánus politikus mer szót emelni a drogháború során végrehajtott támadások ellen. Közülük Rand Paul szenátor határozottan kijelentette, hogy ezeknek a támadásoknak nincs jogi megalapozottságuk, és a kormányzatnak be kellene mutatnia a szükséges bizonyítékokat. "Tényleg olyan túlzott elvárás, hogy tudni akarjuk azok nevét, akiket megölünk, mielőtt megtesszük? Hogyan tudhatjuk, milyen bizonyítékok álltak rendelkezésre a bűnösségükről?" - fogalmazott a szenátusi beszédében, ezzel rávilágítva a helyzet morális és jogi dilemmáira.
Október közepéig egyetlenegy nevet sem lehetett tudni azok közül, akik meghaltak a Venezuela partjainak közelében, nemzetközi vizeken megsemmisített hajók fedélzetén, de a New York Times beszámolója szerint a térségben több feltételezett áldozat neve is keringett az elmúlt hetekben a közösségi oldalakon. A nyilvánosság elé azonban csak egy család állt, Trinidad és Tobagóban, azt állítva, hogy információik szerint a kedden végrehajtott amerikai egy rokonuk, valamint egy szomszédja is meghalt.
A helyi rendőrség a CBS Newsnak elmondta, hogy nyomozást indítottak a két trinidadi állítólagos halálának ügyében. A Guardian beszámolója szerint az egyikük egy Rishi Samaroo nevű férfi volt, aki négy éve szabadult a börtönből, ahol egy utcai árus megölése miatt volt, a másik egy Chad "Charpo" Joseph nevű 26 éves halász volt, aki Venezuelából akart másokkal együtt hazatérni, amikor hajójukat megsemmisítették. Utóbbi egyik rokona a Reutersnek nyilatkozva "tökéletes gyilkosságként" jellemezte a férfi megölését, hozzátéve, hogy "semmivel sem tudják bizonyítani, hogy drogokkal jött volna a vizeinkre", egy unokatestvére pedig kijelentette: "Bizonyítékokat akarunk, de nincsen semmi".
Már szeptember 2-án, az első amerikai támadás idején, számos kérdés merült fel Venezuelában a felrobbantott hajón tartózkodó 11 személy kilétéről. A New York Times beszámolója szerint a helyiek között elterjedt az a hír, hogy a megsemmisített hajón két, a környező városokból származó férfit szállítottak. Az egyik áldozat felesége a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy férje halász volt, aki egy reggel munkába indult, de soha nem tért haza.
A Times beszámolója alapján a tragikus események következtében nyolc áldozat San Juan de Unare városából származott. Amikor a közeli hozzátartozók és barátok elkezdték megosztani emlékeiket a közösségi médiában, a venezuelai biztonsági erők sürgősen megjelentek a településen. Az áramellátás megszakításával igyekeztek megakadályozni, hogy a helyiek a támadásról nyíltan beszéljenek. A szakértők véleménye szerint a venezuelai kormány a lehetséges amerikai reakcióktól való félelme miatt rendelte el ezt a cenzúrát, hogy elnyomja a nyilvános diskurzust az esemény körül.
