MNB: Az árrésstop meghosszabbodása esetén egyre nagyobb valószínűséggel hárítják át a költségeket a fogyasztókra.

Nem fest rózsás képet a magyar gazdaság helyzetéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb Inflációs jelentésében. A kiadványból kiderül, miközben a világ nagyobbik részében csökkent az infláció májusban, és a gazdaság is élénkült az első negyedévben, Magyarországon májusban 4,4 százalékos éves szintű áremelkedést mértek az áprilisi 4,2 százalék után, igaz, a maginfláció 4,8 százalékosra mérséklődött.

A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, de más területeken - iparcikkeknél, szolgáltatásoknál - nagyobb az áremelkedés. Az év hátralévő részében emiatt várhatóan továbbra is a 2-4 százalék közötti toleranciasáv felett alakul az infláció. Középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika az inflációs alapfolyamatok gyorsulásának irányába hatnak. Az áremelkedés üteme a jegybank szerint csak 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében helyben toporgott, és a második negyedévben is valószínű, hogy a hazai gazdasági aktivitás továbbra is visszafogottan alakul. Miközben a lakossági fogyasztás jelentős növekedést mutatott, a beruházások terén tartós visszaesés tapasztalható. A globális piaci bizonytalanság következtében az ipari termékek exportja is szűkül. Az első hónapokban a bérnövekedés üteme lelassult, és a foglalkoztatottak száma lényegében nem változott, így a foglalkoztatottság továbbra is magas szinten marad. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, azonban a munkaerőpiac feszessége az utóbbi negyedévek során enyhült.

Összességében elmondható, hogy az idei év márciusi Inflációs jelentéséhez viszonyítva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alacsonyabb, mindössze 0,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. Ugyanakkor a következő évre már kedvezőbb kilátásokkal rendelkezik a bank, amely optimistábban látja a gazdasági fejlődés lehetőségeit.

A magyar GDP 2026-ban 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet a jegybank szerint. Ennek egyik oka a fogyasztás növekedése, amit a bérek emelkedése és a kormányzati intézkedések - például szja-mentesség az édesanyáknak, a családi adókedvezmény emelése - is támogatnak. Az elmúlt évek nagy kapacitásbővítő beruházási projektjei fokozatosan megkezdik a termelést, és az európai konjunktúra élénkülésével az export is bővülhet.

A reálgazdasági teljesítmény kettőssége a hazai hitelpiacon is tükröződik: a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a vállalati szegmensben még nem történt fordulat. A teljes pénzügyi közvetítőrendszer háztartási hitelállománya 9,8 százalékkal bővült éves összevetésben az első negyedév végére. A hitelintézetek által az első negyedévben szerződött lakáshitelek értéke 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a személyi hitelek kibocsátása pedig 51 százalékkal volt magasabb. Ráadásul a háztartások hitelkereslete a bankok előrejelzése szerint a második félévben is élénk maradhat. Az egyre drágább lakásokra egyre több hitel kell, emellett a munkáshitel-program is vonzó a fiatalok számára.

A vállalati hitelállomány éves növekedése 2025 első negyedévének végén mindössze 2,6 százalékot mutatott. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelkerete 1,3 százalékkal bővült az előző évhez képest. Noha a bankok hitelezési lehetőségei kedvezőek, a vállalatok körében nem tapasztalható jelentős érdeklődés a hitelfelvétel iránt. A pénzintézetek arra számítanak, hogy ez a tendencia a második félévben sem fog megváltozni. A prognózisok szerint a vállalati hitelállomány 2025-ben 4,5 százalékkal, míg 2026-ban és 2027-ben 9,0-9,0 százalékos növekedésre számíthat.

A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések éves átlagban 0,8 százalékponttal mérsékelhetik az idei inflációt, amit részben ellensúlyozhat, ha a kereskedők a korlátozás hatálya alá eső termékeken elszenvedett veszteséget a többi termék árrésének emelésével igyekeznek kompenzálni. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az idei évben 5,7 százalék körüli, míg a jövő évben 5,5, 2027-ben pedig 4,7 százalékos áremelkedést vár a jegybank.

A járműüzemanyag és piaci energia termékeinek ára az idei évben várhatóan 0,3 százalékkal csökken, míg a következő évben 1,5 százalékos növekedés prognosztizálható, 2027-re pedig 3,2 százalékos emelkedéssel számolhatunk. A kőolaj árának alakulása ugyanakkor változékony, hiszen geopolitikai feszültségek, vámbejelentések és egyéb tényezők befolyásolják. Mindezek mellett a forint erősödése a dollárral szemben mérsékli a kőolajárak emelkedésének hatását.

Forintban számolva most is annyiba kerül a kőolaj, mint márciusban.

Az árréskorlátozások a jelenlegi szabályozás értelmében az idei nyár végéig érvényesek, míg az önkéntes árkorlátozások - amelyek a banki, telekommunikációs szolgáltatásokra és a lakásbiztosításokra vonatkoznak - jövő év közepéig maradnak hatályban. A jegybank előrejelzése szerint ezek az intézkedések átlagosan 0,8 százalékponttal csökkenthetik az idei inflációt, amit más termékek keresztárazása részben ellensúlyozhat. Ebből a 0,8 százalékpontból 0,5 százalékpont az élelmiszerek árréskorlátozásának következménye, amely magában foglalja az intézkedés augusztus végéig történő meghosszabbítását is.

A háztartási cikkek árrésének korlátozása, valamint a banki és telekommunikációs szolgáltatások önkéntes árkorlátozása révén várhatóan 0,1-0,1 százalékponttal csökkenhet a 2025-ös áremelkedési ütem. Ezen intézkedések hatása leginkább a nyári hónapokban fog megmutatkozni. Azonban a dezinflációs hatás mérséklődhet, ha a kereskedők a korlátozás alá tartozó termékeken elszenvedett veszteségeiket a többi termék árrésének növelésével próbálják kompenzálni.

Az árrésstopok meghosszabbításával ugyanakkor megnő a kockázata annak, hogy a negyedévenként 50-60 milliárd forintra becsülhető, ágazati szintű veszteséget a kereskedők részben áthárítják a fogyasztókra, ami mérsékli az intézkedésből fakadó dezinflációs hatást. Az árréskorlátozás másik negatív következménye lehet az akciózások számának és mértékének csökkenése. Az Árfigyelő adatai szerint az akciós termékek aránya és az akciók átlagos mértéke is csökkent a korlátozás bevezetése óta az érintett termékkörök esetén. Ezzel egyidőben nem regisztráltak hasonló csökkenést a korlátozás hatályán kívül eső termékkörökben. Ha az árréskorlátozások hatására összességében kevesebb az akció, az mérsékelheti az intézkedések dezinflációs hatását - figyelmeztet az MNB.

A háztartási cikkek árréskorlátozása gyorsan megjelent a drogériák árazásában, míg a rendelet hatályán kívül eső üzletek nem vezették be. A drogériákban átlagosan 23,1 százalékkal mérséklődtek az árak az árrésstop életbe lépésének első hetében. A háztartási cikkeket árusító, nem drogéria üzletláncokban (amelyekre nem vonatkozik a rendelet) ezzel szemben csak enyhén csökkentek az árak (-2,1 százalék).

A Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásait követően a gyártók, a nagykereskedők, valamint a patikák is vállalták egyes gyógyszerek önkéntes árkorlátozását. A megállapodások értelmében 25 gyógyszer ára a 2024. december 31-i árszintre mérséklődik. Az árkorlátozások júniusban és júliusban lépnek életbe, a végleges hatályról még nem érkezett egyértelmű bejelentés, de bizonyos gyógyszeripari szervezetek egy éves időtartamot említettek közleményeikben. Májusban a nem támogatott gyógyszerek ára éves összevetésben 6,7, a támogatott gyógyszereké pedig 4,1 százalékkal emelkedett. A gyógyszereket érintő önkéntes árkorlátozás inflációmérséklő hatása - a lakásbiztosításokhoz hasonlóan - nem éri el a 0,1 százalékpontot.

Az MNB megállapítja, hogy az árkorlátozások bevezetése ugyanakkor mérsékli az idei inflációt, de a későbbiekben, amikor ezeket az intézkedéseket eltávolítják, a következő évek inflációs rátája hasonló mértékű növekedést mutathat. Az árkorlátozások kivezetésekor az eredeti árszint visszaállítása önállóan is inflációt gerjesztő hatású, amelynek nagysága megközelítőleg megegyezik az idei évre becsült 0,8 százalékpontos dezinflációs hatással. Ezáltal az árkorlátozó intézkedések inflációcsökkentő hatása nem bizonyul tartósnak, ami visszafoghatja az inflációs várakozásokra gyakorolt hatását.