Az EU legújabb fenntarthatósági javaslata a környezeti és társadalmi felelősségvállalás erősítésére összpontosít, célja pedig a fenntartható fejlődés elősegítése a tagállamokban. A javaslat különféle intézkedéseket tartalmaz, amelyek a klímaváltozás ellen

A 2025. február 26-án az Európai Bizottság által bemutatott Omnibusz jogalkotási csomag rendkívüli médiaérdeklődést váltott ki. A csomagban szereplő javaslatok között találjuk a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét érintő irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive), valamint a vállalatok fenntarthatósági átvilágítását szabályozó CSDDD-t (Corporate Due Diligence Directive). Továbbá, az importáruk karbonintenzitását csökkenteni hivatott CBAM (Carbon Adjustment Mechanism) is a csomag része, ahogyan az EU Taxonómiarendelet módosítása is, amely a vállalatok környezetbarát tevékenységeinek osztályozását célozza. Az elemzést a KPMG szakértői, Huzsvai Dóra, Nagy Julianna és Wieder Gergő készítették, és a céljuk az uniós szabályozás versenyképességének javítása, az "Egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb" mottó jegyében.

A kezdeményezés előzménye, hogy 2025. január 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a "Versenyképességi iránytű az EU számára" című dokumentumát, amelyben meghatározta a második jogalkotási ciklusának fő prioritásait, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra építve.

A legfrissebb, nyilvánosságra hozott módosítási javaslatcsomag egyik leglényegesebb aspektusa a fenntarthatósági jelentéstétel terén az, hogy...

Javaslom, hogy növeljük meg a CSRD jelentéstételre kötelezett vállalatok méretküszöbét, miközben biztosítjuk a kisebb vállalkozások számára az önkéntes jelentéstétel lehetőségét. Ezzel lehetőséget adunk a kisebb cégeknek, hogy saját tempójukban lépjenek be a fenntarthatósági jelentéstétel világába.

A Bizottság kiemelkedően fontos stratégiai célnak tekinti ezt a témát, és optimista abban, hogy a jövőben is jelentős mennyiségű, a CSRD-ra épülő fenntarthatósági jelentés fog készülni. A javaslat hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kötelező jelentéstételi határidő két évvel meghosszabbodhat a második és harmadik körben érintett cégek számára. A kezdeményezés tartalmaz egy ígéretet is, miszerint az EFRAG felül fogja vizsgálni a meglévő ESRS-eket, és a hatókörbe tartozó vállalkozások számára további könnyítéseket vezetnek be, például egyes adatpontok önkéntessé tételével. Az önkéntes jelentéstételhez pedig a KKV-k számára 2024-ben kidolgozott önkéntes jelentéstételi standardok (VSME) szolgálhatnak alapként, amelyek egyúttal iránymutatást nyújtanak a vállalkozások számára az értéklánc szereplőitől történő adatgyűjtéshez.

A javaslat szerint az EU lemondana a még nyilvánosságra nem hozott, szektorokra vonatkozó szabványokról is.

Lényeges azonban, hogy a kettős lényegesség fogalmi kerete és megközelítési módja továbbra is megőrződjön.

A javaslat emellett hangsúlyozza a jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek hatékonyabb összehangolását. Ennek eredményeként várható, hogy az ESRS szerinti közzétételi követelmények összhangba kerülnek az SFDR (Fenntartható Pénzügyi Közzétételi Követelmények) keretében meghatározott legfontosabb mutatókkal.

A kezdeményezés célja az EU Taxonómiarendelet felülvizsgálata, amelynek középpontjában a jelentéstevők körének szűkítése áll. Eszerint a legnagyobb, 1000 főt és 450 millió EUR árbevételt meghaladó vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne a közzététel, míg a kisebb cégek számára önkéntes közzétételi lehetőséget kínálna. Ez utóbbi esetében a kisebb vállalatok deklarálhatják részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket, ha úgy döntenek. A módosítás fő célja, hogy enyhítse az adminisztrációs terheket azok számára, akik jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.

A CSDDD-vel kapcsolatosan javasolt módosítások között kiemelkedő, hogy a hatályt szűkítenék a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, míg a legnagyobb vállalatok számára előírt határidőt egy évvel későbbre, 2028. július 26-ra tolnák. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak szánt implementációs határidőt 2026. július 26-ra előrehoznák. A beszállítók felé intézett kérdések számának korlátozása is szerepel a javaslatban, továbbá a kockázatértékelések felülvizsgálati gyakoriságát az eddigi évesről 5 évente esedékesre változtatnák. Továbbá, az éghajlatváltozási átállási terv készítésére vonatkozó kötelezettségek módosítása is terítéken van, emellett a beszállítói szerződések megszüntetése helyett lehetőséget biztosítanának azok felfüggesztésére.

A CBAM kapcsán javasolt egyszerűsítések elsősorban a kis volumenű importőröket céloznák meg, mentesítve őket a kötelezettségek alól. Ezzel szemben a kibocsátás 99%-áért felelős nagyobb vállalatok továbbra is a rendelet hatálya alá tartoznának, biztosítva ezzel a szabályozás hatékonyságát.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Omnibusz javaslat sorsa valószínűleg hosszú és összetett egyeztetési folyamatok, valamint viták következményeként fog eldőlni az Európai Parlament és az Európai Tanács keretein belül. A végleges változatot az EU Hivatalos Lapjában fogják közzétenni, és ezt követően kezdődhet meg a tagállami jogszabályokba való átültetése. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy a nemzeti jogrendjükbe beemeljék az új rendelkezéseket. A vállalkozások kötelezettségeit a hatályos jogszabályok határozzák meg, így Magyarországon a számviteli és az ESG törvények előírásai érvényesek közvetlenül.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország a fenntarthatóság terén kiemelkedő szereplőnek számít, hiszen a helyi szabályozás terén élen jár a jelenlegi uniós minimumelvárásokhoz viszonyítva. Ezért hazánk rendelkezik olyan előremutató intézkedésekkel, amelyek példát mutatnak más országok számára is.