Milyen üzeneteket közvetít a kormány 2026-os terve?
A Niveus elemzése alapján a költségvetés fő üzenete a korai beterjesztést követően egyértelmű: a belső fogyasztás és a szektorális különadók továbbra is központi szerepet játszanak. Ez biztosítja a bevételek stabilitását, ugyanakkor felveti a gazdasági növekedés ütemével és fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat. Emellett figyelembe kell venni, hogy az energiaágazat hozzájárulásának jelentős visszaesése mellett a kisvállalati adóból (kiva) várt bevételnövekedés szembetűnő a következő évre vonatkozóan.
A 2026-os költségvetésben várhatóan több mint 600 milliárd forintnyi növekedésre lehet számítani a fogyasztási típusú adók terén. A regisztrációs adón kívül a többi adónem esetében emelkedés valószínű, bár a növekedés üteme százalékosan alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években tapasztalt. A tervezet alapján ezekből az adókból származó bevételek összesen 11 592 milliárd forintra rúgnak, ami az összes bevétel közel egyharmadát teszi ki.
A különadók továbbra is meghatározó részét képezik a költségvetésnek. 2026-ban ezek összesített értéke a GDP több mint 2 százalékát teszi ki. Kiemelkedő tétel a kiskereskedelmi adó és a bankadó növekedése. A korábban megszüntetett adónemek - például a gyógyszeradó vagy a légitársasági különadó - viszont nem térnek vissza.
A kisvállalati adó esetében a belépési korlátok emelése miatt közel 18 százalékos növekedéssel számol a tervezet. Az általános forgalmi adó bevételei 6 százalékkal emelkedhetnek, amit a háztartási fogyasztás közel 4,4 százalékos növekedése támaszthat alá. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács figyelmeztet, hogy a prognózis érzékeny a 2025-ös makrogazdasági folyamatokra - különösen, ha azok a vártnál kedvezőtlenebben alakulnak.
A 2026-os évben várható, hogy a személyi jövedelemadó bevételek enyhén csökkenni fognak, elsősorban az anyák adómentessége miatt – még a minimálbér emelkedése ellenére is. Ezzel szemben a járulékbevételek és a szociális hozzájárulási adó 9%-os emelkedése körülbelül 750 milliárd forint többletet hozhat, ami a költségvetés egyik legjelentősebb növekedésének számít.
Jelentős marad a pénzügyi tranzakciós illeték, amely már a hatodik legnagyobb adónem. A regisztrációs adóból származó bevétel viszont 14 százalékkal csökkenhet. A lakossági illetékek 16 százalékkal emelkedhetnek, amit az ingatlanpiac élénkülése és az inflációkövető gépjárműátírási díjak indokolhatnak.
A kormány 2026-ban a GDP 2 százalékát fordítaná honvédelemre, ezzel ez a tétel meghaladja a 2000 milliárd forintot. A rezsivédelem kiadásai is velünk maradnak - ezek a területek továbbra is kiemelt szerepet kapnak a kiadási oldalon.
Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint a költségvetés stabil bevételi alapokra épül, de a magas fogyasztási és szektorális adóterhek strukturális kockázatokat hordoznak: "A tervezett bevételek jelentős része nem ciklussemleges, így egy gyengébb makrogazdasági év gyorsan átrendezheti a pénzügyi mozgásteret."
