"Mindig figyelemmel kísértem, hogy ki az, aki keményen edz" - Varga Judit tanúvallomása a Schadl-Völner-per során.

Csütörtökön Varga Judit, a korábbi igazságügyi miniszter, először osztotta meg részletesen véleményét a Schadl György és Völner Pál nevével fémjelzett korrupciós ügy kapcsán. A Fővárosi Törvényszéken tett vallomásában a volt miniszter bevallotta, hogy nem volt mindig naprakész a végrehajtói kinevezések alakulásával kapcsolatban, és meglepetésként érte a sajtóból értesült korrupciós botrány híre.

Varga Judit meghallgatása kiemelkedő momentum volt a Schadl-Völner-perben, hiszen az ő miniszteri tevékenysége alatt zajlottak le a vádban szereplő bűncselekmények. Völner Pál már az előkészítő tárgyalások során, 2023-ban jelezte, hogy szeretné beidézni korábbi feletteseit, és Pap Gábor, Völner ügyvédje többször is indítványozta, hogy külön tárgyalási napok legyenek a volt miniszterek kihallgatására.

A volt miniszter vallomása azért is különösen érdekes, mert volt férje, Magyar Péter közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt, amelyen Varga még miniszterként arról beszélt: "Rogán Antalék kihúzatták magukat" az ügy ügyészségi aktáiból. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása ügyében indított nyomozását időközben megszüntették.

Varga Judit a csütörtöki tárgyaláson elmondta, hogy 2019-től volt igazságügyi miniszter, és kinevezése után megtartotta a korábbi minisztérium szervezeti működését. Schadl Györggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy alig találkozott vele, ugyanis nem tartozott a prioritásai közé a végrehajtókkal való kapcsolattartás.

"Nem akarom megsérteni a végrehajtói szakmát, de nem tartozott a prioritásaim közé, hogy a rendjük vezetőjével találkozzam" - fogalmazott a volt miniszter. Amikor Schadl kari elnökként bemutatkozott nála az irodájában, dinamikus embernek, lendületes beszélőnek ismerte meg.

Varga a végrehajtói kar ügyeit másodlagos jelentőségűnek tekintette, és megkönnyebbüléssel tapasztalta, hogy a rendszer gördülékenyen működik az ő közreműködése nélkül is. A konkrét ügyek terhe alól igyekeztek őt kímélni, e feladatokkal Völner Pál államtitkárt és az elhunyt Vízkeleti Mariann államtitkárt bízták meg, akik a végrehajtói kar felügyeletét látták el.

"Annyira láttam rá, mint amennyire egy miniszter egy államtitkárnak átruházott hatáskörre kellett, hogy rálásson" - válaszolta a bírónő kérdésére. "Megbíztam abban, hogy tudják a dolgukat. Nem is nagyon érdekelt, mert nem voltam specialistája a területnek."

A bíróság által feltett kérdésre, miszerint érkezett-e bármilyen értesülés végrehajtói visszaélésekről, Varga határozottan nemet mondott. Kiemelte, hogy frissen kinevezett vezetőként rengeteg teendője volt, és kabinetje is zökkenőmentesen működött, mivel a végrehajtók nem tudtak közvetlen kapcsolatba lépni vele.

A találkozókon Varga szerint mindig ott volt Völner Pál is. "Ha Schadl Györggyel találkoztam, mindig ott volt Völner Pál is, természetesen ez nem kérdés" - mondta a volt miniszter.

Schadl személyiségéről így nyilatkozott: "Ő egy dinamikus fiatalember volt. Néztem is, hogy milyen jól ki van gyúrva, de nem volt benne politikai ambíció." A bíróság kérdésére, hogy Schadl szeretett volna-e államtitkári pozíciót, Varga nem emlékezett ilyen momentumra.

2021. július 12-én történt egy konkrét találkozó Schadl Györggyel a minisztériumban. Varga elmondta, hogy a konkrét témára már nem emlékszik, de abban biztos, hogy Völner Pálnak is ott kellett lennie. "Nekem kötelességem volt a hivatásrendek vezetőivel találkoznom" - indokolta a találkozót.

Völner Pállal kapcsolatban Varga hangsúlyozta, hogy pusztán szakmai kapcsolatban álltak, baráti viszony nem alakult ki közöttük. "Ha barátokat kellene választanom, meg összejárni valakivel, akkor azért talán nem ő lenne az" - fogalmazott.

Ugyanakkor elismerte, hogy Völner munkastílusával nagyon is meg volt elégedve. "Volt Völner Pál iránt egy kimondatlan tisztelet, mert ő egyéni képviselőként is bejutott az Országgyűlésbe." Varga számára Völner egy fontos bástya volt, mert még a brüsszeli útjai alatt is az államtitkáránál érdeklődött afelől, hogy mi történt a Parlamentben.

Schadl György letartóztatásának híre Varga számára is csak a médiából jutott el. Amikor arra kérdezték, észlelt-e bármilyen változást Völner magatartásában a Schadl-ügy előtt, úgy reagált: "Nem volt lehetőségem arra, hogy figyelemmel kísérjem, mit csinál a szabadidejében egy államtitkár."

Amikor tudomást szerzett a letartóztatásról, beszélt Völner Pállal: "Kérdeztem, hogy ez micsoda. Azt mondta, nem tudja, és nagyon nyugodt volt." Varga szerint az egész ügy sokk volt a minisztériumnak.

Miután az ügyészség kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, telefonon beszéltek arról, hogy mi legyen a sajtóközlemény szövege. "Most mit csináljon a miniszter, amikor a miniszterhelyettese ellen ilyen gyanúsítás van. Arról beszéltünk, hogy vannak a gyerekei. Meg sok szerencsét kívántam neki."

Varga a minisztériumi házkutatást élete legszürreálisabb élményének tartja. "Szörnyű volt, amikor ott ült velem szemben a szobámban az ügyészség képviselője" - emlékezett vissza az eseményekre.

A csapat megegyezett egy kolléga személyéről, aki átadta a szükséges iratokat, majd részletesen tájékoztatta azokat az eseményekről, amelyek az ügyészek által történtek. "Felfoghatatlan számomra, hogy a minisztériumban, amelyet az ügy érint, senki nem tud semmit, miközben a sajtóban sorozatosan jelennek meg a részletek, mintha egy regény folytatódna" - osztotta meg Varga.

A tárcánál szinte mindenki rettegésben élt, attól tartva, hogy ügyészségi kihallgatásokra kell majd járnia. "Az emberek pánikba estek, és én is csak azon kezdtem morfondírozni, mi lehetett a vád. A minisztériumban hatalmas félelem uralkodott, ami átsugárzott a kabinetembe is."

A Schadl-Völner-ügy középpontjában egy komoly korrupciós botrány áll, amely szerint Schadl és Völner Pál között titkos, anyagi természetű megállapodás jött létre. A vádirat alapján Schadl rendszeresen, havi 2-5 millió forint közötti összegeket juttatott Völnernek, összesen legalább 83 millió forint értékben. Völner, mint volt államtitkár, a hatalmát és befolyását felhasználva ígéretet tett arra, hogy Schadl kéréseit teljesíti, beleértve a jövedelmező végrehajtói kinevezések lebonyolítását is. Ez a kapcsolat súlyosan aláásta a közszolgáltatások integritását és a jogrendszer tisztaságát.

A per 2023. február 17-én vette kezdetét a Fővárosi Törvényszéken. Tíz vádlott, köztük hat bírósági végrehajtó, úgy döntött, hogy elismeri bűnösségét. Ezzel szemben a tizenkét vádlott, akik között a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert is szerepel, a februári előkészítő ülésen határozottan tagadta a bűnösségét.

A tárgyalás során napvilágra került, hogy Völner és Varga között gyakori szakmai egyeztetések zajlottak SMS-üzenetek formájában is. Az egyik ilyen üzenetváltás a következőképpen alakult:

Varga: "Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?"

Völner: "Helló, igen, jó lenne erről a héten beszélgetni."

Varga: "Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt."

Völner szerint ezek az üzenetek azt igazolják, hogy Varga "a végrehajtói ügyeket szoros figyelem alatt tartotta", ami ellentmond a volt miniszter azon állításának, hogy a terület nem tartozott a prioritásai közé.

Varga Judit tanúvallomása kulcsfontosságú esemény volt a Schadl-Völner-per során. A volt miniszter határozottan állította, hogy nem volt tudomása a korrupciós ügyekről, és teljes mértékben bízott az államtitkáraiban. Azonban az üzenetváltások és a nyomozati anyagok olyan képet rajzolnak, amely arra utal, hogy Varga sokkal aktívabb szerepet játszott a végrehajtói ügyek figyelemmel kísérésében, mint ahogy azt tanúvallomásában sugallta.

A per továbbra is zajlik, és a bíróság feladata, hogy megállapítsa, Varga Judit mennyire volt tudatában a felügyelete alatt működő végrehajtói rendszer részleteinek, valamint hogy valóban olyan távol állt-e a konkrét ügyektől, ahogy azt ő maga állítja.

Ez volt az első alkalom 2021 óta, hogy Varga Judit részletesen kifejtette a Schadl-Völner ügy hátterét, valamint arról, hogy mit tudott a felügyelete alá tartozó végrehajtók vezetőinek kenőpénzekért cserébe osztogatott praxisairól.