Ahhoz, hogy Ferenc pápát szentté avassák, több lépést és kritériumot kell figyelembe venni. Először is, a katolikus egyházban a szentté avatás folyamata a „kanonizáció” néven ismert, amely során a pápa hirdeti ki valakinek a szentté avatását. A folyamat

A katolikus egyház korai történetében a pápák többségét haláluk után szentté avatták. Az első ötven pápa közül 48-an kapták meg ezt a kitüntetést, kezdve Szent Péterrel, akit az egyház első pápájaként tisztelnek.

Az évek múlásával azonban ez a hagyomány fokozatosan eltűnt a mindennapokból.

A közel kétezer éves pápai történelem során eddig összesen 266 pápa szolgált, közülük 80-at már szentté is avattak. Ezen kívül további 11 pápa már átesett a boldoggá avatáson, ami a szentté avatás előtti fontos állomás.

A szentté avatás folyamata rendkívül alapos és hosszadalmas, évekig tartó kutatást és értékelést igényel az egyház részéről, különösen a Szentté Avatási Ügyek Dikasztériumának keretein belül. A vatikáni szakértők és tanácsadók mélyrehatóan elemzik a jelöltek életét, jóságát, szentségét és Isten iránti elköteleződését. Emellett részletesen átvizsgálják írásaikat és munkásságukat is. Azok, akik megfelelnek a szigorú kritériumoknak, a "tiszteletreméltó" címet kapják, ami egy újabb lépést jelent a szentté avatás felé vezető úton.

A következő lépés a boldoggá avatás, amelyhez elengedhetetlen, hogy a dikasztérium elismerje a jelölt közbenjárása révén történt csoda hitelességét. Ezt követően a Vatikánnak jóvá kell hagynia egy második csodát is, amely szintén a személy közbenjárásához köthető, hogy a szentté avatási folyamat előrehaladhasson. A végső döntést a pápa hozza meg a szentté avatás kérdésében.

A legutóbbi szentté avatott pápa VI. Pál volt, akit 2018-ban emeltek a szentek sorába. Ezt megelőzően, négy évvel korábban, XXIII. János és II. János Pál egy együtt celebrált szertartás keretében nyerték el a szentté avatás megtisztelő címét.

Az egyház történetének szövetében, a múlt szálainak bonyolult hálójában, jellemzően...

évtizedek teltek el egy személy halála és a szentté avatási folyamat megkezdése között.

1588 és 1978 között átlagosan 262 év telt el egy személy halála és szentté avatása között a Harvard Egyetem kutatója, Rachel McCleary szerint. Ez az időtartam az utolsó három pápaság alatt valamivel több mint 100 évre csökkent, részben azért, mert II. János Pál lerövidítette a szentté avatási eljárás megkezdésének várakozási idejét öt évre a személy halála után.

Még ez alól is lehetséges a felmentés. II. János Pál 2005-ös temetése során, ahol több százezer ember gyűlt össze, a gyászolók transzparensein és kiáltásaiban megjelent a "Santo, subito" felirat, ami annyit jelent: "Azonnali szentté avatást!". Utódja, XVI. Benedek, eltért a hagyományos várakozási időtől, így II. János Pál halála után csupán kilenc évvel már szentté is avatták.

Miután egy 2020-as vatikáni jelentés megállapította, hogy II. János Pál esetleg figyelmen kívül hagyta a kegyvesztett Theodore E. McCarrick elleni szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, kritikusok felvetették, hogy a pápát talán túl korán avatták szentté.