A magyar vállalatok digitális átalakulásának mutatója drámaian visszaesett - Gazdasági elemzés - DigitalHungary - Ahol a valóság és a virtuális világ összefonódik. Fedezd fel a digitális jövőt!

A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a magyar vállalatok innovációs aktivitása nagyot zuhant az elmúlt időszakban. A megvalósult innováció alindex jelentős csökkenést mutatott, és a digitalizáció is megtorpanni látszik, ahogy kimerülni tűnik a mesterséges intelligencia-láz is. A vállalatok rendkívül óvatosak és egyre kevesebb erőforrást fordítanak új termékek, szolgáltatások és digitális megoldások fejlesztésére, ami hosszú távon versenyképességi kihívásokat jelenthet.

A legfrissebb kutatási eredmények alapján 2024 második felében drámaian csökkent a megvalósított innovációs aktivitás. A korábbi évek tartós növekedése után most egyértelmű lassulás tapasztalható, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A legszembetűnőbb visszaesés a digitális fejlesztések területén figyelhető meg: egyre kevesebb vállalat valósít meg jelentős informatikai újításokat, mint például szoftverek beszerzése, automatizálási projektek indítása vagy big data elemzések végrehajtása.

A K&H innovációs indexének legfrissebb adatai rávilágítanak, hogy minden iparágban és régióban drámai mértékben csökkent a megvalósult innovációk száma. Kétszámjegyű visszaesés tapasztalható mind a gyártás, mind a kereskedelem területén. Ennek következtében a megvalósult innovációkat mérő alindex a tavalyi első félévben elért 37 pontos csúcsról 10 százalékkal csökkent, így elérte az index történetének legmélyebb pontját.

A vállalatok mindössze 6 százaléka büszkélkedhet írásos innovációs stratégiával, ami a legkisebb arány, amit eddig regisztráltak. Az elmúlt két félév során ez az arány tovább csökkent, ami arra utal, hogy sok cég inkább ad-hoc döntésekre támaszkodik az innováció terén, ahelyett, hogy átgondolt, hosszú távú terveket követne.

A gazdasági kilátások és a forráshiány gátolja, a jogszabályi előírások és a szolgáltatások javítása hajtja az innovációt

Az innováció, digitalizáció, mesterséges intelligencia használatának visszaesésért részben a borús gazdasági környezet okolható: a megkérdezett cégek kétharmada szerint a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra, ami hároméves csúcsot jelent e tekintetben. "Sok vállalat a jelenlegi működés stabilizálására, a költségcsökkentésre és a piaci bizonytalanság kezelésére fókuszál, háttérbe szorítva az új fejlesztéseket. Sokatmondó adat az is, hogy felmérésünk szerint tízből hat cég úgy véli, korábbi innovációik elégségesek számukra, nem látnak indokoltnak újabb fejlesztéseket. Nem segít a forráshiány és az elérhető támogatások hiánya sem. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy mi hajtja az innovációt, akkor azt látjuk, hogy jelentősen erősödött a jogszabályi előírások szerepe, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása szintén komoly hatással bír az innovációra, miközben a terjeszkedés és a jobb ügyfélkiszolgálás szerepe szinte megszűnt" - mutat rá az összefüggésekre Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A digitalizáció? Persze, hogy fontos, de van itt még rengeteg más dolog is, ami legalább ennyire lényeges! Az életünkben számos aspektus van, ami megérdemli a figyelmet, legyen szó a társadalmi kapcsolatok mélyítéséről, a környezetvédelemről vagy akár a személyes fejlődésről. Az új technológiák megjelenése izgalmas lehetőségeket kínál, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a valódi értékek és kapcsolatok sokszor a digitális világtól függetlenül bontakoznak ki. Érdemes tehát a digitalizáció mellett más fontos területekre is fókuszálni!

Különösen meglepő, hogy a digitális innováció szerepe a magyar vállalatok életében visszaszorult: a megkérdezett cégek több mint háromnegyede vagy egyáltalán nem tartja lényegesnek a digitális átalakulást (48%), vagy ha foglalkoznak is vele, más tevékenységeket prioritásként kezelnek (30%). Ez a trend a 2021 óta végzett mérések során eddig soha nem tapasztalt mértékű. Ezzel párhuzamosan rekordalacsonyra csökkent azon cégek aránya, amelyek a digitális transzformációt kiemelten fontosnak (19%) vagy a legfontosabbnak (3%) ítélik.

A korábbi fejlesztések aránya jelentős csökkenést mutatott: míg egy évvel ezelőtt a vállalatok fele (50%) aktívan részt vett digitális innovációkban, mostanra ez a szám mindössze a cégek egyharmadára (35%) csökkent az elmúlt két évben. Emellett az AI technológiák alkalmazása is visszaesett, közel egy évvel ezelőtti szintjére (13%) esve.

Az utóbbi két év során tapasztalt, 60 százalék feletti arányhoz viszonyítva, a tavalyi év második felére már csak minden második vállalat (54%) alkalmazott rendszeresen számítógépet a feladatai ellátásához, ami jelentős, kétszámjegyű csökkenést jelent.

A digitalizáció megtorpanása nem csupán az eszközök használatának terén tapasztalható, hanem az internethasználati szokások és az informatikai képzések iránti érdeklődés csökkenésében is megnyilvánul.

Jóval aggasztóbb azonban, hogy az informatikai képzésben részesülő munkatársak aránya a legmélyebb pontra, mindössze 12%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan drámaian nőtt azon cégek száma, amelyek az elmúlt két évben egyáltalán nem kínáltak informatikai képzéseket. Ráadásul a vállalatok körében, ahol a munkavállalók legalább háromnegyede részt vett ilyen tanfolyamokon, csaknem felére csökkent az arány.

A digitális fejlesztések más szempontok szerint is háttérbe szorultak a vizsgált vállalatok körében. Soha nem tapasztaltunk még olyan magas arányt, amikor a cégek döntéshozatali folyamatait óvatosnak ítélték meg (87%). Ezen kívül soha nem volt ennyire jelentős azoknak a vállalatoknak az aránya sem, akik nem tekintik magukat innovatívnak (38%), és egyre többen érzik úgy, hogy cégük lemaradt a versenytársaktól (6%).

Az innováció visszaszorulását jól tükrözi, hogy soha ennyi vállalat nem költött ilyen alacsony összegeket új fejlesztésekre: 17 százalék egyáltalán nem fordít erre forrást, míg további 26 százalék csupán árbevételének ötvened részét áldozza innovációra. Ennek következményeként a cégek innovációs beruházásainak mutatója történelmi mélypontra süllyedt: mindössze 6 százalékuk fektet újításokba.

Nagy adatok: itt sem tapasztalható forradalmi előrelépés.

A big data alkalmazásának eredményei nem éppen biztatóak: a vállalatok mindössze ötöde foglalkozik az okoseszközök és szenzorok által generált adatok elemzésével, ami a legrosszabb érték az elmúlt két évben. Bár a hordozható eszközökből származó geolokációs adatokkal dolgozó cégek arányában jelentős növekedés tapasztalható (most 8%), ez még mindig elmarad a 2021-es, 10 százalék feletti szinttől.

2023 óta folyamatos és drámai csökkenés figyelhető meg a mesterséges intelligenciát különböző területeken alkalmazó cégek számában. Másfél év leforgása alatt az arányuk a felére, 25 százalékra zsugorodott. Bármelyik szegmenst elemezzük, hasonló visszaesés tapasztalható: a beszédfelismerés, a gépi fordítás és a chatbotok használata mind csökkent az egy évvel ezelőtti 6%-os szintre. A kockázatelemzés és a csalásfelismerés terén alkalmazott mesterséges intelligencia aránya is drámaian visszaesett, jelenleg mindössze 2%-ot képvisel, holott két éve még 20% felett volt. A gépi tanulási algoritmusok által támogatott előrejelzés, optimalizálás és döntéshozatal aránya gyakorlatilag a nulla közelébe került, akárcsak az önvezérlő gépeket használó vállalatok esetében, ahol az arány csupán 1% körüli. Különösen aggasztó, hogy a 2023-as dinamikus fejlődés után, amikor a személyre szabott ajánlatok kidolgozásában 38%-os szintet értek el, mára ez az arány drámai módon 4%-ra csökkent.

Az a terület, ahol a céges mesterséges intelligencia tevékenységei még mindig jól nyomon követhetők, elsősorban a szövegfeldolgozás, fordítás és marketing. Érdemes megjegyezni, hogy a marketing területén a kapcsolódó vállalatok aránya drámaian csökkent, mindössze 8%-ra esett vissza.