Megkísérelték megölni a volt magyar miniszterelnököt, és elképzelhetetlen, hogy a testőr ne állna a lövés elé.

A Trencséni Kerületi Ügyészség a héten nyilvánosságra hozta, hogy a tavaly május 15-i incidens során Robert Fico testőrei nem vétettek hibát, amikor a 71 éves Juraj Cintula megkísérelte megölni a szlovák miniszterelnököt a kormány nyitrabányai kihelyezett ülése után. Az ügy kapcsán Pomozi Sándor, aki hazánk egyik legismertebb személyvédelmi szakértője, kifejtette, hogy a testőrök miben mulasztottak, továbbá beszélt arról is, hogy milyen lépések szükségesek egy közjogi méltóság hatékony védelme érdekében. Emellett rávilágított arra is, hogy miért merült fel a merénylet gondolata Boross Péter ellen.

A szlovák Belső Ellenőrzési Szolgálat megszüntette a hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés miatt folytatott büntetőeljárást. Ugyanakkor a szlovák közjogi méltóságok védelmét ellátó hivatal 2024-es jelentése azt állapította meg, hogy a testőrök együttműködése a támadásnál nem volt kielégítő. Azt is kifogásolták, hogy a biztonsági személyzet a támadás pillanatában nem a megfelelő zárt alakzatban helyezkedett el, a lövések idején a miniszterelnök testőre ösztönösen elugrott, ahelyett, hogy testével védte volt Robert Ficót.

Lumír Nemec, a cseh gyorsreagálású rendőri egység egykori tagja, jelenleg katonai és önvédelmi tanfolyamok oktatója, rámutatott, hogy az egyik testőr nem figyelt a rábízott területre, ezért nem vette észre, amikor a merénylő előhúzta a fegyverét. Amikor a kormányfőt meglőtték, mindenki a merénylőre vetette magát, ami azt jelentette, hogy ha lett volna egy másik társa, könnyedén végezhetett volna a földön fekvő miniszterelnökkel, ellenállás nélkül.

A támadást követően Ficót életveszélyes sérülésekkel szállították helikopterrel a besztercebányai kórházba. A miniszterelnök több műtétet követően tavaly júliusban tért vissza hivatalába.

A történtek kapcsán két rendőr, valamint a közjogi méltóságokat védő hivatal egy tisztviselője felelősségre vonásra került, és ezt követően mindhármukat eltávolították a pozíciójukból.

Az Index a témával összefüggésben megkereste Pomozi Sándor dandártábornokot, aki hazánk egyik elismert személyvédelmi szakértője. Pomozi hosszú éveken át irányította a Köztársasági Elnöki Őrséget, és a szakmai pályafutása során többek között Áder János volt államfő védelmét is ellátta.

"Feltételezem, sőt biztos vagyok benne, hogy jó képességű személyvédők voltak a szlovák miniszterelnök mellett, de az tény, hogy csapatként nem működtek megfelelően, a fogaskerekek ugyan megvoltak, de nem értek össze. Kötelességszegést nem követtek el, de jól láthatóan meglepődtek a lövések után és többet is hibáztak" - mondta Pomozi.

Ha az én csapataim a kiképzés alatt így reagáltak volna, garantáltan egy hétig hajtanám őket. A védett személynek sosem szabad védtelenül maradnia, még egy pillanatra sem. Itt viszont azt láthattuk, hogy minden testőr a lövöldöző felé indult, majd csak később egyikük tért vissza a miniszterelnökhöz, aki ráadásul hátraesett, és senki nem volt ott, hogy megfogja. Ezt követően a védelmi egység tagjai össze-vissza futkostak az autó körül, mintha elvesztették volna a fonalat.

- jelentette ki a specialista.

"Nem láttam például, hogy lett volna mentőtiszt, akinek az a feladata, hogy az autóban ellátja a meglőtt személyt, amíg be nem érnek a kórházba. A szlovák személyvédelmi egységgel jó a viszonyunk, sokszor vettünk részt közös tréningeken, kiváló szakemberek, ezért is lepődtem meg azon, ami történt. El tudom képzelni, hogy nem volt meg a kémia köztük és a védett személy között, és hiányzott az összeszokottság is" - tette hozzá.

Az egység zökkenője talán a miniszterelnök váratlan menetrendváltoztatásának köszönhető, amikor is kiment a tömeg közé, hogy kezet fogjon az emberekkel. "Ha a rendszer jól működik, akkor erre a helyzetre megfelelő válaszokat kellett volna kidolgozni, hiszen minden egyes pillanatra elengedhetetlen egy reakcióterv" - osztotta meg véleményét Pomozi Sándor.

A szakértő véleménye szerint a megfelelő képzés és a folyamatos gyakorlás elengedhetetlen ahhoz, hogy a szükséges automatikus reakciók kialakuljanak. Pomozi úgy véli, hogy egy testőr soha nem engedheti meg magának, hogy elugorjon a lövés elől, hiszen éveken át képzik az ilyen helyzetek kezelésére. Ma már léteznek olyan golyóálló mellények, amelyek kényelmes viseletet biztosítanak, és hatékonyan megvédik a kilences kaliberű lövedékektől. A személyvédelmi szakembernek mindig a védett személy közvetlen közelében kell tartózkodnia; nemcsak az ő életét és testi épségét kell megóvnia, hanem az emberi méltóságát is, így például el kell kerülni, hogy őt dobálják meg tojással. Pomozi teljes mértékben egyetértene volt kollégájával, aki megjegyezte, hogy "a személyvédelem a legkihívásokkal teli munka, hiszen itt olyan helyzetekre kell felkészülni, amelyekre lehetetlen előre felkészülni."

Pomozi Sándor mesélt arról, hogyan találkozott Áder Jánossal, és betekintést nyújtott közös munkájuk kulisszái mögé.

"A kilencvenes évek elejétől foglalkoztam személyvédelemmel, a Kormányőrség tagjaként 1999-ben egy latin-amerikai úton védtem először Áder Jánost. A házelnök és a köztársasági elnök Áder János között volt egy szemléletbeli különbség. A házelnök talán még nem érezte annyira fontosnak a feladatunkat, de ez jellemző volt több politikusra is abban az időben. Sokszor előfordult, hogy nem tartottak igényt védelemre, én azonban erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy védjem őket. Mindig feltettem a kérdést, hogy olyankor nincs merénylet, amikor aláírják a lemondónyilatkozatot? Nem megbosszulni akartam őket, hanem megvédeni. Ez óriási különbség. Aztán ez a szemlélet folyamatosan változott, tudatosult bennük, hogy mennyire lényeges a munkánk. A köztársasági elnök Áder Jánossal már nem volt nehéz dolgom, elfogadta a védelmet, és teljes mértékben együttműködő volt."

A szakember büszkén meséli, hogy nemrégiben a médiában megjelent egy érdekfeszítő hír Áder Jánosról, amely szerint a köztársasági elnök testőrei nélkül jelent meg egy koncerten. Az igazság azonban az, hogy a biztonsági csapat tagjai ott voltak, csupán ügyesen beolvadtak a tömegbe, így senki nem vette észre őket.

Pomozi kiemelte, hogy a Köztársasági Elnöki Őrség hatékony működésének titka a magas szintű szervezettség volt. A felkészült szakemberek, köztük a műveleti egység tagjai, közismertebb nevükön a kommandósok, jelentős mértékben támogatták a tevékenységüket. Szerinte, ha egy jól működő rendszert alakítanak ki, akkor 98 százalékos esély van arra, hogy a védett személy ellen merénylet ne történjen.

Nincs olyan védett személy, akit ne fenyegetnének meg. A köztársasági elnök is sok fenyegető üzenetet, levelet, furcsa csomagot kapott, amelyeket mindig kivizsgáltattunk pszichológusokkal és grafológusokkal. A felderítőinknek pedig az volt a feladata, hogy beazonosítsák és megtalálják ezeket a célszemélyeket. Volt róluk egy jól vezetett aktánk, így amikor elmentünk egy-egy programra, fel voltunk rá készülve, hogy a közelben lakó, korábbi fenyegető megjelenhet. Ilyenkor mindig időben léptünk és a műveleti egység segítségével "kiiktattuk" a veszélyes alanyt.

A specialista egy konkrét esetet is említett, amikor az egyik védett személy ellen próbáltak bizonyítottan merényletet elkövetni. Boross Péter belügyminiszteren - aki később miniszterelnök is volt - akart bosszút állni egy Magyarországról kiutasított, nem magyar állampolgár, akit azonban az összehangolt munkának köszönhetően az utolsó pillanatban elfogtak.

(Borítókép: Pomozi Sándor 2025. április 24-én. Fotó: Mult Roland / Index)