Magyarország kapcsán folynak egyeztetések az uniós atombomba alkalmazásáról, és Brüsszel képviselője is érvet fogalmaz meg a témában.

Michael McGrath, az uniós biztos, részt vesz a magyar jogállamiságról szóló legújabb meghallgatáson, amely az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén zajlik Brüsszelben. Az ülés keretében, a hetes cikkely szerinti eljárás részeként, a magyar kormány által benyújtott új átláthatósági törvényjavaslat és az Ukrajna ellen irányuló vétópolitika áll a figyelem középpontjában. Bár konkrét szankciókra nem lehet számítani, a tagállamok egyre inkább fokozzák a nyomást a magyar kormányra.

Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa is jelen lesz az Általános Ügyek Tanácsának keddi, brüsszeli ülésén, amelyen ismét napirendre kerül Magyarország helyzete az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás keretében - közölte hétfőn az uniós végrehajtó testület.

A tanácskozáson McGrath nem csupán a magyar helyzetet tárgyalja, hanem más tagállamok, például Szlovákia, Svédország, Finnország és Belgium jogállamisági helyzetére is kitér.

A biztos részt vesz egy munkaebéden, ahol a demokratikus ellenállóképesség megerősítése és az "Európai Demokrácia Pajzs" terve kerül előtérbe. A magyar ügyek vonatkozásában McGrath várhatóan beszélni fog a nemrégiben benyújtott, vitatott átláthatósági törvényről, valamint a civil szervezetek részéről érkező kritikákról is.

A magyar kormány ellen irányuló eljárás 2018 óta húzódik, amikor az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, amely a folyamat elindításának alapját képezte. Ez a dokumentum több kulcsfontosságú területen - például az igazságszolgáltatás függetlenségében, a sajtószabadság védelmében, a kisebbségek jogainak érvényesülésében és a korrupció elleni intézkedések hatékonyságában - számos aggályos gyakorlatot tárt fel. Azóta az uniós Tanács többször is foglalkozott a témával, azonban a szankciók, különösen a magyar szavazati jog felfüggesztésének lehetősége eddig még soha nem került igazán komoly tárgyalás alá.

Most azonban új lendületet kapott a folyamat: a május 27-i tanácsülésen a hetes cikkely szerinti eljárás keretében ismét hivatalos meghallgatást tartanak Magyarországról.

Ahogyan korábban már említettük, a valóságos szankciókra - mint például a szavazati jog felfüggesztésére - most sem várható, több uniós diplomata is megerősítette a Portfolio-nak, hogy az ülés inkább egy "figyelmeztető lövésként" értelmezhető.

Egyes vélemények szerint a magyar kormány uniós fellépése mögött Ukrajna EU-csatlakozásának megakadályozása húzódik meg, míg mások a közelmúltban benyújtott átláthatósági törvényben vélik felfedezni a fő okot. Ez a jogszabály ugyanis olyan rendelkezéseket tartalmaz, mint például a civil szervezetek és sajtóorgánumok külföldi támogatásának szankcionálása, amelyek számos uniós tagállamban komoly aggályokat váltottak ki.

A Bizottság eddig hivatalosan nem nyilatkozhatott egy még el nem fogadott jogszabálytervezetről, ám a Portfolio értesülései szerint egy jogi kiskaput kihasználva pénteken arra kérte a magyar kormányt, hogy a törvénytervezetet ne hagyja jóvá a jelenlegi állapotában.

Brüsszel azért lépett közbe a tervezet ügyében, mert az új magyar szabályozás hatással lenne az uniós forrásokra is.

Egyidejűleg 329 civil szervezet, többek között a Civil Liberties Union for Europe, nyílt levelet intézett Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz és McGrath biztoshoz, amelyben jogi intézkedések sürgetésére kérik őket a javasolt törvénytervezet ellen.

Ahogyan korábban már említettük, uniós forrásaink szerint a tagállamok és a Bizottság egyre inkább lemondanak arról, hogy Magyarország belső reformok révén megváltoztatná álláspontját. E helyett Brüsszel és a többi 26 ország inkább alternatív megoldásokban gondolkodik, amelyek figyelmen kívül hagyják a magyar kormányt. Ezt alátámasztja, hogy az utolsó EU-csúcsok során, a magyar vétók ellenére, a tagállamok külön nyilatkozatokban fejezték ki Ukrajna iránti támogatásukat, valamint hogy a szankciókkal kapcsolatos döntésekben egy "hajlandók koalíciója" formálódik, amely Magyarország kikerülésére összpontosít.

A május 27-i meghallgatás így nem a szankciók valódi bevezetéséről, hanem inkább a politikai nyomás fokozásáról és az uniós egység fenntartásáról szólhat majd McGrath részvételével.

Az Európai Parlament egyre határozottabb lépéseket sürget a magyar kormány ellen: a legutóbbi strasbourgi vitát követően 26 EP-képviselő írásban kérte a magyar tanácsi szavazati jog és az uniós források felfüggesztését. Bár valószínű, hogy a Bizottság nem fog eleget tenni ennek a kérésnek, inkább a fokozatos elszigetelés stratégiáját folytatja. Ezzel párhuzamosan az uniós jogi lehetőségeket is aktívan kihasználja: például kereskedelmi jogkörével élve javasolja, hogy 2027-től tiltsák meg az orosz energiahordozók importját, amihez nem szükséges egyhangú döntés.