Természetesen, íme egy egyedi szöveg az "Állampolgárság" és "Vajdaság MA" témájában: --- **Állampolgárság és Vajdaság: Identitásunk Keresése** Vajdaság, a Duna partján fekvő gazdag kulturális örökséggel rendelkező régió, mindig is a sokszínűségről és a
Ki gondolta volna, hogy az ország szuverenitásának védelme és a külföldi politikai beavatkozások megszüntetése érdekében Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett alkotmánymódosítás ilyen hatalmas hullámokat ver Magyarországon a kettős állampolgárság kérdésében? Míg a 2004. december 5-i népszavazás előtt sokan a kettős állampolgárság potenciális hátrányai miatt aggódtak, most az ellenzék oldalán egyre inkább teret hódít a félelem a magyar állampolgárság elvesztésének lehetősége miatt.
A magyar miniszterelnök február 22-én tartott évértékelő beszédében hangsúlyozta a Fidesz alapelveit: "hit, hűség, bizalom." E szavak mögött mély jelentés rejlik, és aki ezt nem érti vagy nem értékeli, az talán nem találja meg helyét ebben a közösségben. A beszédben említett alkotmánymódosítások március 12-e óta az Országgyűlés előtt várakoznak az elfogadásra. Az új rendelkezések között szerepel, hogy az Alaptörvény világosan megfogalmazza: az ember férfi vagy nő, jogunk van a készpénzhez, a gyermekeknek pedig joguk van a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez, valamint a megfelelő gondoskodáshoz. Ezenkívül hangsúlyozza a drogok tilalmát, és rögzíti, hogy a magyar állampolgárság felfüggeszthető azon többes állampolgárok esetében, akik veszélyeztetik hazánk biztonságát és közrendjét, így őket ki is lehet utasítani az országból, ami azt jelenti: "kívül tágasabb."
Ez a kérdés gyorsan feszültséget szült, és jogi vitákba torkollott. A javaslat lényege az, hogy aki magyar hazája ellen tesz, azt el kell távolítani, amennyiben rendelkezik másik állampolgársággal. Esetükben kiutasításra kerülhet sor, hiszen van hová menniük. Ezzel szemben a kizárólag magyar állampolgárok esetében egy ilyen intézkedés nem alkalmazható, hiszen egy állam nem utasíthatja ki saját polgárait. Ezért is bontakozott ki a vita a kiutasítás lehetőségéről, mivel a nemzetközi jog értelmében az EU és az EGK állampolgárai külön státuszt élveznek. A spekulációk szerint a leginkább érintett csoportok a kettős magyar állampolgárok, különösen a vajdasági és kárpátaljai magyarok.
A médiában megjelenő vélemények szerint a magyar állampolgárság ilyen jellegű megkülönböztetése diszkriminatív lépésnek számít, amely jogfosztást eredményez, és súlyosan sérti a személyes szabadságot. Különösen aggasztó, hogy ez a gyakorlat érintheti a kormánykritikus kettős állampolgárok véleménynyilvánítási jogát is.
A múlt század 90-es éveitől kezdve a volt Jugoszlávia területén több nemzedék is nem csupán a személyes biztonság vonatkozásában, hanem érzelmileg is mélyen megszenvedte a délszláv háborút, sokan elmentek az újrakezdés reményében, akik maradtak, azok pedig szegényebbek lettek minden távozás által. Életeket kellett menteni, családapáknak kellett mérlegelniük, hogy a front vagy a menekülés. Fájt, ahogy kiürültek az újvidéki ismerősök lakásai, és ahogy egyre-másra azzal szembesültünk, hogy a kollégák közül ismét veszélybe került valaki, ám egyetértően állapítottuk meg: jobb, ha minél előbb külföldre megy, ameddig megteheti. Aztán már csak a zöld határ maradt, de működött. Aki elment, idővel stabilizálódott és lett más állampolgársága is, aki viszont maradt, és átvészelte a háborút, arra a számbelileg is megcsappant bácskai, bánáti, szerémségi közösségben családostul zúdultak a szegénység keservei, a további bizonytalanság, a politikai villongások és fizikai erőszakba is torkolló tüntetések sorozatai, a derékba tört nagyszerb álmok miatt megkeseredett emberekhez való alkalmazkodás.
Nem volt könnyű helyzetben az, aki maradt, de az elmenők számára sem volt egyszerű az elszakadás. A magyar kettős állampolgárság egy újfajta felszabadultságot hozott, ám a lelki és adminisztratív akadályok lebontása ellenére sokunk számára évek, sőt évtizedek küzdelmét jelentette, hogy tisztázzuk, hol is érezzük magunkat otthon. A szélesebb rokonság és baráti kapcsolatok figyelembevételével nehezen meghatározható, hogy éppen az adott pillanatban itthon vagyunk-e, vagy esetleg máshol találjuk meg a helyünket. A másod- és harmadgeneráció talán már stabilabb alapokra építkezik. Azok számára pedig, akik kisebbségi létben, a szülőföldhöz való kitartó ragaszkodással élik mindennapjaikat – a helyi közhangulat és a többségi társadalom sorskérdéseinek árnyékában – a kettős állampolgárság birtokában mégiscsak biztonságosabbnak tűnik a helyzetük. Most azonban ez a kettős állampolgárság kérdésessé válik – figyelmeztetnek a magyar ellenzéki hírportálok – hiszen fontos lesz, hogy a kormánykritikus kettős állampolgárok meddig mernek elmenni a kritikáikkal, és számukra mit jelent az álomkormány, illetve milyen elképzeléseik vannak az ideális rendszerről.
Azt is számba veszik már, hogy mivel a magyar kormány "oroszbarát" politikája miatt a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetbe kerültek, és ha emiatt el is fordulnak a magyar kormánytól, és ha a vajdasági magyarok lojalitása is csökken a Fidesz-kormánnyal jó viszont ápoló VMSZ iránt, akkor majd az anyaország politikai szigora a legnagyobb mértékben a kettős állampolgárok e két közösségét érinti, de nem hiszem, hogy így lesz. Az ilyen találgatások ismét csak a kettős állampolgárság intézménye elleni terelgetés részei. Az alapkérdés, hogy ki és milyen végletekben ügyködik egy adott ország szuverenitása vagy nemzetbiztonsága ellen, pénzért vagy meggyőződésből, nem az állampolgárságból fakad.
