Lelepleződik a titok: ezt az országot jelölte meg Putyin Oroszország legfőbb riválisként.
Thierry Burkhard, a francia vezérkari főnök, úgy véli, hogy Moszkva Franciaországot tekinti a legnagyobb kihívónak Európában. Az általa megfogalmazott nézet szerint ennek fő oka az, hogy Párizs határozottan kiáll Ukrajna mellett, melyet Oroszország agressziója fenyeget.
A francia haderő parancsnoka pénteken, Párizs szívében tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy...
Vlagyimir Putyin orosz elnök maga nevezte meg Franciaországot legfőbb európai ellenfeleként.
Ezt Vladimir Putyin fogalmazta meg.
- jelentette ki a tábornok, hozzátéve, ez nem jelenti azt, hogy nem foglalkozik más országokkal.
Burkhard megállapítása szerint Franciaország, mint atomhatalom és elrettentő erejének köszönhetően, nem áll közvetlen és súlyos fenyegetés alatt a területén. Ugyanakkor Oroszország számos hibrid stratégiát vethet be, amelyek közé tartoznak a dezinformációs kampányok, a kibertámadások és a kémkedés.
A vezérkari főnök alaposan kifejtette, hogy Oroszország zavaró tényezőként minden lehetséges fenyegetést bevet, kezdve a tengeralatti infrastruktúrák szabotálásától, folytatva a franciaországi és afrikai dezinformációs kampányokkal, egészen az űrben végrehajtott műveletekig. Ezek az utóbbi akciók során...
orosz műholdas manőverekkel akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk.
A tengeri fenyegetésekről szólva a tábornok felhívta a figyelmet az orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi régiójába, majd időnként a Földközi-tengerre is lemerülnek, ahol Franciaország és Nagy-Britannia stratégiai jelentőségű területeit figyelik. Burkhard hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság kulcsszereplő Ukrajna támogatásában, így természetesen Moszkva érdeklődésének középpontjában áll.
A légtérben gyakran előfordulnak súrlódások és különféle interakciók az orosz repülőgépekkel.
- tette hozzá a vezérkari főnök, hangsúlyozva, hogy ezek a jelenségek főként a Fekete-tenger, Szíria és a Földközi-tenger vidékén figyelhetők meg, de időnként egészen távoli területeken, az Atlanti-óceán északi részén is előfordulnak.
