A lakásárak emelkedése kezd mérséklődni, de azért még ne ünnepeljünk túl korán!
Az ingatlanok havi drágulása országos szinten, sőt Budapesten is, jelentősen lelassult, és már csak a felére csökkent. Ugyanakkor akadnak olyan területek, ahol az értéknövekedés még mindig meghaladja a 10 százalékot.
A lakóingatlanok áremelkedése egyre inkább mérséklődik, ami arra utal, hogy a lakáspiaci növekedés kiegyensúlyozottabb irányt vesz – derül ki az Ingatlan.com legújabb lakásárindexéből. Az adatok szerint:
márciusban havi szinten jelentősen, 2,4 százalékról 1,7 százalékra lassult az országos lakásdrágulás üteme,
Bár az éves inflációs ütem nem mutatott eltérést, akárcsak februárban, márciusban is a 10,6 százalékos drágulás jellemezte a gazdasági helyzetet.
Az elemző véleménye alapján a helyzet mögött részben az húzódik meg, hogy Budapesten a februári hónapban tapasztalt 4,5%-os lakásár-emelkedés márciusra 2,1%-ra csökkent. Éves szinten azonban a tendencia éppen ellenkezőleg alakult: a februári 17%-ról 18%-ra gyorsult az ütem.
"A 2024-es év elején tapasztalt lassú áremelkedés következtében a márciusi 2 százalékos havi drágulás is képes lehet arra, hogy enyhén növelje az éves áremelkedés ütemét" - nyilatkozta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Véleménye szerint az adatok azt mutatják, hogy...
A befektetők által meghatározott őrült ütem végre lassítani látszik.
A budapesti ingatlanpiac dinamikáját jól tükrözi, hogy a népszerű társasházi lakások négyzetméterára az első negyedévben 1,35 millió forintra emelkedett, ami 28%-os árnövekedést jelent. Ezzel szemben a saját célra vásárlók által kedvelt kertes családi házak esetében a négyzetméterár csupán 11%-kal, 925 ezer forintra nőtt. A befektetők aktivitásának csökkenésére utal, hogy a budapesti ingatlanárakat követő agglomerációs övezet havi áremelkedése márciusra drámaian, közel harmadára zsugorodott februárhoz képest.
Az eladó társasházi lakások átlagos ára jelenleg 96 millió forint körül mozog, míg a legkedvezőbb árkategóriát a panellakások képviselik. Az elemző rámutatott, hogy 2025 áprilisában...
Jelenleg Budapest három kerületében, nevezetesen a XX., XXI. és XXIII. kerületben találhatóak olyan panellakások, ahol az átlagos négyzetméterár még 1 millió forint alatt mozog.
Bár az elmúlt év során az árak 811 ezer forintról 1,1 millió forintra emelkedtek, még mindig 25-30 százalékkal kedvezőbbek, mint a hasonló helyszíneken található téglaépítésű ingatlanok.
Az észak-alföldi régióban az éves áremelkedés mértéke 14 százalékra rúgott, míg a Dél-Dunántúlon is jelentős, 12 százalékos növekedést tapasztaltak a termékek árában.
Az egyedüli kakukktojás a Dél-Alföldi régió, amely Szegedet is magában foglalja, ahol márciusban 0,1 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható, ami gyakorlatilag stagnálásnak felel meg. A régió árváltozásai összhangban állnak az ingatlan.com korábbi kereslet-kínálati elemzésével, amely szerint Csongrád-Csanád vármegyében volt az egyetlen hely, ahol az előző évhez viszonyítva márciusban nem nőtt az eladó lakóingatlanokra vonatkozó érdeklődés. "A régió lassulása valójában egy természetes piaci korrekciónak tekinthető, mivel Szegeden az átlagos négyzetméterárak az elmúlt évben 19 százalékkal emelkedtek 750 ezer forintról 897 ezer forintra" - nyilatkozta a szakértő.
Az eladó használt lakásokat és házakat tekintve a legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, 282 ezres átlagos négyzetméterárral, eközben a debreceni piacon több mint háromszor ennyi, 939 ezer forintnál jár az átlagár.
Az újonnan épült lakások és házak piacán már hat megyeszékhely túllépett a lélektani egy millió forintos négyzetméteráron, így Debrecen mellett Győr, Kaposvár, Pécs, Székesfehérvár és Zalaegerszeg is a kiemelkedő árakat mutató városok közé tartozik.
