Külföldi finanszírozású propagandaanyagok a független médiának álcázva | Demokrata
A hazai balliberális média zászlóshajói és más, a politikába beavatkozó szervezetek együttesen dollár- és eurómilliókat kaptak külföldről az elmúlt években.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal által közzétett információk alapján a USAID 3,5 milliárd forintot fordított Magyarországon politikai befolyásolásra, míg az Európai Bizottság ennek többszörösét, 19,5 milliárd forintot szánt hasonló célokra.
Lánczi Tamás, a hivatal elnöke egy videóban kifejtette, hogy a legalább 23 milliárdos amerikai kormányzati és európai uniós pénz az elmúlt három esztendőben került a magyarországi politikai nyomásgyakorló szervezetekhez.
- Ez nem mikroadomány, nem olvasói támogatás, nem önkéntes felajánlás, ez külföldi hatalmak pénze. [...] Ez nem jótékonyság, ez egy 23 milliárd forintos külföldi beavatkozás. Ebből a pénzből médiamunkásokat, aktivistákat és politikusokat vásároltak - mondta a videóban.
Egy másik videóban Lánczi Tamás azt emelte ki, hogy azok az olvasók, akik pénzadományokkal támogattak bizonyos médiumokat, átverés áldozatai, és csupán a függetlenség álcájához kellenek.
A hivatal elnöke kifejtette, hogy a Telex, a 444 és az Átlátszó számára nem szükségesek mikroadományok, hiszen jelentős, akár milliárdos bevételekkel rendelkeznek amerikai állami intézményektől és az Európai Bizottságtól. Szerinte ezek a források külföldi pénzből finanszírozott propagandatermékeket eredményeznek.
A médiatámogatások ügyében a tisztánlátást segíti a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak az a jelentése, amely utal arra,
A hazánkba érkezett dolláráradat egyik legjelentősebb haszonélvezője kétségtelenül a Telex.
A lap újságíróképző akadémiájának finanszírozásában az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik hivatala jelentős szerepet játszott, mivel több mint 740 ezer dollárral, vagyis közel háromszázmillió forinttal támogatta a projektet. Ezen kívül Washingtonból, egészen pontosan...
A USAID közép-európai programjának keretein belül a magyar sajtó több jelentős szereplője, köztük az Átlátszó, a Direkt36 és a 444 is részesült támogatásban. Érdekes módon a 444 maga is nyilvánosságra hozta, hogy kiadója, a Magyar Jeti Zrt., részt vett az Egyesült Államok által finanszírozott programokban. Ezek a támogatások a kiadó éves költségvetésének 2-4%-át képviselték.
Ez akkor is több tíz millió forintot jelenthet, ha a lap beszámolóját valósnak fogadjuk el. A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint viszont az arány bizonyíthatóan nem igaz. Mellétehető, hogy az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás azt nyilatkozta: az utóbbi két évben a szerkesztőség bevételeinek 10-15 százaléka származott közvetve a USAID-tól.
Persze nem csak egy finanszírozási csatorna szállított amerikai pénzt a magukat függetlennek nevező, de valójában baloldali magyar médiának. Az amerikai nagykövetség a Mérték Médiaelemző Műhely és az Ökotárs bevonásával több körben is pályázatot hirdetett. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a USAID azt tervezte, hogy 2025 tavaszáig, alig több mint egy év alatt csaknem 320 millió forinttal támogatja a kormányellenes sajtót.
A 2024 januárjában kihirdetett első pályázati körben csaknem 116 millió forintot osztottak ki, a másodikban pedig több mint harmincilliót ítéltek oda a baloldali média szereplőinek.
A harmadik körben felkínált 173 millió forinttól azonban elbúcsúztak a nyertesnek nyilvánított szerkesztőségek és a politikai nyomást gyakoroló szervezetek, mivel az új amerikai kormányzat úgy döntött, hogy felfüggeszti a USAID-források kifizetését.
A pályázat révén amerikai milliókhoz jutott többek között a szír repülős álhírek kapcsán sajtótörténeti jelentőséget elérő Magyar Hang, valamint olyan neves intézmények is, mint az Élet és Irodalom, a Klubrádió, az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Telex, a Tilos Rádió, és számos helyi médium, például a Debreciner.
Fontos megemlíteni a Direkt 36 oknyomozó portált és a Partizánt, hiszen mindkét médium különleges szerepet játszik a magyar médiában. A Magyar Nemzet úgy fogalmazott, hogy nem csupán annyi a közös bennük, hogy Amerikából finanszírozzák működésüket, hanem az is, hogy legfőbb munkatársaik képzéseken vettek részt a tengerentúlon. Ezek a tapasztalatok nyilvánvalóan hozzájárulnak a munkájuk színvonalához és az oknyomozó újságírás fejlődéséhez Magyarországon.
