Régebben az emberek a világ végétől rettegtek, ha az eltűnne, most viszont a megmaradása vált katasztrofálissá.
A jövő helyett a jelen gazdasági folyamatai formálódnak át - ezt célozza meg a szeptember 4-i Sustainable World konferencia, amelyen a hazai fenntartható üzleti szféra képviselői gyűlnek össze. Az esemény célja, hogy a különböző iparágakat érintő kihívásokat és lehetőségeket közösen vitassák meg, így elősegítve a fenntartható fejlődést.
A University of Reading vezette vizsgálat szerint 2015 és 2050 között az ózon 0,27 watt per négyzetméter extra hőelnyelést okozhat, miközben a szén-dioxid 1,75 wattal járul hozzá. Ez az érték jól mutatja, hogy a CFC-gázok betiltása, amely a Montreali Jegyzőkönyv óta segítette az ózonréteg helyreállását, a klímavédelem szempontjából kisebb hasznot hoz, mint korábban feltételezték.
Az ózon nem csupán a káros UV-sugárzással szemben nyújt védelmet, hanem üvegházhatású gázként is funkcionál, hozzájárulva ezzel a Föld hőmérsékletének szabályozásához.
A kutatás modellezéssel vizsgálta, hogyan változik a légkör a század közepéig. A számítások alacsony légszennyezés-csökkentési forgatókönyv mellett készültek, miközben a CFC-k és HCFC-k teljes kivezetése megvalósul.
A kutatási eredmények arra utalnak, hogy az ózonréteg helyreállítása nagymértékben ellensúlyozza a CFC-k eltávolításának klímaelőnyeit. Ennek következtében a globális felmelegedés csökkentése sokkal bonyolultabb kihívás elé állít minket, mint ahogyan azt korábban feltételeztük.
A tanulmány ugyanakkor kiemeli: az ózonréteg védelme továbbra is létfontosságú az emberi egészség szempontjából, hiszen megóv a káros UV-sugárzástól és csökkenti a bőrrák kockázatát. Ugyanakkor az éghajlatpolitikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük, hogy a regenerálódó ózonréteg új kihívást jelent a globális felmelegedés elleni küzdelemben, ezért a stratégiákat ennek megfelelően kell frissíteni.
