Kétszer is megsebesítették egyetlen napon Adolf Gallandot, a Luftwaffe legendás ászpilótáját.
A rettegett náci "csodafegyver", melyet London lakói csak cserebogárként emlegettek, valójában a félelem és a pusztítás szimbólumává vált. E titokzatos és ijesztő gépezet árnyékában sokak mindennapjait meghatározta a bizonytalanság, miközben a város fölött zümmögve hordozta a háború borzalmait.
A vesztfáliai jószágintéző másodszülött fia húszéves korában, 1932-ben már tapasztalt vitorlázórepülőként jelentkezett a braunschweigi polgári repülőiskolába, ahová közel 4000 jelentkező közül mindössze 20 embert választottak ki.
Az intézmény falai között a céltudatos Galland is sikeresen megszerezte felvételét. A következő évben, miután áthelyezték a Luftwafféhoz, már titkos pilótaképzésen vett részt Olaszországban. Németország, a versailles-i békeszerződés következtében, nem alakíthatott ki saját légierőt, ezért pilótáik kiképzése a legnagyobb titoktartás mellett zajlott.
Hazatérve Galland az illegalitásban működő német légierő pilótája lett. 1935-ben gyakorlatozás közben lezuhant. A földet érést ugyan túlélte, de komoly koponyasérülést szenvedett, betört az orra és bal szemébe üvegszilánkok fúródtak, így erre részlegesen megvakult.
Galland három napon keresztül kómában pihent, és sokáig úgy tűnt, hogy soha többé nem ülhet repülőgépre. Azonban végül csodával határos módon sikerült felépülnie, így ismét a botkormány mögé ülhetett.
1936-ban aztán ismét összetörte a gépét, ekkor viszont az orvosok már komolyabban megvizsgálták, hogy a fiatal pilóta egészségügyileg nincs-e akadályoztatva a repülésben.
Galland azonban elszántan küzdött a "szárnyaiért": " A kórházban töltött idő alatt, az orvosi kivizsgálásom napjára a látásvizsgáló diagramon található minden egyes betűt és számot memorizáltam."
A felkészülés nem bizonyult hiábavalónak: Galland 1937-ben a hírhedt Condor légió pilótájaként csatlakozott a francoista erők soraiba a spanyol polgárháborúban. Az ott eltöltött másfél év során számos értékes harci tapasztalatot szerzett, amelyek későbbi pályafutásának alapját képezték.
Galland a Condor légióban
A Condor légió által elkövetett terrorbombázást, a baszk Guernica városának romba döntését Galland későbbi önéletrajzi művében egy téves támadásnak nevezte. Magyarázata szerint a német bombázók egy közúti hidat akartak lebombázni, de a rossz látási viszonyok miatt a városra dobták le a bombáikat.
Az igazság teljes megértéséhez fontos megemlíteni, hogy Galland információi csak másodkézből származtak, hiszen nem volt jelen a támadás során.
