KEMMA - Lábatlan, Baj, Kisbér, Tata... Ezek a települések nem csupán helyszínek a vármegyénk térképén, hanem élő, lélegző közösségek, amelyek gazdag történelmet és kultúrát hordoznak magukban. Lábatlan, a Duna partján fekvő kisváros, nemcsak festői szép
Komárom-Esztergom vármegye települései között számos olyan név akad, amelyek vagy különös, vagy éppen mulatságos hatással bírnak. Ezek a nevekből nemcsak a helyi lakosok, hanem az oda érkező vendégek is sokat tanulhatnak, és nem ritkán mosolyt csalnak az arcukra. De honnan is származnak ezek a különleges elnevezések?
Komárom-Esztergom vármegye településnevei igazi kincsek, tele érdekfeszítő történetekkel. Amikor a Lábatlan vagy Baj nevét halljuk, rögtön felmerül bennünk a kérdés: mi áll a háttérben, miért éppen így nevezik őket? Ezúttal felfedezőútra invitálunk, hogy együtt merüljünk el e különleges vidéki települések név eredeteinek titkaiban.
Rejtélyes településnevek a vármegyében: egy utazás a múlt titkai között A vármegye települései között számos olyan név található, amely első pillantásra misztikusnak és rejtélyesnek tűnik. Ezek a nevek gyakran évszázados történeteket, legendákat és a helyi kultúra sajátos vonásait hordozzák. Ki ne kíváncsi arra, hogy mit mesélhetnek nekünk ezek a titokzatos elnevezések? Gondoljunk csak a „Feketeerdő” névre! Ez a település már a nevével is sejtet valamit a természet közelségéről, de vajon honnan ered a név? Talán egy hírhedt helyi legenda rejtőzik mögötte, vagy egy régi esemény emlékét őrzi? A „Hollóvár” is figyelemfelkeltő elnevezés. Miért éppen hollókra utal a név? A helyi mondák szerint egykor egy hősies vitéz védte ezt a várat, és a hollók mindig figyelmeztették őt a közelgő veszélyekre. Vagy talán a hollók bölcsessége és titokzatossága adta az inspirációt? Az ilyen településnevek nem csupán földrajzi megjelölések; történetek és hagyományok szövik át őket, amelyek felfedezésre várnak. Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, felfedezhetjük a régió gazdag múltját és a helyi közösségek életét, amelyeket ezek a rejtélyes nevek őriznek. Érdemes tehát felfedezni a vármegye rejtett kincseit, és megismerni a különleges településnevek mögött megbúvó titkokat!
Lábatlan neve már önmagában is számos találgatásra ösztönöz. Egyes legendák szerint a név hátterében egy Lábatlan György nevű bátor vitéz áll, aki a csaták során vesztette el egy végtagját. Mások úgy vélik, hogy a település egy remetéről kapta a nevét, aki szintén végtaghiányos életet élt. Ezen felül a földrajzi magyarázat sem elhanyagolható: a "láb" kifejezés talán Esztergom vidékének "alsó végére" utal. A Duna közelsége és az aranyban gazdag homok szintén hozzájárulhatott a Piszke név kialakulásához, amely később Lábatlan néven egyesült.
Oroszlány neve mögött több izgalmas elmélet rejtőzik. A legvalószínűbb magyarázat szerint a település névadója a Csák család címerállata, az oroszlán, amely egyúttal a közeli Oroszlánkő vár történetéhez is kapcsolódik. Egy másik, szájhagyomány útján terjedt legenda pedig arról mesél, hogy a név egy várúr két "rossz lányának" történetéből ered, akiket apjuk börtönben tartott. Az apai figyelmeztetések között gyakran hangzott el, hogy "az oroszlán nem tűri a gyengeséget", ami a lányok viselkedésére is utalt. Így a település neve nem csupán földrajzi megjelölés, hanem egy gazdag történeti és kulturális örökség részét képezi.
Máriahalom neve 1936-ban született meg, de megelőzte őt számos más elnevezés, mint például Kyrwa és Kirva. A név szláv gyökerei a "kriva" szóra vezethetők vissza, amely görbét jelent. Ez a név sokáig a gúnyolódások célkeresztjébe került, ami különösen zavaró volt a helyiek számára, hiszen ha az "i" betűt "u"-ra változtatták, azonnal egy pejoratív kifejezést kaptak. Az új név Szűz Mária iránti tiszteletből származik, és egyben a dombos táj szépségére is utal.
Kisbér neve először 1277-ben bukkant fel írásos forrásokban. Az elnevezés egy régi pusztaszemélynévhez köthető, míg a "kis" előtag a Nagybérrel való kapcsolatot tükrözi. Noha Nagybér már nem létezik önálló településként, Kisbér történelmi jelentősége az idők során megmaradt, és máig számos emléket idéz a múltból.
A Tata melletti Baj neve az ótörök "baj" szóból származik, amely bőséget és gazdagságot jelentett. Bár manapság inkább negatív asszociációkat kelt a szó, a település neve valójában az említett pozitív jelentéssel bír.
