Persze, íme egy egyedi változata a "Jut is, marad is" című jegyzetnek: --- **Jutalom és Megmaradás - Dési János Elmélkedése** A mindennapok forgatagában gyakran elfeledkezünk arról, mennyi minden jut nekünk, és mennyi mindent képesek vagyunk megőrizni.
Mondhatni, a kör lassan körvonalazódik. A zsebducét zavarja, hogy néha tüntetések robbannak ki ellene, gyűlések, beszédek és hasonlók. Így hát, a maga szerény pedagógiai repertoárját bevetve, el szeretné rettenteni a lehetséges résztvevőket. Bíróságokat is bevonhat ebbe a játékba, és szerencsére a Kúria már régóta a kormányzati megrendelések szolgálatában áll. De ott van a rendőrség is, ha már így alakult. Tehát, minden tüntetőnek érdemes jól megfontolnia, ha például részt vesz a Pride-on, majd pedig - ahogy Hadházy említi - a letartóztatott politikai aktivisták szabadon bocsátásáért szervezett megmozduláson. Ilyenkor elég, ha csak elindítják a videót, ami könnyedén azonosítja a rendbontókat, és a végén a kassza Tiborcznál csörög, aki már majdnem Orbán.
Tegyük fel, de csak tegyük fel, hogy Hatvanpusztán kicsit elszalad a fűtésszámla vagy a zebrák túl sok zabot ettek már megint - amilyen mohó egy szegény, kiéhezett zebra tud lenni - és hó végén már alig ficánkol néhány huncut fillér a bugyelláris alján. Mit lehet ilyenkor tenni, Adódna, hogy Matolcsytól kölcsönkérni elsejéig egy kisebb összeget, de Matolcsy mostanában nem olyan barátságos, meg nem is olyan jobb kéz. És tényleg nem lehet mindig elvárni tőle, hogy az ötszáz milliárdját megossza mással. Akkor tehát marad az, hogy, mikor a lakáj már szól az uraknak Hatvanpusztán, hogy a konyakot és a kávét a szivarszobában szervírozzuk, odaveti a vőnek a családfő: ja és fiacskám, tedd csak le azt a demizson pálinkát, mert kérni akarok én tetőled valamit. Nem, nem kóser szilvát, ugyan már. Csak annyit, hogy légy oly kedves öcsém és picinykét indítsd be a te arcfelismerő rendszeredet. Remélem, darabbérben dolgoztok, majd szólok, hogy a Felcsút-meccs közönségét is le kelljen kamerázni, mert első a biztonság. És jövő héten bedobok pár törvényjavaslatot, amitől nagy lesz a felháborodás, lesz rá tiltakozás és akkor megint csurran-cseppen egy kis bevétel nekünk. Nem, ne hálálkodj, ingyen tanítalak, tudod, mi ilyen fineszes népség vagyunk. Jut eszembe, a főzebramester megabrakoltatta már a csíkos lovacskáinkat?
Így érnek össze a dolgok. Van, aki efféle trükkökre szorul, mert nem mindenki jut egészen közel a mézescsuporhoz a nemzeti banknál, ahol bizony nagykanállal mérik a százmilliárdokat. Külföldi delegáció? Véletlenül tudunk egy jó kis szállodát neki, igaz, hogy marha drága, de nálunk hizlalja a bevételt az is.
Jut is, marad is. Igazán romantikus kor, amikor valaki egy egész egyetemet tesz fel a vörösre, és ha mégiscsak a fekete jön be, mindössze annyit mond: Easy come, easy go - könnyen jött, könnyen megy. És kér hozzá még egy egyetemet, mert ahol egy van a kaszinózásra, ott miért ne akadna még egy erre a célra.
Pár hete még azt hittük, a mieink a legnagyobb hazárdírozók, időközben kiderült, hogy sehol sincsenek amerikai barátjukhoz képest, aki most éppen a világ jövőjét rakta fel 19-re, amire persze lapot kér. kérdés, hány tökfilkó akad még a pakliban.
