Jövőre ismét komoly nyomás alá kerülhetnek a nyugdíjak az infláció miatt.

Idén 6 százalékos nyugdíjemelés volt januártól, és mint a G7 írja, az éves infláció a novemberi érték, azaz 3,7 százalék körül alakulhat. Vagyis ebben az évben a nyugdíjaknál magasabb emelés valósulhatott meg, mint amennyivel a fogyasztói árindex emelkedett, azaz 2,3 százalékkal nőhet az ellátások reálértéke.

Arra is kitérnek azonban, hogy az élelmiszerárak átlagon felüli (4,9 százalékos) emelkedése a nyugdíjasokat kifejezetten rosszul érintheti. Csakhogy a KSH a nyugdíjas fogyasztói árindexre is 3,7 százalékot mutatott ki novemberre.

Jövőre fordulhat a kocka, mivel a kormány a költségvetésben 2025-re 3,2%-os inflációval kalkulál. Azonban a szakértők prognózisa szerint a pénzromlás akár 4%-ot is meghaladhat, ami ismét a nyugdíjak reálértékének csökkenését jelzi. A korrekcióra pedig, a megszokott eljárások szerint, csak novemberben lehet számítani – addig az idősek kénytelenek hitelezni az államnak.

A nyugdíjkorrekciók története 2013 és 2016 között, valamint 2018-ban is szünetelt, hiszen ezekben az években nem történt novemberi emelés. Ezzel szemben 2021-ben és 2022-ben, a választások előtti időszakban, a kormány egy rendkívüli nyári emelést vezetett be, amelyet a nyugdíjtörvény nem szabályozott, csupán a kormány döntésén alapult. A kérdés, hogy a kormány mennyire jól mérte fel az egyes évek nyugdíjemeléseit. Öt alkalommal, 2010 óta, előfordult, hogy a várható inflációt alábecsülték, így az emelés mértéke elmaradt a tényleges inflációtól, figyelembe véve a nyugdíjasok és az átlagos infláció közötti magasabb értéket. Fontos megjegyezni, hogy az éves tényszámok alapján utólagos korrekcióra nincs mód, tehát a kormány tévedései a nyugdíjasok hátrányára is válhatnak.

A nyugdíjas szervezetek és a szakszervezetek véleménye szerint az inflációt követő nyugdíjemelés igazságtalan helyzetet teremt, és ennek több oka is van. Először is, az emelés eredményeként a nyugdíjak vásárlóereje folyamatosan csökken, így nem képesek fedezni a nyugdíjasok mindennapi kiadásait, amelyeket a nyugdíjas kosár költségei határoznak meg. Továbbá, a régi nyugdíjak és az újonnan megállapított nyugdíjak, valamint a bérek és a nyugdíjak közötti különbség egyre növekszik, ami különösen a kisnyugdíjasokat sújtja, akik így egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és sokan közülük menthetetlenül a szegénység felé sodródnak.